Ottlik Géza magyar író, nemzetközi szintű bridzsjátékos, szakíró. (†1990)Tovább
Házi Jenő levéltárosi tevékenysége Győrben
„Főlevéltáros Úr nemcsak szakértelemmel, hanem az egyházi és kulturális érdekek iránt érzett őszinte szeretettel és érdeklődéssel végezte munkáját. Ezen érdemeire, valamint arra vonatkozó ígéretére való hivatkozással, hogy az egyházmegyei levéltárak ügyét továbbra is szívesen veszi gondjaiba, kinevezem jelen soraimmal tb. püspöki főlevéltárosnak és egyidejűleg felhatalmazom arra, hogy a püspöki és székeskáptalani levéltárakba bármikor beléphessen és a kinevezett levéltárost munkájában külön bejelentés nélkül is ellenőrizhesse és neki irányítást és utasításokat adhasson.”
Bevezetés
Amint ezt számos tanulmány bizonyítja, Házi Jenő soproni főlevéltáros munkássága több alkalommal magára vonta már mind a szakmai, mind a laikus közvéleményt (ld.Dominkovits Péter: Egy vidéki tudós kapcsolatrendszerének dokumentumaiból. Levéltári Közlemények 1996, 93-134. a korábbi irodalommal, valamint Horváth Zoltán: Házi Jenő élete és munkássága. In: Házi Jenő emlékkönyv (a továbbiakban HJE). Szerk.: Dominkovits Péter, Turbuly Éva. Sopron, 1993. 9-25.). Sopronban őrzött, mintegy négy iratfolyóméternyi hagyatéka rendelkezésre áll az érdeklődők számára, hiszen az értékes tudománytörténeti adatokkal szolgáló, 1993-ban rendezett anyag az örökösök engedélyével kutatható, és raktári jegyzéke nyomtatásban is napvilágot látott (Varga Imréné: Házi Jenő hagyatéka a Soproni Levéltárban. In: HJE 27-61.). Életművének mégis maradt legalább egy, mind a tudományos élet szereplői, mind a helyiek előtt máig jószerivel ismeretlen epizódja, amely közelebbről a győri püspöki és káptalani levéltárakat érintette.
Házi Jenő egyházi, pontosabban egyházközségi tevékenységének vonatkozásban mindössze 1943. június 1. és 1949. december 31. közötti, a soproni Katolikus Konventben betöltött elnöki tisztségét szokták megemlíteni, ahogy teszi ezt Horváth i.m. 14. és Varga i.m. 29. oldalán. Ezen kívül csak egészen általánosságban emlékeznek meg egyháza iránti elkötelezettségéről, nem egyszer egyháztörténeti műveivel összefüggésben (Horváth i.m. 10.). A győri püspökség és a győri székeskáptalan levéltáraival fenntartott kapcsolatait illetően ugyanakkor hagyatéki anyaga legalábbis bíztatni látszik bennünket, ami egyben további kutakodásra is sarkall. Papp Kálmán püspökkel és Buzás József püspöki és káptalani levéltárossal, valamint más győri egyházi személyekkel (mint pl.: Breyer István püspökkel, Bedy Vince nagypréposttal, Erőss István levéltárossal) folytatott többszöri levélváltása mellett meghatározó nyom a győri káptalan középkori számadáskönyvének (Győri Egyházmegyei Levéltár. A győri káptalan magánlevéltára. Feudáliskori gazdasági iratsorozat. Kötetek. 1. köt. 1497-1528.) ezer oldalt meghaladó terjedelmű kézirata, amely szintén hagyatékában található (vö. erről cikkeit: A győri székeskáptalan legrégibb számadáskönyve. Magyar Nyelv, 1958. 253-257. és Győr város múltjából. A számadáskönyv titkai. Kisalföld, 1984. júl. 7.).
Hogy mi is volt győri tevékenységének lényege, alaposabban megvilágítja a Győri Egyházmegyei Levéltárban a közelmúltban előkerült és revideált, jóllehet nagyon töredékes régi levéltári irattár anyaga, amelyben több, Házi Jenőtől Győrbe - a püspökhöz és a káptalanhoz, valamint Buzás József levéltároshoz - érkezett levél maradt fenn, némelyik a helyben kelt válaszfogalmazvánnyal együtt. Ezekből kiderül, hogy az országos hírű szakembert, akit Papp Kálmán püspökhöz (1946-1966), korábbi soproni városplébánoshoz (1925-1946) régóta tartó szívélyes ismeretség szálak fűztek, mind a püspökség, mind a székeskáptalan felkérte levéltárainak felülvizsgálatára és szakmai javaslat kidolgozására. Az általa küldött és alább közölt jelentések vétele után pedig tiszteletbeli püspöki és káptalani főlevéltárossá nevezték ki, mely a jelek szerint nem jelentette a soproni főlevéltárosi teendők hátrahagyását és Házi személyes jelenlétét Győrött, hiszen az amúgy is szakirányú képzettséggel rendelkező püspöki és káptalani levéltáros, Dr. Buzás József végezte az érdemi rendezési munkát, Házi felügyelete és irányítása mellett. Sajnos, hogy meddig töltötte be állását, egyelőre bizonytalan. 1951 után a levéltárakra vonatkozó adatok foghíjasabbá válásával csak elvétve találkozunk vele, pedig jelenlegi adataink szerint legalább 1955-ig működött tiszteletbeli püspöki és káptalani főlevéltárosként.
Alább néhány, Sopron város főlevéltárosának győri tevékenységével kapcsolatos levelet közlünk, betűhíven, csak a nyilvánvaló elütéseket javítva, a vesszőhasználatot sem módosítva. Ugyanakkor figyelembe vettük, hogy a korabeli írógépeken a hosszú 'í' és 'ú', valamint 'ű' betű nem volt megtalálható ('ő' viszont igen), és az érintett szavak esetében javítást eszközöltünk. Ennek megfelelően a szövegekben szereplő összes hosszú 'í', 'ú' és 'ű' eredetileg rövid formájában szerepelt. A szöveg közbeni kurziválás minden esetben utólagos.
A közölt iratok nemcsak Házi Jenő szakmai tevékenységének újabb spektrumát világítják meg, hanem a győregyházmegyei levéltárak 1949-1950 körüli, viszonylag bíztatónak látszó helyzetét is.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 09.
1912
1915
Wittmann Viktor a legelső magyar repülőgépgyár (Magyar Repülő¬gépgyár Rt) első műszaki igazgatója (*1889)Tovább
1926
Richard Byrd és Floyd Bennett amerikai pilóták elsőként repülnek át az Északi-sark fölött (bár ellenőrizhető adatokkal nem bizonyították e...Tovább
1945
A győzelem napja. A II. világháború befejeződésének napja Európában.Tovább
1945
A Csatorna-szigeteket felszabadítják a német megszállás alól (az Alderney-i helyőrséget május 16-án).Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő