Jules Verne francia író (*1828)Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
2.
Rádiólevelezést rögzítő magnetofonszalag akusztikai vizsgálata
JEGYZŐKÖNYV
Tárgy: A Budapest-Ferihegy leszállító irányítás és a HA-MOH jelű repülőgép rádiólevelezését rögzítő magnetofon szalag akusztikai vizsgálata.
Felvéve: 1975. február 20-án az LRI Repülésfelügyeleti Főosztályán.
A HA-MOH jelű, IL-18 típusú repülőgép a Ferihegyi repülőtérre történő megközelítés végrehajtása során a földnek ütközés előtti 37-42 mp között átstartolást kezdett meg. Ezt a folyamatot a leszállító radar irányító tiszt a radarernyőn észlelte és rutinszerűen „OK" kifejezéssel vette tudomásul, illetve nyugtázta az átstartolás megkezdését.
Az irányító tiszt állítása szerint ebben az időszakban a repülőgép fedélzetéről ekkor szövegtöredéket hallott, „melynek vége tisztán kivehetően „shooting" szótöredék volt". Ezzel egyidőben látta a radarernyőn a repülőgép jelét is, amely siklását megszakítva vízszintes repülésbe, illetve emelkedésbe ment át.
Az irányító tiszt és a repülőgép személyzete között a 119,5 Mc/s-en lefolytatott beszélgetést a földi magnetofon berendezés 6. sz. csatornája rögzítette.
A kérdéses, és az ezt követő időszakban elhangzott „OK, maintain runway heading 310, you are cleared to climb to 600 meters height and cleared to change Ferihegy, Budapest Approach 121,1" közleménnyel párhuzamosan kihallható, de fülhallással nem értékelhető beszéd szövegtöredék volt.
A beszéd szövegtöredék tartalmának megállapítása érdekében - különös tekintettel az „OK" szót követő szótöredékre - a Kivizsgáló Bizottság akusztikai vizsgálatok végrehajtását rendelte el. Az akusztikai vizsgálatokat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszékén végezték el, a vizsgálatok egy részében alulírottak is részt vettünk.
A vizsgálat kizárta az „OK" szó után következő „overshooting" vagy „shooting" kifejezésre utaló szövegtartalmat és ezt a szótöredéket, valamint az ezt követő közleményben kihallható szövegtöredékeket nagy valószínűséggel az irányítói munkahelyi teremzajnak, szöveg behallásnak tulajdonítja, csaknem teljes bizonyossággal kizárja, hogy ezek a közlemények a HA-MOH jelű repülőgép személyzetétől hangzottak el.
Egyben megállapítást nyert, hogy az irányító tiszt idézett közleményét követő, a hajózó személyzet részéről nyugtázásszerűen adott „roger" szó nyugodt, izgalommentes állapotra utal.
kmf.
/: Egressy István :/ /: Gidáli József :/
r. alezredes r. alezredes
/: Bárdosi Ferenc :/
Rep. Felügyeleti Főo.
vezetője
MOL XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő