Marianum néven internátus és tanárképzõ intézet alakult a pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem katolikus férfi hallgatói részére.Tovább
Államvédelmi szempontból aggályos
Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"
„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”
Fenyvesi kiképzési terve
| BM Vasmegyei Főosztály Felderítő csoport 217-4113-1/54 | Szigorúan titkos! |
Tárgy: Fenyvesi kiképzési terve.
F e l j e g y z é s
Szombathely, 1954. május 3-án.
"Fenyvesi" fedőnevű ügynökkel 1954.március óta foglalkozunk abból a célból, hogy a bécsi Pázmáneumon keresztül a Vatikánba juttassuk.
A feladata sikeres megoldása érdekében "Fenyvesit" az alábbi pontok szerinti kiképzésben részesítjük:
|
- A jelenlegi Ausztria gazdasági és politikai helyzetét, különös tekintettel a megszálló hatóságok szerepét a gazdasági és politikai helyzet alakulásában, konkrét befolyását Ausztria életére.
- Az emigrációs szervezetek részleges ismertetése, azok szervezeti felépítése, fontosabb beosztásban lévő vezetők ismertetése. Az emigrációs szervezet melyik imperialista hatalom közvetlen irányítása mellett működik, a szervezet területi elhelyezkedése, az emigránsok megoszlása. Az emigrációs szervezetek szerepe a népi demokratikus országok elleni kémtevékenység, valamint az új világháború előkészítése szempontjából.
- Az ellenséges hírszerző és elhárító szervek jelenléte a kihallgatásától kezdődően. Az elhárító- és hírszerzőszervek általunk ismert módszerei /provokáció, megvesztegetés, kompromittálás/, védekezés az elhárítással szemben, ismertetjük kihallgatási módszereiket, a figyelés, a telefonlehallgatás és a levélcenzúra, hálózati melléépülés.
- Legendáját a felhasználási terv szerint veszi át.
- Milyen magatartást tanúsítson a kihallgatások során, a kihallgatás előtt és után. Magatartása esetleges provokáció esetén, magatartása az ellenség ügynökeivel szemben, figyelembe véve azt a körülményt, hogy az illető maga mondta-e el, vagy "Fenyvesi" derítette-e föl.
- Feladataival kapcsolatban ismertetjük előtte a Pázmáneumba való bejutásának lehetőségét, a Pázmáneum hallgatóinak és tanárainak feldolgozását, különös tekintettel arra, hogy milyen aktív tevékenységet fejtenek ki hazánk, a népi demokratikus országok ellen. Mint végcélt, meghatározzuk a Vatikánba való jutását.
- A munka végzéséhez szükséges operatív módszerek, sötétben való hírszerzés, bennünket érdeklő személyek, azok tanulmányozása, bennünket érdeklő adatok, hogyan kell egy szervezet felépítését felderíteni, személyekhez való közeledés, érdekessé tenni saját személyét. Figyelés megállapítása, szükség esetén lerázása. Találkozók lebonyolítása, tárgyi postaláda ürítése, ezzel kapcsolatos követelmények. Feljegyzések készítése, jelentésírás.
- Az összeköttetéssel kapcsolatban az összeköttetés célját, feladatait és követelményeit /kétirányú, gyors, megbízható/, személyes találkozó, futár útján történő összeköttetés, tárgyi és személyi postaláda, annak használata és szervezése, jelzőhely, jelszó, levelező cím és vegyszer használata.
Anyag átadás és átvétel.
Találkozóra való felkészülés, legenda az együttlétre, legenda az utazásra, hely előzetes tanulmányozása.
Találkozási helyen való várakozás, biztosító találkozó.
Rendkívüli találkozó létrehozása, annak jelentősége.
Az operatív munkához, valamint az összeköttetéshez szükséges fényképezésre és az előhívásra való kioktatása.
| Ellmann Sándor áv. hdgy. |
| Készült: | 2 pld. 1 pld. II/4. alo. 1 pld............ |
K: E. S/ J. E. 2 oldal
Ny. sz:
Egyetértek és T. e -al
[ti. "Tanácsadó elvtárs", azaz szovjet tanácsadó]
megbeszélve.
V. 10.
ÁSZTL 3.2.4. K-364.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 05.
1927
1936
Miskolcon tartották a Turul XVII. Országos Követtáborát. „A szélső-jobboldali szervezetek […] hatalomátvételre készültek.” Darányi Ignác...Tovább
1946
Rajk László belügyminiszter rendelete a Katolikus Diákszövetség feloszlatásáról.Tovább
1966
Átadják a forgalomnak Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő