A spanyol rádióban elhangzó kódolt közlemény („egész Spanyolország felett felhőtlen az égbolt”) nyomán megindul Francisco Franco tábornok...Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
2.
Rádiólevelezést rögzítő magnetofonszalag akusztikai vizsgálata
JEGYZŐKÖNYV
Tárgy: A Budapest-Ferihegy leszállító irányítás és a HA-MOH jelű repülőgép rádiólevelezését rögzítő magnetofon szalag akusztikai vizsgálata.
Felvéve: 1975. február 20-án az LRI Repülésfelügyeleti Főosztályán.
A HA-MOH jelű, IL-18 típusú repülőgép a Ferihegyi repülőtérre történő megközelítés végrehajtása során a földnek ütközés előtti 37-42 mp között átstartolást kezdett meg. Ezt a folyamatot a leszállító radar irányító tiszt a radarernyőn észlelte és rutinszerűen „OK" kifejezéssel vette tudomásul, illetve nyugtázta az átstartolás megkezdését.
Az irányító tiszt állítása szerint ebben az időszakban a repülőgép fedélzetéről ekkor szövegtöredéket hallott, „melynek vége tisztán kivehetően „shooting" szótöredék volt". Ezzel egyidőben látta a radarernyőn a repülőgép jelét is, amely siklását megszakítva vízszintes repülésbe, illetve emelkedésbe ment át.
Az irányító tiszt és a repülőgép személyzete között a 119,5 Mc/s-en lefolytatott beszélgetést a földi magnetofon berendezés 6. sz. csatornája rögzítette.
A kérdéses, és az ezt követő időszakban elhangzott „OK, maintain runway heading 310, you are cleared to climb to 600 meters height and cleared to change Ferihegy, Budapest Approach 121,1" közleménnyel párhuzamosan kihallható, de fülhallással nem értékelhető beszéd szövegtöredék volt.
A beszéd szövegtöredék tartalmának megállapítása érdekében - különös tekintettel az „OK" szót követő szótöredékre - a Kivizsgáló Bizottság akusztikai vizsgálatok végrehajtását rendelte el. Az akusztikai vizsgálatokat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszékén végezték el, a vizsgálatok egy részében alulírottak is részt vettünk.
A vizsgálat kizárta az „OK" szó után következő „overshooting" vagy „shooting" kifejezésre utaló szövegtartalmat és ezt a szótöredéket, valamint az ezt követő közleményben kihallható szövegtöredékeket nagy valószínűséggel az irányítói munkahelyi teremzajnak, szöveg behallásnak tulajdonítja, csaknem teljes bizonyossággal kizárja, hogy ezek a közlemények a HA-MOH jelű repülőgép személyzetétől hangzottak el.
Egyben megállapítást nyert, hogy az irányító tiszt idézett közleményét követő, a hajózó személyzet részéről nyugtázásszerűen adott „roger" szó nyugodt, izgalommentes állapotra utal.
kmf.
/: Egressy István :/ /: Gidáli József :/
r. alezredes r. alezredes
/: Bárdosi Ferenc :/
Rep. Felügyeleti Főo.
vezetője
MOL XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 17.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő