Történetek a kisvasúton

„Az igazgatók tegyenek meg mindent a vasúton bejáró tanulók számának apasztására. Evégből figyelmeztessék a szülőket a vasúton való bejárás egészségügyi, erkölcsi és tanulmányi szempontból való hátrányaira, és igyekezzenek a tehetősebb szülőket reávenni, hogy gyerme-keiket inkább internátusba, vagy magánellátásba adják.”

b. A vasútigazgatóság elutasító válasza

 Alföldi Első Gazdasági Vasút

Békéscsabai Katonai Vasútvonal Tekintetes Parancsnokságának
Bcsaba

 

 

19 kt. számú megkeresésükre van szerencsénk közölni, hogy a kérdéses vonatnál tényleg Sándor Imre mot[or] vezető tett szolgálatot, ki az Acsev [Arad-Csanádi Egyesült Vasutak] kinevezett alkalmazottja.
A vonatkísérő személyzetet kihallgattuk, kik teljesen szabályszerűen jártak el.

 

 

 

     
„A tiszt urak a katonai szabályokat ismerik, én pedig a vasúti szabályokat, ezért nem álltam meg”

 

A kérdéses vonat az Aegv-nek menetrend szerint közlekedő gyorsmotor vonata, mely csak a menetrendben megállapított megállóhelyeken áll meg rendes körülmények között.

A gyorsmotor az Andrássy úton át haladt Békés felé a hol a kilátás korlátozva van az utcza miatt, egyébként is erős kanyar és emelkedő van ott, ahol minden vonat lassan megy keresztül.

A kihallgatott személyzet és tanúk állítása szerint a gyorsmotor kényelmesen áthaladhatott a menetelő századok között, s a motorvezető annyira lassított, hogy a vonat az egyik szá-zad mögött és a következő század előtt áthaladhasson, mert természetes, hogy a menetelő századba belé nem hajhatott.

Az ide mellékelt rajz [lásd külön!] a terepet ismerteti, a századok haladásával és erről megállapítható az is, hogy ha a következő század egy kissé jobbra kanyarodott volna, el-kerülhetővé vált volna a megállás egy percre is.

Hasonló szabályossággal járt el a cseh katonaság itt tartózkodása idejében évekkel ezelőtt egy motorvezetőnk, akkor a dolog a minisztériumig került, mely a vasút javára állapította meg azt a tényt, hogy a menetrend szerint közlekedő vonat megállani nem köteles.

Amíg a pálya szabad, azon a vonat minden megállás nélkül keresztül haladhat, különösen akkor, mikor a vezető látja előre, hogy két követő csapat között olyan távolság van, hogy ott veszély nélkül keresztül juthat. Motorvezetőinknek gyakorlata olyan nagy, hogy bizto-san ki tudják számítani a sebességet, mellyel haladniok kell a városon keresztül.

A vasútnak nincsen birtokában olyan szabályrendelet, utasítás, mely előírná azt, miszerint a közeledő menet előtt megállani tartozna. Amennyiben ez újabban megállapíttatott volna, kérjük ezen rendeletet hozzánk eljuttatni, hogy annak értelmében járhassunk el.

A kihallgatás során megállapítást nyert az, hogy a motorvezető azért lassította a vonatot, hogy a menetelő század elhaladása előtt oda ne érjen, hanem a két század között elcsússzon. Azt a kijelentést, hogy az „Istenit ne hallgasson rá” egy a motor ablakon kinéző utas tette, melyet a motorvezető nem is hallott.

A motorvezető kijelentését a felszálló utasok nagy zajától a tiszt urak nem érthették meg jól, mert Sándor Imre motorvezető az őt kérdőre vonó főhadnagy úrnak azt mondta „En-gem nem lehet letartóztatni én szolgálatba[n] vagyok”.

Azon kérdésre, hogy nem ismeri a kötelességét azt felelte „A tiszt urak a katonai szabályokat ismerik, én pedig a vasúti szabályokat, ezért nem álltam meg”.

Békéscsaba, 1920. máj[us] hó 25-én

AEGV
Jelzet: MOL Z 1612, 60/1920. sz. üi. – Magyar Országos Levéltár. Alföldi Első Gazdasági Vasút Rt. 

Ezen a napon történt november 23.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő