Leonyid Iljics Brezsnyev villámlátogatásra érkezik Magyarországra, a tököli szovjet katonai reptéren váratlanul száll le. Elindulása után...Tovább
Történetek a kisvasúton
„Az igazgatók tegyenek meg mindent a vasúton bejáró tanulók számának apasztására. Evégből figyelmeztessék a szülőket a vasúton való bejárás egészségügyi, erkölcsi és tanulmányi szempontból való hátrányaira, és igyekezzenek a tehetősebb szülőket reávenni, hogy gyerme-keiket inkább internátusba, vagy magánellátásba adják.”
b. A vasútigazgatóság elutasító válasza
Alföldi Első Gazdasági Vasút
Békéscsabai Katonai Vasútvonal Tekintetes Parancsnokságának
Bcsaba
Bcsaba
19 kt. számú megkeresésükre van szerencsénk közölni, hogy a kérdéses vonatnál tényleg Sándor Imre mot[or] vezető tett szolgálatot, ki az Acsev [Arad-Csanádi Egyesült Vasutak] kinevezett alkalmazottja.
A vonatkísérő személyzetet kihallgattuk, kik teljesen szabályszerűen jártak el.
„A tiszt urak a katonai szabályokat ismerik, én pedig a vasúti szabályokat, ezért nem álltam meg”
A kérdéses vonat az Aegv-nek menetrend szerint közlekedő gyorsmotor vonata, mely csak a menetrendben megállapított megállóhelyeken áll meg rendes körülmények között.
A gyorsmotor az Andrássy úton át haladt Békés felé a hol a kilátás korlátozva van az utcza miatt, egyébként is erős kanyar és emelkedő van ott, ahol minden vonat lassan megy keresztül.
A kihallgatott személyzet és tanúk állítása szerint a gyorsmotor kényelmesen áthaladhatott a menetelő századok között, s a motorvezető annyira lassított, hogy a vonat az egyik szá-zad mögött és a következő század előtt áthaladhasson, mert természetes, hogy a menetelő századba belé nem hajhatott.
Az ide mellékelt rajz [lásd külön!] a terepet ismerteti, a századok haladásával és erről megállapítható az is, hogy ha a következő század egy kissé jobbra kanyarodott volna, el-kerülhetővé vált volna a megállás egy percre is.
Hasonló szabályossággal járt el a cseh katonaság itt tartózkodása idejében évekkel ezelőtt egy motorvezetőnk, akkor a dolog a minisztériumig került, mely a vasút javára állapította meg azt a tényt, hogy a menetrend szerint közlekedő vonat megállani nem köteles.
Amíg a pálya szabad, azon a vonat minden megállás nélkül keresztül haladhat, különösen akkor, mikor a vezető látja előre, hogy két követő csapat között olyan távolság van, hogy ott veszély nélkül keresztül juthat. Motorvezetőinknek gyakorlata olyan nagy, hogy bizto-san ki tudják számítani a sebességet, mellyel haladniok kell a városon keresztül.
A vasútnak nincsen birtokában olyan szabályrendelet, utasítás, mely előírná azt, miszerint a közeledő menet előtt megállani tartozna. Amennyiben ez újabban megállapíttatott volna, kérjük ezen rendeletet hozzánk eljuttatni, hogy annak értelmében járhassunk el.
A kihallgatás során megállapítást nyert az, hogy a motorvezető azért lassította a vonatot, hogy a menetelő század elhaladása előtt oda ne érjen, hanem a két század között elcsússzon. Azt a kijelentést, hogy az „Istenit ne hallgasson rá” egy a motor ablakon kinéző utas tette, melyet a motorvezető nem is hallott.
A motorvezető kijelentését a felszálló utasok nagy zajától a tiszt urak nem érthették meg jól, mert Sándor Imre motorvezető az őt kérdőre vonó főhadnagy úrnak azt mondta „En-gem nem lehet letartóztatni én szolgálatba[n] vagyok”.
Azon kérdésre, hogy nem ismeri a kötelességét azt felelte „A tiszt urak a katonai szabályokat ismerik, én pedig a vasúti szabályokat, ezért nem álltam meg”.
A gyorsmotor az Andrássy úton át haladt Békés felé a hol a kilátás korlátozva van az utcza miatt, egyébként is erős kanyar és emelkedő van ott, ahol minden vonat lassan megy keresztül.
A kihallgatott személyzet és tanúk állítása szerint a gyorsmotor kényelmesen áthaladhatott a menetelő századok között, s a motorvezető annyira lassított, hogy a vonat az egyik szá-zad mögött és a következő század előtt áthaladhasson, mert természetes, hogy a menetelő századba belé nem hajhatott.
Az ide mellékelt rajz [lásd külön!] a terepet ismerteti, a századok haladásával és erről megállapítható az is, hogy ha a következő század egy kissé jobbra kanyarodott volna, el-kerülhetővé vált volna a megállás egy percre is.
Hasonló szabályossággal járt el a cseh katonaság itt tartózkodása idejében évekkel ezelőtt egy motorvezetőnk, akkor a dolog a minisztériumig került, mely a vasút javára állapította meg azt a tényt, hogy a menetrend szerint közlekedő vonat megállani nem köteles.
Amíg a pálya szabad, azon a vonat minden megállás nélkül keresztül haladhat, különösen akkor, mikor a vezető látja előre, hogy két követő csapat között olyan távolság van, hogy ott veszély nélkül keresztül juthat. Motorvezetőinknek gyakorlata olyan nagy, hogy bizto-san ki tudják számítani a sebességet, mellyel haladniok kell a városon keresztül.
A vasútnak nincsen birtokában olyan szabályrendelet, utasítás, mely előírná azt, miszerint a közeledő menet előtt megállani tartozna. Amennyiben ez újabban megállapíttatott volna, kérjük ezen rendeletet hozzánk eljuttatni, hogy annak értelmében járhassunk el.
A kihallgatás során megállapítást nyert az, hogy a motorvezető azért lassította a vonatot, hogy a menetelő század elhaladása előtt oda ne érjen, hanem a két század között elcsússzon. Azt a kijelentést, hogy az „Istenit ne hallgasson rá” egy a motor ablakon kinéző utas tette, melyet a motorvezető nem is hallott.
A motorvezető kijelentését a felszálló utasok nagy zajától a tiszt urak nem érthették meg jól, mert Sándor Imre motorvezető az őt kérdőre vonó főhadnagy úrnak azt mondta „En-gem nem lehet letartóztatni én szolgálatba[n] vagyok”.
Azon kérdésre, hogy nem ismeri a kötelességét azt felelte „A tiszt urak a katonai szabályokat ismerik, én pedig a vasúti szabályokat, ezért nem álltam meg”.
Békéscsaba, 1920. máj[us] hó 25-én
AEGV
Jelzet: MOL Z 1612, 60/1920. sz. üi. – Magyar Országos Levéltár. Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő