Felavatják az M5 autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze.Tovább
Tiltott mosoly
Viccek az OSA Archívum gyűjteményéből
Egy paraszt bácsihoz kiszáll a rendőrség. Zsírt keresnek, de János bácsi közli velük, hogy neki bizony csak 1 kg zsírja van. A rendőrök erre kivezetik János bácsit az udvarra, egy ásót hoznak és megmutatják neki, hogy hol ásson. János bácsi nagy nyugalommal elkezd ásni, és hamarosan kiás egy zsírosbödönt. A rendőrök ráripakodnak, hogy miért hazudott, hogy nincs zsírja. Mire János bácsi azt feleli, hogy nincs ebben semmi. Csodálkozva kérdezik a rendőrök János bácsit, hogy miért ásott el egy üres bödönt. – Hát új szomszédom jött – mondja János bácsi – és hát lekádereztem, kérem alássan.
Források
1951
Az orosz megszállóktól elkeseredett zsidók elmennek a bölcs rabbihoz és megkérdezik:
- Mit lehetne tenni, hogy az oroszok kivonuljanak Magyarországról?
A rabbi gondolkodik, majd így válaszol:
- Két módja van: az egyik természetes, a másik pedig csoda.
- ?????????
- A természetes az, amikor az angyalok leszállnak a mennyből, és olyan hangosan fújják meg a harsonáikat, hogy az oroszok azonnal kirohannak.
- És mi lenne a csoda?
- Ó, a csoda? Az az lenne, ha megérkezne az amerikai hadsereg!!
A cigányt titóista összeesküvésben való részvétel és kémkedés miatt tíz évi „nevelő" munkatáborra ítélik.
Megkérdezi a bíró:
- Van-e valamilyen megjegyzése az ítélethez?
- Nacccságos bíró uram, szeretném, ha sztahanovizálnák az ítéletet!
- Hogy-hogy?
- Hát mán úgy, hogy az eeső 5 évet valahogy csak leülöm, és a másodikat felajánlom a nagy Sztálinnak.
Egy felvonuláson a cigány Rákosit meglátva felköszön neki
- Laudetur Jesus Christus!
Rákosi megrökönyödve kérdezi
- Miért köszönsz te nekem így?
- Mert te vagy az Isten fia - feleli a cigány.
(Tulajdonképpen van benne valami, gondolja Rákosi.)
- És hogy köszönnél Sztálin elvtársnak?
- Laudetur Jesus Christus!
- És neki miért?
- Mert Sztálin az Isten - válaszolja a cigány.
Rákosi önelégülten elgondolkodik, majd felteszi a kérdést:
- Hogy köszönnél Trumannak?
- Laudetur Jesus Christus!
- Na de neki miért?
- Mert Truman a megváltó!
Rákosi meglátogatja Sztálint Moszkvában és megkérdezi tőle:
- Itt a Szovjetunióban vannak reakciósok?
- Igen, vannak.
- Hányan vannak?
- Kb. 8 vagy 9 millióan.
- Érdekes, nálunk, Magyarországon is pont ennyien vannak!
Egy paraszt bácsihoz kiszáll a rendőrség házkutatásra. Zsírt keresnek, de János bácsi közli velük, hogy neki bizony csak 1 kg zsírja van.
A rendőrök erre kivezetik János bácsit az udvarra, egy ásót hoznak és megmutatják neki, hogy hol ásson. János bácsi nagy nyugalommal elkezd ásni, és hamarosan kiás egy zsírosbödönt. A rendőrök ráripakodnak, hogy miért hazudott, hogy nincs zsírja. Mire János bácsi azt feleli, hogy nincs ebben semmi. Ezután kiásatják vele egészen a bödönt, felnyitják és valóban üres a bödön.
Csodálkozva kérdezik a rendőrök János bácsit, hogy miért ásott el egy üres bödönt.
- Hát új szomszédom jött - mondja János bácsi - és hát lekádereztem, kérem alássan.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő