Robert Peary eléri az északi-sarkot, másodikként Frederick A. Cook (1908. április 21.) után.Tovább
Tiltott mosoly
Viccek az OSA Archívum gyűjteményéből
Egy paraszt bácsihoz kiszáll a rendőrség. Zsírt keresnek, de János bácsi közli velük, hogy neki bizony csak 1 kg zsírja van. A rendőrök erre kivezetik János bácsit az udvarra, egy ásót hoznak és megmutatják neki, hogy hol ásson. János bácsi nagy nyugalommal elkezd ásni, és hamarosan kiás egy zsírosbödönt. A rendőrök ráripakodnak, hogy miért hazudott, hogy nincs zsírja. Mire János bácsi azt feleli, hogy nincs ebben semmi. Csodálkozva kérdezik a rendőrök János bácsit, hogy miért ásott el egy üres bödönt. – Hát új szomszédom jött – mondja János bácsi – és hát lekádereztem, kérem alássan.
1967
Megnősült a mechanizmus?
Elvette a munkakedvet.
Hogy hívják a parlamentet? - „Fock-ház".
Moszkvában nagyon elszaporodtak a patkányok. Koszigin kétségbeesésében Johnsonhoz fordult segítségért. Az amerikai elnök postafordultával egy fehér patkányt küldött a Kremlbe. Koszigin csalódottan nézegette a küldeményt, és mivel nem tudta, hogy mihez kezdjen vele, kiengedte az állatot a dobozból. A fehér patkány szélsebesen végigrohant a városon. Egyre több szürke rokona csatlakozott hozzá és végül már ott loholt mögötte Moszkva valamennyi patkánya. A népes sereg meg sem állt a tengerig. A partról a fehér patkány belevetette magát a vízbe, a mögötte rohanók is követték a példáját és valamennyi beleveszett a hullámokba. Koszigin azonnal táviratot küldött Washingtonba: „Köszönet a baráti segítségért stop. Sürgősen kérek egy fehér kínait stop."
Észak-Vietnam visszaküldte a második magyar vérplazmaszállítmányt és többet nem is kér.
„Aki az első magyar vérkonzervból kapott, ellustult, nem lelkesedett a szocializmusért és nem akart az amerikaiak ellen harcolni..." szólt az indokolás.
Mitől félnek a magyar fiatalok?
-???
- A lányok a gólyától, - a fiúk a Czinegétől.
Hogy lehetne meghatározni az új gazdasági mechanizmust Amerikában, a Szovjetunióban, és Magyarországon?
- Amerikában: Érték, minta nélkül.
- Szovjetunióban: Minta, érték nélkül.
- Magyarországon: Minta, mérték nélkül.
Miért járnak a rendőrök kutyával?
- Azért, hogy vissza tudjanak találni az őrszobára.
Miért volt több szavazófülke a budapesti választó helyiségekben?
- Hogy legalább lehessen valami között választani...
Mi a kiút az új gazdasági mechanizmusból?
- Budapest-Hegyeshalom-Bécs...
Milyen az új gazdasági mechanizmus?
- Klasszikus!
- Egyeseknek klassz, másoknak kuss.
Hogyan hívják Mao feleségét?
- Mao fair lady!
Miért volt szesztilalom a választáson?
- Nehogy valaki egy párt helyett kettőt lásson...
A szovjet-kínai határon szuronyt szegezve, ugrásra készen néznek egymással farkasszemet Mao és Brezsnyev hadai. Az égen hirtelen megjelenik Lenin szelleme és egy hosszú transzparenst húz maga után, az alábbi szöveggel:
- „Világ proletárjai oszoljatok!"
Mi tetszik a magyaroknak a kommunizmusban?
- Hogy a csehek is azt nyögik...
Miért járt Koszigin Törökországban?
- Kíváncsi volt arra, hogy sikerült a törököknek 150 évig Magyarországon maradni...
Kállai [Gyula, miniszterelnök] egy üzemlátogatás alkalmával elbeszélget a vállalat személyzetisével és a munkások politikai beállítottsága iránt érdeklődik.
- 20% nyugatimádó, 30% vallásos, 40% nacionalista, a többi titóista!
- És hol vannak a kommunisták?
A személyzetis öntudatosan kihúzza magát és büszkén közli Kállaival:
- Elnök elvtárs, a mi üzemünkben természetesen minden dolgozó tagja a Pártnak!
Kádár találkozik a Körúton egy régi ismerősével, akivel valamikor együtt inaskodott.
- Te vagy az Kovács Pista? Már vagy negyven éve nem láttalak.
- Szabadság, Főtitkár elvtárs!
- Ne tréfálj, szólíts csak úgy, ahogy régen!
- Kovács egy ideig habozik, majd nevetve ráüt Kádár vállára:
- Szevasz, Te féleszű Kádár Jani!
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 06.
1909
1919
A munkáspárt egyesülése után létrejött ifúsági szervezet felvette a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) nevet.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő