Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Történetek a kisvasúton
„Az igazgatók tegyenek meg mindent a vasúton bejáró tanulók számának apasztására. Evégből figyelmeztessék a szülőket a vasúton való bejárás egészségügyi, erkölcsi és tanulmányi szempontból való hátrányaira, és igyekezzenek a tehetősebb szülőket reávenni, hogy gyerme-keiket inkább internátusba, vagy magánellátásba adják.”
2. „A menetrend szerint közlekedő vonat megállani nem köteles” - a. Haus századparancsnok jelentése feljelentése a katonaságot zavaró vonat miatt
Bcsaba [Békéscsaba], 1920. máj. 14-én Ezredparancsnokságnak
Bcsaba
Jelentem, hogy f. hó 13-án a következő eset adta elő magát.
A bevonulásnál [Békéscsabára] a Fiume Szálloda előtt lármára lettem figyelmes és hátra fordulva megállapítottam, hogy a bcsai AEGV déli gyors vonata a mögöttem menetelő ezred távbeszélő századába vezettetett bele.
Útját folytatva, a következő kanyarulatnál az általam vezetett 8. szdba [századba] szintén be-levezette vonatját. Rászóltam, hogy ál[l]jon meg, mire a gépet valaki lassította, de a moz-donyból egy hang közbeszólt „az Istenit ne hallgasson rá”. A vásártéri megállónál utolérve a mozdonyhoz lépve a következőket mondtam a vonaton levő vezetőnek:
„Nem volt maga katona, hogy nem tudja azt, hogy menetelő szdba nem lehet egy vonatot be-levezetni.”
Közben a vonatvezető a mozdonyból kihajolva a szintén odaérkező Rátnay és Hospra sz[ázados]dos urak jelenlétében a következő feleletet adta nekem:
„A vonatot nekünk megállítani nem szabad, különben is én tudom az előírásaimat, tanulják meg a tiszt urak az övékét.”
Erre Rátnay szdos úr a nevét kérdezte, mire a mozdonyvezető azt felelte „Hogyha éppen tudni akarják, én Sándor Imre vagyok”.
Csupán arra való tekintettel, hogy a mozdonyon szolgálatot teljesített, nem tartóztattam le, hanem figyelmeztettem, hogy a magatartása miatt ellene a följelentést megteszem.
A bevonulásnál [Békéscsabára] a Fiume Szálloda előtt lármára lettem figyelmes és hátra fordulva megállapítottam, hogy a bcsai AEGV déli gyors vonata a mögöttem menetelő ezred távbeszélő századába vezettetett bele.
Útját folytatva, a következő kanyarulatnál az általam vezetett 8. szdba [századba] szintén be-levezette vonatját. Rászóltam, hogy ál[l]jon meg, mire a gépet valaki lassította, de a moz-donyból egy hang közbeszólt „az Istenit ne hallgasson rá”. A vásártéri megállónál utolérve a mozdonyhoz lépve a következőket mondtam a vonaton levő vezetőnek:
„Nem volt maga katona, hogy nem tudja azt, hogy menetelő szdba nem lehet egy vonatot be-levezetni.”
Közben a vonatvezető a mozdonyból kihajolva a szintén odaérkező Rátnay és Hospra sz[ázados]dos urak jelenlétében a következő feleletet adta nekem:
„A vonatot nekünk megállítani nem szabad, különben is én tudom az előírásaimat, tanulják meg a tiszt urak az övékét.”
Erre Rátnay szdos úr a nevét kérdezte, mire a mozdonyvezető azt felelte „Hogyha éppen tudni akarják, én Sándor Imre vagyok”.
Csupán arra való tekintettel, hogy a mozdonyon szolgálatot teljesített, nem tartóztattam le, hanem figyelmeztettem, hogy a magatartása miatt ellene a följelentést megteszem.
Haus szdos
Géppuskás századparancsnok
Jelzet: MOL Z 1612, 60/1920. sz. üi. – Magyar Országos Levéltár. Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő