A nyugati fronton megindul az antant utolsó – őszig elhúzódó – támadása, mely eldöntötte az I. világháború kimenetelét.Tovább
Jövevény levéltári anyagok Győrben
A Győri Egyházmegyei Levéltárban őrzött különböző irategyüttesek a történelem szeszélyéből időről-időre maguk mellé fogadtak a Kárpát-medence távoli területeiről származó levéltári egységeket. Ennek egyik csaknem elfeledett, második világháború utáni epizódját mutatják be az alábbi források. Egy 1946. évi őszi napon az Országos Levéltárból Győrbe érkezett egy teherautó, amelyen a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent levéltári anyagait szállították a káptalani levéltárba. Az iratok több mint két év múlva, 1949. február 16-án kerültek vissza a Bécsi kapu térre.
Győr, 1949. március 9.
Jenei Ferenc káptalani levéltáros a győri Egyházmegyei Hatóságnak
Egyházmegyei Hatóságnak!1949 február 16-án [alatta áthúzva: 23] dr. Fügedi Erik országos levéltárnok, a Veszélyeztetett Magángyűjtemények miniszteri biztosa az Országos Levéltárba visszaszállította a Székeskáptalan gazdasági levéltárában elhelyezett Gyulafehérvári és Kolozsmonostori hiteleshelyi levéltárakat. Harsányi Lajos prelátuskanonok úr megbízásából az elszállításról és annak előzményeiről az alábbiakban számolok be.
1. A két levéltári gyűjtemény 1946 októberében került Győrbe, a napot nem sikerült megállapítanom. Ez időpontban dr. Fügedi Erik országos levéltárnok az Országos Levéltár főigazgatójának megbízásából fölkereste Győr vármegye alispánját és kérte, hogy az Orszá-gos Levéltárból vele hozott, teherautón szállított két levéltárat helyezzék el a vármegyeházán. A levéltárak vidékre szállítását az tette szükségessé, hogy fennállott annak veszélye, hogy a békeszerződés értelmében esetleg ki kell adni Romániának. Ezt elkerülendő, keresték a módot a vidéken való elhelyezésre. A vármegye alispánja a megyeháza zsúfoltsága miatt kérésüknek nem tudott eleget tenni. Ekkor dr. Fügedi Erik dr. Lengyel Alfréd vármegyei főlevéltárnokkal dr. Szabady Béla székesegyházi sekrestyeigazgatót, a káptalani hiteleshelyi levéltár őrét ke-reste fel, kérve őt, hogy találjon módot a levéltáraknak a káptalandombon való elhelyezésére. Szabady a székesegyház déli toronyszobáját, a régi zenepróba helyiséget ajánlotta. Az elhe-lyezés engedélyezéséért dr. Saly László olvasókanonokhoz fordultak és az ő hozzájárulásával Fügedi Erik, Lengyel Alfréd társaságában a magával hozott munkásokkal az említett helyi-ségben a levéltárakat el is helyezték. Fügedi Erik az elhelyezés után az ott talált salakkal, kot-taállványokkal, egyéb más iratcsomókkal a két levéltárat álcázta. - Magáról az eljárásról semmi féle írást nem készítettek éppen azért, hogy a bizalmasan kezelendő ügynek írásbeli nyoma ne maradjon. - Győrött az ügyről csak dr. Saly László, dr. Szabady Béla és Vince sek-restyés tudtak, dr. Lengyel Alfréden kívül. Sajnos a káptalandombiak ma már az ügyről nem nyilatkozhatnak.
2. 1948. áprilisában dr. Lengyel Alfrédtől hallottam először a levéltárakról és ekkor tekintettem meg azokat. Látva a levéltárak felbecsülhetetlen értékét, de nem tudva azok Győrbe származásának eredetét, felhívtam azoknak méltatlan állapotára Harsányi Lajos akkor még őrkanonok figyelmét, akinek sürgetésére a helyiséget kitakarították és 1948 októberében megbízást kaptam a gazdasági levéltár rendezésével kapcsolatban a két erdélyi levéltár méltó elhelyezésére is. Ez 1948 okt. 15. - dec. 8. között megtörtént. Munkám során megállapítottam azt, hogy az iratokat tartalmazó irattartók és a könyvek címkéi "M. Kir. Országos Levéltár. Gyulafehérvári Káptalan hiteleshelyi levéltára" és "M. Kir. Országos Levéltár. Kolozsmonostori Konvent hiteleshelyi levéltára" felírással voltak ellátva. Ilyen pecsétek sze-repeltek az egyes írásokon is.
3. 1949. február 15-én [alatta áthúzva: 22] dr. Kálviczy István sekrestyeigazgatót fel-kereste dr. Szőke Béla a győri városi múzeum mb. igazgatója és felmutatta dr. Fügedi Erik levelét, melyben kérte, hogy az illetékesekkel intézze el, hogy a két levéltárat másnap Buda-pestre vissza szállíthassa. Dr. Kálviczy István nem tudván a dologról semmit Szőke Bélával együtt hozzám jött, kérdezve, hogy tudok-e a levéltárakról. Miután a kért felvilágosítást meg-adtam, abban állapodtunk meg, hogy, ha másnap Fügedi Erik megérkezik, akkor fölkeressük Harsányi kanonok urat, aki már intézkedett korábban az olvasó kanonok helyett levéltári ügy-ben és tőle kérünk útmutatást az ügy elintézésére.
Másnap Fügedi Erik Szőke Béla társaságában reggel megjelent a székesegyház sek-restyéjében és őt a korábbi megállapodás értelmében Harsányi prelátus úrhoz kísértem. Fügedi Erik előadta ott jövetelének célját, hangsúlyozva, hogy az ügy bizalmas természete miatt semmi féle írást nem mutathat, miután ilyet 1946 októberében nem készítettek. Harsányi prelátus úr, mivel ő csak egyes esetekben járt el az olvasókanonok képviseletében és állandó helyettesítésére megbízása nincs Fügedit Megyéspüspök úrhoz utasította. Fügedi kíséretem-ben fölkereste a Megyéspüspök urat, aki előterjesztett kérésére a szállításra az engedélyt meg-adta. - Ekkor ismét Harsányi prelátus urat kerestük fel közölve vele a hozzájárulást, aki azt tudomásul vette, de arra kérte Fügedit, hogy az anyag átvételét az Országos Levéltár főigazga-tósága ismerje el, egyben a rendeztetés költségét, 1000 forintot térítsen meg.
4. Ezután dr. Fügedi Erik az anyagot tőlem átvette és teherautón azonnal Budapestre szállította. Az átvételről a mellékelt elismervényeket állította ki.
A fentieket részint dr. Fügedi Erik előadása, részint pedig dr. Lengyel Alfréd várme-gyei főlevéltárnok tájékoztatása alapján állítottam össze.
Lelkemen viselve a levéltárak ügyét az elszállítás után, február 25-én levelet írtam Fügedinek, kérve, hogy az átvételi elismervényt mielőbb küldjék meg. Levelemre választ nem kaptam, amit Fügedi állandó vidéki útjaival is magyarázhatok. Minden esetre azonban magát az elismervény ügyét elintézhette volna. Harsányi prelátus úr megbízásából, akinek utasításá-ra a levelet megírtam Fügedinek, az alábbi tiszteletteljes javaslatot teszem:*
Méltóztassék átírni az Országos Levéltár Főigazgatóság&aacut e;hoz (Budapest, Bécsi Kapu tér) és kérni, hogy ismerjék el "az Országos Levéltár romos állapota miatt 1946 októberében Győrbe szállított és a Székesegyház déli toronyszobájában elhelyezett levéltári anyagnak - melyet dr. Fügedi Erik országos levéltárnok 1949 február 23-án Budapestre visszaszállított - átvételét". Ezt a formulát dr. Fügedi Erik javasolta Harsányi prelátus úrnak, hogy ebben a szövegezésben fogják az elismervényt kiállítani.
Jelentésem tudomásulvételét és javaslatom szerinti intézkedést kérve
| Győr, 1949. március 9-én | maradtam teljes tisztelettel Jenei Ferenc |
*(utólagos bejegyzés a bal alsó sarokban más kézzel) A javaslat feleslegessé vált, mivel az Orsz. Levéltár főigazgatóságának elismervénye 1949. márc. 4-én megérkezett, a győri püspöknek és Káptalannak bemutattatott és a Káptalan magánlevéltárába elhelyeztetett.
| Győr, 1949. márc. 10. | Harsányi Lajos |
Két, részben kockácott, részben vonalazott papír mindkét oldalán, kézzel írott eredeti, iktató-szám nélkül. Jelzete Levéltári Irattár (L. I.) 2. A székesegyház említett déli toronyszobája 2000. áprilisáig adott otthont a székeskáptalan magánlevéltárának. Az 1. pont végén tett megjegyzés ("a káptalandombiak ma már az ügyről nem nyilatkozhatnak") értelmezhetetlen, hi-szen dr. Saly László olvasókanonok még 1956-ban is élt (vö. A győri egyházmegye papságának névtára 1956. Győr, 1956. 5. o.).
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 08.
1918
1940
Az angliai csata kezdete.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő