Azok, akik a cserkészetet a keresztény-nemzeti gondolat szolgálatába akarták állítani, a mielőbbi összefogás érdekében konferenciát hívtak...Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
Források
1.
A REPÜLÉS TÖRTÉNETE
(jegyzőkönyv részlet)
9. Az adatrögzítő működése:
A roncsok között megtalált adatrögzítőt a Bizottság Moszkvába küldte értékelésre. A moszkvai szakemberek elvégezték a szalag kiértékelését és megállapították, hogy az adatrögzítő ezen az útvonal-szakaszon rendellenesen működött. Fordulata lelassult, aminek következtében a szalag értékelése számunkra is nehézséget okozott. A magyar Bizottság a megküldött értékelést a szovjet Értékelő Bizottság javaslata alapján alapul vette a kormányszervek kitérésének, a repülőgép mozgási tendenciáinak és a hajtóművek működésének megállapításánál.
A Hajózó Albizottság megkezdte a Szovjetunióból megküldött adatrögzítő anyag részletes elemzését, azonban nem kizárt, hogy javaslatot tesz további szovjet segítség igénybe vételére.
10. A becsapódást megelőző repülőgépvezetői tevékenységből adódó lehetséges következtetések a vizsgálat jelenlegi szakaszában
1. A személyzet az elhatározási magasságon, vagy röviddel előtte az átstartolási folyamatot megindította.
2. A futóművet a parancsnok az átstartolásra előírt időben vagy nem húzatta be, mert elfelejtette és csak később jutott eszébe, esetleg valamilyen körülmény elvonta a figyelmét róla, vagy behúzta az előírt időben, de később megváltoztatta a döntését.
3. A repülőgépvezető az utolsó 50 másodpercben energikus, célszerűtlennek tűnő kormánykitéréseket végzett.
4. Az utolsó 20 másodpercben az ILS műszerének iránysáv és siklópálya mutatója szélső helyzetéig kitért az oldaleltérés következtében, ezért a repülőgépvezetőnek semmilyen lehetősége nem volt a leszállópályához, vagy a forgalmi épülethez viszonyított távolságának megállapítására.
5. 5 másodperccel a becsapódás előtt közel vízszintes helyzetig felemelte a gép orrát, de utána ismét előrenyomta és a becsapódásig ebben az előretolt helyzetben tartotta.
6. Ez a mozdulata semmiképpen sem magyarázható, akár le akart szállni, akár folytatni akarta a megszakított átstartolást.
7. Az IL-18-as repülőgép az IL-18-as Légiüzemeltetési Utasítás 4.3.10. pontja szerint 10 m magasságból + 30 fok alatt maximális terheléssel is át tud startolni.
8. A megközelítés szakaszában az IL-18-as repülőgép navigátora köteles a magasságot és sebességet hangosan diktálni a repülőgépvezetőnek. Ágoston Lajos navigátor azok közé tartozott, akik az utasításokat minden esetben maximálisan betartotta.
9. A kivizsgálást végző Hajózó Albizottság véleménye a vizsgálat jelenlegi szakaszában az, hogy Szerencsés András repülőgépparancsnok az átstartolást az előírt pozícióban megkezdte, majd eddig még fel nem derített okok következtében ez a folyamat megszakadt és leszállási konfiguráció nélkül a repülőgép nagy szögben a földnek csapódott.
Budapest, 1975. február 4.
/: Csallóközi Miklós :/
hatósági főpilóta
A Hajózó Albizottság vezetője
MOL XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő