Vízre bocsájtották a TitanicotTovább
Államvédelmi szempontból aggályos
Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
"Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynök felhasználási javaslata
| BM Vasmegyei Főosztály Felderítő csoport | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynök felhasználási javaslata.
J a v a s l a t.
Szombathely, 1954. április 21.
[...]
"Fenyvesi"-nek, mint legfontosabb feladatot meghatározzuk:
A bécsi Pázmáneumba való bejutását, azzal a céllal, hogy szenteltesse pappá magát, illetve tanuljon a Pázmáneumban. Végső célunk ebben az esetben az, hogy egy idő után a Vatikánba jusson.
"Fenyvesi"-nek lehetősége van szombathelyi egyházi kapcsolatainak felhasználásával, illetve hozzájárulásukkal a fenti feladatot végrehajtani.
Amennyiben a Pázmáneumban való felvétele nem sikerülne, úgy édesapjának nyugaton élő katonatiszti kapcsolatait használja fel arra, hogy rajtuk keresztül sikerüljön bejutni valamelyik ellenséges hírszerző szervbe, vagy emigrációs ifjúsági szervezetbe.
Ha Ausztria területén nem sikerül olyan objektumban elhelyezkednie, ami bennünket érdekel, s ahonnan lehetősége lenne bennünket tájékoztatni az ellenség tevékenységéről, úgy sógora felhasználásával telepedjen le Nyugat-Németországban, Münchenben, s próbáljon elhelyezkedni a "Szabad Európa Rádiónál". Ehhez hozzásegíti nyelvtudása és megfelelő műveltsége.
"Fenyvesi" fedőnevű ügynök "kiszökését" az alábbiak szerint javasoljuk megszervezni:
Kutatómunkát végez, s megállapítja, hogy "megbízható" baráti környezetében rendelkezik-e szentgotthárdi viszonylatban határsáv igazolvánnyal. Amennyiben igen, úgy anyagiakért, vagy baráti alapon azt kölcsönözni.
Kutatást végez, megállapítja, hogy ismeretségi körében van-e olyan személy, aki gépkocsival rendelkezik, illetve gépkocsivezető. Közlése szerint a püspök gépkocsivezetőjének fia néki jó barátja.
Kutatást végez baráti körében olyan személyek után, akik hajlandók lennének vele nyugatra "szökni", ehhez fel tudná "Fenyvesi" használni az illető kinti kapcsolatait, s anyagi lehetőségeit.
A határ átlépését Szentgotthárd térségében hajtaná végre, ugyanis "Fenyvesi", mint lehetőséget felvetette Némethinét, akinek férje a múltban rendőr őrnagy volt. Némethinének fivére, mint tanító osztrák területen, Szentgotthárd környékén dolgozik. "Fenyvesi" ezt a személyt felhasználhatja arra, hogy Őt Graz mellett lakó ismerőseihez vigye, illetve anyagiakkal támogassa.
"Fenyvesi" "szökés" okául elmondja, hogy rossz anyagi körülmények között volt, szeretett volna tovább tanulni, elhelyezkedési lehetősége nem volt, annak ellenére, hogy mindent elkövetett, hogy el tudjon helyezkedni.
Megvan a lehetősége annak, hogy egy-két személyt őrizetbe vegyünk abból a csoportból, amiben maga is "Fenyvesi" tevékenykedett. /Ifjúsági szervezkedés/
"Fenyvesi" nyugatra való "szökése" után 3-4 hónapig velünk csak vegyszeres levelező kapcsolatot fog fenntartani. Ebből a célból rendelkezésére fogunk bocsátani két szombathelyi levelező címet.
"Fenyvesi" végleges foglalkoztatási tervét, illetve nyugatra való "szökésének" részletes kidolgozását "Fenyvesi"-vel közösen beszéljük meg, és annak alapján készítsünk tervet.
| Ellmann Sándor áv. hdgy. |
| A javaslattal egyetértek! Fenyvesit május 15-ig ki lehet küldeni. |
| Készült: | 2 pld. 1 pld............ 1 pld. Feld. csop. |
Készítette: E. S.
Gépelte: J. E. 4 oldal.
| Megjegyzés: A jelentésben igen sok kérdés még csak Elképzelés és nem konkrét javaslat kidolgozva. Ezt azonnal megcsinálni és a feladattervet elkészíteni. |
| 54. IV. 24. |
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 31.
1911
1916
A jütlandi csata (skagerraki ütközet), az első világháború legnagyobb tengeri csatája a dán Jylland-félsziget közelében, a brit és német...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő