Az első világháború orosz frontján megkezdődik a limanowai csata.Tovább
Dokumentumok a fővárosi vendéglátók államosításáról 1949–1953.
„Amikor megjött a férjem, a kávéház helyén lóistálló volt az oroszoknak, nem volt könnyű rendbe hozni a helyiséget. A férjem társban volt a bátyjával, aki nagy betegen jött haza, rövid időn belül meg is halt. A volt strómanokkal nyitotta meg az üzletet, de a kommunista párt kérte, hogy adjuk oda nekik, adnak helyette másikat. Jó adottságú helyiség volt, saroküzlet, nagy kirakatokkal, színpaddal, jól jött volna nekik. A férjem nem adta. […] Csúnyán elbántak velünk, megfenyegették a piaci árusokat, hogy aki bejön hozzánk, attól elvetetik az árusítási engedélyt.”
Akcióterv vendéglők állami átvételére
| BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM Titkársága |
Szigorúan bizalmas!
Határozatok
a vendéglátóipar (korcsma, vendéglő) megszüntetése tárgyában október hó 24-én megtartott értekezletről.
B u d a p e s t i a k c i ó.
- Dósa elvtárs október 27-én (hétfőn) megbeszélésre hívja a kerületi tanácsok vb. elnökeit. Ismerteti velük az akciót, és felhívja, hogy az előkészületeket tegyék meg. Gondoskodjanak arról, október 29-én reggel 7 órakor a tanácsok székházában megfelelő helyiség álljon rendelkezésre. Az értekezletet úgy szervezik meg, hogy az éberség követelményei a legmesszebbmenőkig érvényesüljenek. Belépésnél a megbízólevél és a személyazonosság ellenőrzése, arra illetéktelenek jelenlétének megakadályozása stb.; Dósa elvtárs átadja a tanácselnökök részére a titkárság által elkészített anyagot; megvonó határozatokat, tanácselnökökhöz intézett leiratot, beszédváltozatot stb.
- Az értekezletet kerületenként reggel 7 órakor kell megkezdeni. A kioktatást a tanácselnök végzi. A megbízottak kijelölése és a határozatoknak a kiküldöttek részére való átadása után 9 órakor történik az útbaindítás úgy, hogy a helyszínre 1/2 10 órakor érkezzenek.
[...]
- A közétkeztetési főosztály vezetője minden kerületbe a vendéglátóipari vállalatoktól annyi [!] megbízottat küld; a megbízottakat személyazonossági igazolvánnyal és az értekezleten szükséges megbízólevéllel ellátni, hogy minden tovább üzemelő üzletbe egy vendéglátóipari dolgozó menjen, aki egyben az üzletet tovább vezeti.
- A Pénzügyminisztérium gondoskodik arról, hogy az
| I. kerületben | 11 fő |
| II. | 22 |
| III. | 34 |
| IV. | 45 |
| V. | 9 |
| VI. | 24 |
| VII. | 44 |
| VIII. | 61 |
| IX. | 20 |
| X. | 9 |
| XI. | 22 |
| XII. | 7 |
| XIII. | 46 |
| XIV. | 21 |
| XV. | 34 |
| XVI. | 15 |
| XVIII. | 25 |
| XIX. | 30 |
| XX. | 48 |
| XXI. | 26 |
| XXII. | 6 |
pénzügyőr az értekezleten ugyancsak megbízólevéllel és személyazonossági igazolvánnyal jelenjen meg.
| Kerület | Bezárásra javasolt | Továbbüzemelésre javasolt | Megszűnik (összesen) |
|---|---|---|---|
| I. | 5 | 1 | 6 |
| II. | 1 | 20 | 21 |
| III. | 7 | 20 | 27 |
| IV. | - | 45 | 45 |
| V. | 3 | 3 | 6 |
| VI. | 11 | 2 | 13 |
| VII. | 19 | 6 | 25 |
| VIII. | 14 | 33 | 47 |
| IX. | - | 20 | 20 |
| X. | 2 | 5 | 7 |
| XI. | 2 | 18 | 20 |
| XII. | 1 | 5 | 6 |
| XIII. | 17 | 12 | 29 |
| XIV. | 10 | 1 | 11 |
| XV. | 14 | 6 | 20 |
| XVI. | 3 | 9 | 12 |
| XVII. | - | - | - |
| XVIII. | 4 | 17 | 21 |
| XIX. | 1 | 28 | 29 |
| XX. | 14 | 20 | 34 |
| XXI. | 6 | 14 | 20 |
| XXII. | - | 16 | 16 |
| Összesen | 134 | 301 | 435 |
Jelzet: MOL XIX-G-4-jj 36. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő