Kossuth Lajos földi maradványait a budapesti Kerepesi úti temetõben felépített mauzóleumban az evangélikus egyház szertartása szerint...Tovább
Jövevény levéltári anyagok Győrben
A Győri Egyházmegyei Levéltárban őrzött különböző irategyüttesek a történelem szeszélyéből időről-időre maguk mellé fogadtak a Kárpát-medence távoli területeiről származó levéltári egységeket. Ennek egyik csaknem elfeledett, második világháború utáni epizódját mutatják be az alábbi források. Egy 1946. évi őszi napon az Országos Levéltárból Győrbe érkezett egy teherautó, amelyen a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent levéltári anyagait szállították a káptalani levéltárba. Az iratok több mint két év múlva, 1949. február 16-án kerültek vissza a Bécsi kapu térre.
1949. március 10.
Részlet a győri káptalan üléseinek jegyzőkönyvéből
1949. március 10-i ülés.
[...] Harsányi előadja az ugynevezett "gyulafehérvári levéltár" ügyét. Megjegyzi, hogy a káptalani levéltári ügyek Saly olvasókanonokhoz tartoznak, ő csupán szivességből foglalkozott vele. [...] Ez nem az ottani káptalan, vagy az erdélyi püspökség, hanem az erdélyi fejedelemség levéltára volt.
[...] 1946-ban Győrbe hozták és a megyeházán akarták elhelyezni, de mert ott nem volt hely, dr. Lengyel Alfréd vm. levéltáros tanácsára dr. Szabady Béla sekrestyeigazgató, káptalani levéltároshoz fordultak, aki dr. Saly olvasókanonoktól megkapta az engedélyt, hogy az anyagot a székesegyház déli szárnyában levő u. n. zenepróba-teremben helyezzék el. A terem tele volt a 1945-iki toronyégés szennyével. Keszthelyi dékánkanonok a termet kitakaríttattta, az anyagot dr. Jenei Ferenc levéltárossal 600 Ft költséggel rendeztette. Ekkor 1949. febr. 16-án megjelent Győrött dr. Fügedi Erik miniszteri biztos, hogy az anyagot vissza-szállítsa Pestre az Orsz. Levéltárba. Harsányihoz fordult az elszállítás megengedéséért. Harsányi arravaló hivatkozással, hogy ő már nem helyettese dr. Saly olvasókanonoknak, dr. Fügedi min. biztost a Püspökhöz irányította, aki az engedélyt az elszállításra megadta. Az elszállítás meg is történt. Fügedi az átvételről részletes elismervényt adott, később az Orsz. Levéltár igazgatósága Harsányihoz intézett levélben hivatalosan is elismerte az anyag átvétel-ét. Az elismervényt Harsányi bemutatta a Püspök úrnak és a mai napon átadta a Káptalannak megőrzés végett. Egyuttal indítványozta, hogy az 1000 frt rendezési költségek megtérítése ügyében irjon a Káptalan levelet az Orsz. Levéltár igazgatóságának. A levél szövegét is elő-terjesztette. A Káptalan a szöveget elfogadta és intézkedett, hogy azt a Káptalan jegyzője el-küldje. Hogy a jövőben a káptalani levéltár, amely most új levéltárost kapott dr. Buzás József személyében, felelős tényező felügyelete alatt álljon, Harsányi indítványozta, hogy Saly dr. olv. kanonok távollétéig a Káptalan válasszon pro-lektort, aki a levéltárakért felel.
Wagner nagyprépost indítványozta, hogy a Káptalan Harsányit válassza meg pro-lektorrá. A Káptalan egyhangulag megválasztja. Harsányi a választást elfogadja és működését megkezdte. - Tudomásul.
Kézzel írt eredeti jegyzőkönyv-kötetben, vonalazott, oldalszám nélküli lapokon. Jelzete: Egy-házmegyei Levéltár - Győr. A győri káptalan magánlevéltára. Káptalani ülések jegyzőkönyve. 7. 1941. május 1. - 1960. június 2-ig (oldalszámozás nélkül). Fügedi részletes elismervényé-ről ld. a bevezetőt.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 25.
1909
1915
August von Mackensen német tábornagy seregei győzelmet aratnak Rigómezőnél. A szerb hadsereg maradéka Albániába vonul vissza.Tovább
1918
A Vajdaságot a Szerb királyság részének nyilvánítják és kimondják a Róth Ottó-féle Bánáti Köztársaság felszámolását.Tovább
1927
A magyar felsőház elfogadja azt a törvénycikket, amely szerint március 15. nemzeti ünnep lesz Magyarországon.Tovább
1936
Antikomintern paktum létesül Németország és Japán között, Olaszország 1937-ben, Spanyolország 1939-ben csatlakozik hozzá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő