Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
Cseres Tibor levelezése I.
Levelek Cseres Tibornak (1950-1959)
A diktatúra szorításában
„Megbízzuk Cseres Tibort elvtársat egy kb. 8-10 ív terjedelmű ifjúsági regény megírásával. A regény témája röviden a következő: Egy község dolgozó parasztjai a kulák és [a] klerikális reakció befolyására nem mernek vállalkozni a termelőszövetkezet megalakítására. A Párt azonban nem akar meghátrálni az elkezdett munkában, és az ifjúságot kéri meg, hogy alapítson termelőcsoportot. Az ifjak vállalkoznak s egy esztendei nehéz munka és súlyos harcok árán virágzó gazdaságot létesítenek, az egykori elhanyagolt kulák és urasági földeken.”
d.
Mészöly Dezső Cseres Tibornak
1952. március 14.
Kedves Tibor!
Ne haragudj, hogy lapodra ilyen későn válaszolok. Folyton vártam az alkalmat, hogy
sikerül behatóan megbeszélnem novelládat. Most már nem várok. Horvai Pistát nem győzöm sajnálni... Ezt nem azért írom, hogy mentegessem előtted, amiért továbbra is türelmedet kéri, hanem, mert valóban embertelenül nehéz helyzetbe került a váratlanul nyakába szakadt rengeteg munka miatt. (Miután hat hétig próbált, újra kellett kezdenie a munkát , mert Ladányi elment a Szovjetunióba a magyar küldöttséggel - majd bevonult a pártiskolára. Utána kezdődött a darab II. szereposztásának próbája - az is heteket vett igénybe, de közben már meg kellett kezdeni a főiskolai vizsgaelőadás próbáit is... A Főiskolán ugyanis szintén darabját játsszák a hallgatók... ezt rendezte volna, de megbetegedett... Erre átvette ... de most Pártost is elvitték pártiskolára, így ezt is Horvainak kell folytatni - úgy hogy közben még igazgat is egy rendezők nélkül maradt színházat - mert Hont Ferenc is megvált a színháztól, még a télen...Eleget untattalak belső ügyeinkkel... A lényeg az: Horvai arra kér, kezdj el dolgozni a velünk folytatott beszélgetés és saját fantáziád alapján, addig is, míg ő be nem kapcsolódhat a munkába. Elutazásotok előtti megbeszélésünk veleje az volt, hogy Annuska alakja körül kell a mesét megváltoztatni. Mi úgy látjuk: jó volna Jánosék mellett egy másik pár: azok a fiatalok, akik már az új életben, az szövetkezetben élve, akadályok és kerülők nélkül egymásra találhatnak. Annuskáék, miután egyenesbe jutottak, bizonyára sokat mulatnak a másik páron... Hiszen ők jó előre tudták, hogy azok hova fognak végül is kilyukadni. Ez vígjátéki anyagnak hálás, és a darab eszmei mondanivalóját szolgálja. Szebb a szerelem a szocializmusban - vagy: a szocializmusban nincs gátja az igazi szerelemnek - vagy: gazdasági felszabadulás hozhatja meg az emberi érzések felszabadulását... Azt hiszem, ilyesmit akarsz mondani a darabbal. Legutóbbi megbeszélésünkre úgy emlékszem vissza, hogy azon a fentiekben egyetértettünk. Mégis arra kérlek, írd meg, ha bárhol bármilyen dramaturgi[ai] erőszaktételt érzel előzetes tanácsainkban.
Befejezésül megismétlem: Egészséges, sablonmentes vígjátékot remélünk a témától és jövő évi műsorunkban számítunk rá.
Baráti üdvözlettel Mészöly Dezső
Budapest, 1952. március 14.
Gépirat, a Madách Színház céges levélpapírján.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
1935
1935
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
1940
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
1945
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
1956
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő