Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább
Tiltott mosoly
Egy paraszt bácsihoz kiszáll a rendőrség. Zsírt keresnek, de János bácsi közli velük, hogy neki bizony csak 1 kg zsírja van. A rendőrök erre kivezetik János bácsit az udvarra, egy ásót hoznak és megmutatják neki, hogy hol ásson. János bácsi nagy nyugalommal elkezd ásni, és hamarosan kiás egy zsírosbödönt. A rendőrök ráripakodnak, hogy miért hazudott, hogy nincs zsírja. Mire János bácsi azt feleli, hogy nincs ebben semmi. Csodálkozva kérdezik a rendőrök János bácsit, hogy miért ásott el egy üres bödönt. – Hát új szomszédom jött – mondja János bácsi – és hát lekádereztem, kérem alássan.
1952
Rákosit bosszantja, hogy a drótkerítés meg a határőrség ellenére még mindig sokaknak sikerül Nyugatra menekülniük. Személyesen akar meggyőződni arról, hogy hogyan lehetséges ez. Elutazik az osztrák határra. Bemegy az egyik határ menti községbe, és összehívja a községi tanácsot. Megkéri őket, hogy adjanak mellé egy megbízható embert, aki elkíséri a dróthoz és megmutatja, hogyan lehet a dróton átjutni, hogyan lehet a dróton túl az osztrák területen úgy tovább menni, hogy a határőrök ne tudják visszatérésre kényszeríteni. A tanács választása a párttitkárra esik, aki cigány, hogy ő kísérje el Rákosit. Elérkeznek a dróthoz. A cigány óvatosan átbújik, vigyázva, hogy az aknákat összekötő drótokat ne érintse. „Na jól van - szól Rákosi - most menj tovább a túlsó oldalon." A cigány megindul, majd pár lépéssel odébb megáll és megkérdezi: „Lát-e még, szeretett vezérem?" „Látlak - válaszol Rákosi - menj még tovább!". A cigány továbbmegy az erdő széléig, és újból megkérdezi: „Lát-e még, szeretett vezérem?" „Látlak - válaszol Rákosi - menj még tovább!" A cigány bemegy az erdőbe és onnan kiált: „Lát-e még, drága tanítómesterem?" „Már nem látlak" - kiált vissza Rákosi. „Nem is látsz többet, te piszok"- ordítja a cigány és eltűnik az erdő sűrűjében.
Diogenész lámpással járkál London utcáin.
- Mit keresel, bölcs? - kérdik tőle.
- Az igazságot - feleli.
- Azt itt hiába keresed, bölcs, menj más városba.
Diogenész engedelmeskedik és átmegy Párizsba. Megállítják lámpásával az ENSZ közgyűlésének termében.
- Mit keresel itt, jámbor bölcs?
- Az igazságot.
- Azt itt hiába keresed, menj más városba.
Néhány hét múlva Diogenész feltűnik Moszkvában. A Kreml udvarán feltartóztatják az NKDV nyomozói.
- Mit keresel itt, Diogenész? - kérdezik gyanakodva.
- Eddig lámpással kerestem az igazságot, nem találtam, de most már a lámpásomat sem találom, az is eltűnt.
Hogyan fogják hívni a Sztálin utat a harmadik világháború után?
A „Régi Postarabló Útja"
Hogy hívják Péter Gábort spanyolul?
El Deportáló!!
A magyarok kitalálták a legegyszerűbb iránytűt.
Leveszed a karórát, a kezedbe fogod és megfordulsz a tengelyed körül.
Amerre az óra eltűnt a kezedből, arra van Kelet.
A Nagykörúton kiraboltak egy államosított ékszerüzletet. Az elrabolt ékszerek helyén a következő üzenetet hagyták: „Ti is így szereztétek!"
Mikor fog megszólalni a Sztálin-szobor?
Ha ismét beolvasztják harangnak.
Egy este az egyik körúti vendéglőben ellenőrzést tartott a rendőrség. Az egyik asztalnál ülő ember töpörtyűt evett kenyérrel. A rendőr odalépett hozzá és megkérdezte:
- Mivel foglalkozik az elvtárs?
- Sztahanovista vagyok egy nagy gyárban.
- Miért nem eszik valami drágább ételt?
- Nem engedhetem meg magamnak - válaszolta és tovább folytatta az evést.
A következő asztalnál ülő ember bécsi szeletet evett kovászos uborkával.
- Mi a maga foglalkozása? - kérdezte tőle a rendőr.
- Nekem nincs munkám.
- Nincs???? Akkor miből él??
- Engem a fiam támogat.
- És mivel foglalkozik a maga fia?
- Vasesztergályos.
- Ezek szerint sztahanovista vagy élmunkás?
- Nem - válaszolt az ember tömören.
- Akkor biztosan sokat túlórázik?!
- Nem.
Az ekkorra már teljesen tanácstalanná vált rendőr megkérdezte
- És hol dolgozik a maga fia???
- A Fordnál, Detroitban.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább
Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább
Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább
Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább
- 1 / 3
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő