Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
Államvédelmi szempontból aggályos
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
Források
"FENYVESI IMRE" fedőnevű ügynökről összefoglaló jelentés
BM Vasmegyei Főosztály Felderítő csoport | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "FENYVESI IMRE" fedőnevű ügynökről összefoglaló jelentés.
F e l j e g y z é s
Szombathely, 1954. február 3.
[...]
Az Államvédelmi Hatóság részéről 1950. január 5-én Kaposi György áv. hdgy. szervezte be pressziós alapon. Presszió volt ellene, hogy demokráciaellenes kijelentéseket tett. A beszervezés során a feladatokat vállalta.
A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. "Fenyvesi" hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" (sic!) tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá, hogy a "rendszerváltozás esetén" irányvonalat képviseljen.
Célja volt továbbá a szervezkedésnek fegyverek gyűjtése, hogy háború esetén ellenforradalmi partizán tevékenységet fejtsenek ki a szovjet csapatok ellen.
Az ügyben 1952. év őszén, s 1953. tavaszán a budapesti egyházi alosztály részleges realizálást hajtott végre, melynek során őrizetbe vették a szervezkedés 10 pap irányítóját.
[...]
Az ügynöknek a magatartása és a Hatósághoz való viszonya beszervezése óta nagymértékben megváltozott. Magatartásában és jellemében beállott változás a megfelelő tartás és az ügynökkel szemben követett bánásmód segítette elő (sic!). A "B" dossziéjából és az előző tartó elvtársnak elmondásából az állapítható meg, hogy kezdetben hosszú ideig az ügynökkel utcán volt lebonyolítva a találkozó, melyek rövidek voltak, s túlnyomó részt a szakmai beszámoltatásra szorítkoztak. Az ügynöknek a nevelése úgy politikailag, mint egyéb szempontból elhanyagolt volt. Találkozási lakásban 1952 óta van tartva. Közben egy évig katonai szolgálatot teljesített, ahol ugyancsak foglalkoztatva volt a katonai elhárítás vonalán. Leszerelése után szintén lakásban volt lebonyolítva vele minden találkozó.
Az ügynököt tartó elvtárs véleményéből és a vele folytatott beszélgetésből az állapítható meg, hogy a Hatósághoz és a bizalmas munkához való viszony jó. A rábízott feladatokat minden körülmények között végrehajtja, és rugalmassága sokat fejlődött. Ezen változtatást a hozzánk való magatartásában elősegítette egyéni problémáinak a megoldásában való segítség, mely közelebb hozta az ügynököt hozzánk. A bizalmas munka megkedvelése fokozódott nála akkor, amikor közölve lett vele, hogy munkájából kifolyólag a Hatóság őrizetbe vett néhány személyt.
Ez serkentőleg hatott rá, s mint ahogy mondta "úgy érzi, hogy ez a munka életcéljává válik."
Megállapítható, hogy politikai szempontból is sokat fejlődött, "osztályától elszakadt" olyan formában, hogy látja azoknak reakciós, minden haladást akadályozni igyekvő ellenséges tevékenységét.
Velük szemben ellenszenvet tanúsít. Megbízhatóságát bizonyítja eddig végzett munkája is.
Külső magatartására, jellemére vonatkozóan szintén nagyfokú változás állt be nála. A régi kispolgári mentalitása részben megszűnt. Mozgékony, minden munkát kedvvel végez. Egyéni dolgaiból soha nem csinál nagyobb problémát magának Magatartása, külső fellépése szerénységére mutat. Határozott viselkedésű és gondolkodású, azonban velünk szembe kissé szolgai lelkületű és ezért ebből a szempontból kell még nevelni, hogy véleményét mindenkor bátran nyilvánítsa. Ugyanis a feladatok megoldásánál legtöbb esetben minden különösebb véleménynyilvánítás nélkül elfogadja a megadott szempontokat mondva, hogy azt ő úgyis igyekszik megoldani a legnagyobb tehetsége szerint. Észjárása jó, jó meglátásai vannak.
Általános műveltségét igyekszik tovább fejleszteni. Általában mindenféle könyvet szívesen olvas. Így olvas idealista könyvet, de ez mellett olvas haladó, demokratikus szellemű írók könyveit (sic!). Ezzel kapcsolatban jól tudja értékelni a múlt és a jelen irodalmai közötti különbséget, szereti a haladó filmeket megnézni.
Öltözete egyszerű városias, anyagi körülményei eléggé nehezek, havi keresete 700.-Ft, ebből tartja el szüleit és testvéreit, mivel csak egyik leánytestvére dolgozik, apja pedig kórházban van. Szüleit szereti, fizetését mindig hazaadja. Egyszerű rendes, beosztó és erkölcsileg sem kifogásolható életet él, szórakozni nem igen jár. Káros szenvedélyei nincsenek.
[...]
A fentiek alapján véleményem az, hogy "Fenyvesi"-vel érdemes hírszerzés céljából foglalkozni.
"Fenyvesi"-nek megvan a lehetősége a szükséges ajánlóleveleket megszerezni a szombathelyi püspökségtől ahhoz, hogy a bécsi Pázmáneumba felvegyék, mint tanulót.
/"Fenyvesi" szerint a szükséges ajánlólevél megszerzése nem okozna neki nehézségeket. A püspökkel jó viszonyban van, s az ilyen irányú kérését teljesítené./
Ilyen formában "Fenyvesi" mentesülne a kihallgatásoktól és a hasonló zaklatásoktól. Továbbá lehetőségünk lenne a Pázmáneum feltérképezésére és onnan bizalmas anyagok szerzésére. A későbbiek során pedig felveheti a kapcsolatot apja régi barátaival és megteremtheti a lehetőséget annak, hogy valamelyik hírszerzőszervvel kapcsolatba lépjen.
Ehhez a feladathoz megvan a lehetősége, rátermettsége, nyelvtudása és segítségére van származása is. Tartását biztosítani tudjuk. Eddig végzett munkája, valamint a szüleihez való ragaszkodása alapján. Személyes benyomásom az, hogy ezt a feladatot vállalná is.
Kérem "Fenyvesi"-vel ilyen irányú foglalkozást engedélyezni, hogy külföldi ismerőseit feldolgozhassuk és ennek alapján elkészíthessük felhasználási tervét.
Ellmann Sándor áv. hdgy. |
Készült: 2 pld.
1 pld. II/4. alosztály
1 pld. Feld. Csoport.
G: J. E.
Egyetértek és javaslom a vele való foglalkozást. |
Gerendás őrgy. |
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő