Felavatják az M5 autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze.Tovább
Jegyezz békekölcsönt!
D. I. „szemben áll társadalmi rendünkkel, keresetével arányban álló jegyzésével nem hajlandó a szocializmus felépítését elősegíteni.” Az egy havi fizetésnek megfelelő békekölcsönjegyzés megtagadása a szigorú büntetést, politikai megbélyegzést eredményezett a forrásokban szereplő fiatal darukezelő számára.
Minisztériumi jelentés
Kohó- és Gépipari Minisztérium
Vaskohászati Igazgatóság
Személyzeti Osztálya
K. Lajos elvtársnak
Budapest
920/i 2190/41/62. 1962. XII. 20.
Megvizsgáltuk D. István LKM Húzó- Hőkezelő gyárrészleg dolgozójának panaszos levelét, melyre az alábbiakat jelentjük:
D. I. a LKM. Hőkezelő üzemében dolgozott mint lakatos. 1955. X. 1-én [...] sz. határozat alapján a vállalat nevezettet azonnali hatállyal elbocsátotta. Az elbocsátási fegyelmi határozatot szó szerint lemásolva mellékelem.
Az elbocsátást megfellebbezte a Vállalati Egyeztető Bizottság felé, ahol a fellebbezését elutasították. Ezután nevezett a Miskolci Városi Bírósághoz fordult és kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését. A Városi Bíróság keresetét elutasította, mivel jogtalannak találta, majd a Városi Bíróság határozatát a Megyei Bíróság is helybenhagyta. Mellékelem a Miskolci Városi Bíróság határozatának hiteles másolatát, valamint a Megyei Bíróság ítéletét.
D. I. az elbocsátás után hivatalosan nemigen dolgozott sehol, majd 1956. szept. 12-vel mint újfelvételes került gyárunkhoz a Húzó- Hőkezelő üzembe, ahol mint kemence javító lakatos dolgozik jelenleg is.
Az ellenforradalom leverése utáni időszaktól napjainkig több esetben kérte a vállalat igazgatóságától, hogy töröljék fegyelmi büntetését és anyagi kártalanítást is kért, valamint jogfolytonosságának visszaállítását, azonban ez nem áll módunkban, mert hiszen két bírósági ítélet igazolja, hogy annakidején a vállalat vele szemben nem törvénysértően járt el.
Majdnem 1 évig volt munkaviszonya megszakítva, ami azt jelenti, hogy ez időpontban magánvállalkozásból élt.
Munkahelyén érdeklődve a szakmai és mozgalmi szervek vezetőitől az a vélemény, hogy munkáját ugyan elvégzi, de semmi különösebb érdeme nincs.
Melléklet: panaszos levél,
elbocsátó határozat,
Miskolc Városi és Megyei Bíróság ítéletének másolata.
Sz. T.
Szem. Főoszt. vez.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő