MEFESZ IB ülésén – az április 8-ai titkársági ülés felfogásával összhangban – elvetették a kisebbség elképzelését a rétegszervezet hosszú...Tovább
Történetek a kisvasúton
„Az igazgatók tegyenek meg mindent a vasúton bejáró tanulók számának apasztására. Evégből figyelmeztessék a szülőket a vasúton való bejárás egészségügyi, erkölcsi és tanulmányi szempontból való hátrányaira, és igyekezzenek a tehetősebb szülőket reávenni, hogy gyerme-keiket inkább internátusba, vagy magánellátásba adják.”
b. Karantén a diákoknak
Állomás Elöljáró Úr!
Békéscsaba
A Nagyméltóságú kereskedelemügyi M. Kir. Miniszter úr 50332/1931. K. M. számú [popup title="[…]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben többszörös áthúzás miatt részben értelmetlen "] rendelettel, utasítjuk, hogy a tanítási napokon az 501/506 számú vonatokkal egy-egy külön kocsit közlekedtessen a diákok részére. Kifüggesztendő táblákat rövid időn belül fog kapni.
A vonattal utazó összes iskolás gyermekek ezen kocsiban helyezendők el. A vonatkísérő személyzet kioktatandó, hogy a gyermekeket kizárólag ebbe a kocsiba ültesse be, és csak ebbe[n] engedje helyet foglalni. Polgári utasoknak a tanuló ifjúság kocsijába[n] helyet foglalni nem szabad még akkor sem, ha a vonat többi kocsijaiba[n a] férőhely kevés volna is.
A vonatkísérő-jegyvizsgáló őrködjön a fölött, hogy utazás közben a tanuló ifjúság jó magaviseletet tanúsítson, ügyeljen arra, hogy a gyermekek a részükre fenntartott kocsiban ne szalad-gáljanak, ne játszanak, különösen ügyeljen arra, hogy ott ne dohányozzanak, ne kártyázzanak vagy más szerencse játékot ne űzzenek. Akadályozza meg a jegyvizsgáló, hogy a tanulók a kocsik lépcsőiről le-fel ugrándozzanak. Azt tapasztaltuk, hogy e tekintetben eddig a vonatkí-sérők vajmi kevés gondot tanúsítottak.
Azt a tanulót, aki a kalauz felszólításának nem engedelmeskedik, írja fel és jelentse Önnek, hogy annak alapján Ön a panaszt az iskola igazgatójánál ellene megtehesse.
A tanuló kocsiban kell utazni mindazon fiú tanulóknak is, akik esetleg I. osztályú jegy vagy I. osztályú szabadjegy birtokában vannak. Az első osztályú jeggyel utazó leány tanulók továbbra is az I. osztályú kocsiban hagyandók.
A vonattal utazó összes iskolás gyermekek ezen kocsiban helyezendők el. A vonatkísérő személyzet kioktatandó, hogy a gyermekeket kizárólag ebbe a kocsiba ültesse be, és csak ebbe[n] engedje helyet foglalni. Polgári utasoknak a tanuló ifjúság kocsijába[n] helyet foglalni nem szabad még akkor sem, ha a vonat többi kocsijaiba[n a] férőhely kevés volna is.
A vonatkísérő-jegyvizsgáló őrködjön a fölött, hogy utazás közben a tanuló ifjúság jó magaviseletet tanúsítson, ügyeljen arra, hogy a gyermekek a részükre fenntartott kocsiban ne szalad-gáljanak, ne játszanak, különösen ügyeljen arra, hogy ott ne dohányozzanak, ne kártyázzanak vagy más szerencse játékot ne űzzenek. Akadályozza meg a jegyvizsgáló, hogy a tanulók a kocsik lépcsőiről le-fel ugrándozzanak. Azt tapasztaltuk, hogy e tekintetben eddig a vonatkí-sérők vajmi kevés gondot tanúsítottak.
Azt a tanulót, aki a kalauz felszólításának nem engedelmeskedik, írja fel és jelentse Önnek, hogy annak alapján Ön a panaszt az iskola igazgatójánál ellene megtehesse.
A tanuló kocsiban kell utazni mindazon fiú tanulóknak is, akik esetleg I. osztályú jegy vagy I. osztályú szabadjegy birtokában vannak. Az első osztályú jeggyel utazó leány tanulók továbbra is az I. osztályú kocsiban hagyandók.
Békéscsaba, 1931. február hó 14-én
Alföldi Első Gazdasági Vasút
Igazgatósága
Hady Antal
vezérigazgató
Jelzet: MOL Z 1612, 1931/138. sz. üi. – Magyar Országos Levéltár. Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 15.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő