Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
2.
Rádiólevelezést rögzítő magnetofonszalag akusztikai vizsgálata
JEGYZŐKÖNYV
Tárgy: A Budapest-Ferihegy leszállító irányítás és a HA-MOH jelű repülőgép rádiólevelezését rögzítő magnetofon szalag akusztikai vizsgálata.
Felvéve: 1975. február 20-án az LRI Repülésfelügyeleti Főosztályán.
A HA-MOH jelű, IL-18 típusú repülőgép a Ferihegyi repülőtérre történő megközelítés végrehajtása során a földnek ütközés előtti 37-42 mp között átstartolást kezdett meg. Ezt a folyamatot a leszállító radar irányító tiszt a radarernyőn észlelte és rutinszerűen „OK" kifejezéssel vette tudomásul, illetve nyugtázta az átstartolás megkezdését.
Az irányító tiszt állítása szerint ebben az időszakban a repülőgép fedélzetéről ekkor szövegtöredéket hallott, „melynek vége tisztán kivehetően „shooting" szótöredék volt". Ezzel egyidőben látta a radarernyőn a repülőgép jelét is, amely siklását megszakítva vízszintes repülésbe, illetve emelkedésbe ment át.
Az irányító tiszt és a repülőgép személyzete között a 119,5 Mc/s-en lefolytatott beszélgetést a földi magnetofon berendezés 6. sz. csatornája rögzítette.
A kérdéses, és az ezt követő időszakban elhangzott „OK, maintain runway heading 310, you are cleared to climb to 600 meters height and cleared to change Ferihegy, Budapest Approach 121,1" közleménnyel párhuzamosan kihallható, de fülhallással nem értékelhető beszéd szövegtöredék volt.
A beszéd szövegtöredék tartalmának megállapítása érdekében - különös tekintettel az „OK" szót követő szótöredékre - a Kivizsgáló Bizottság akusztikai vizsgálatok végrehajtását rendelte el. Az akusztikai vizsgálatokat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Fonetikai Tanszékén végezték el, a vizsgálatok egy részében alulírottak is részt vettünk.
A vizsgálat kizárta az „OK" szó után következő „overshooting" vagy „shooting" kifejezésre utaló szövegtartalmat és ezt a szótöredéket, valamint az ezt követő közleményben kihallható szövegtöredékeket nagy valószínűséggel az irányítói munkahelyi teremzajnak, szöveg behallásnak tulajdonítja, csaknem teljes bizonyossággal kizárja, hogy ezek a közlemények a HA-MOH jelű repülőgép személyzetétől hangzottak el.
Egyben megállapítást nyert, hogy az irányító tiszt idézett közleményét követő, a hajózó személyzet részéről nyugtázásszerűen adott „roger" szó nyugodt, izgalommentes állapotra utal.
kmf.
/: Egressy István :/ /: Gidáli József :/
r. alezredes r. alezredes
/: Bárdosi Ferenc :/
Rep. Felügyeleti Főo.
vezetője
MOL XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
1910
1916
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
1941
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
1941
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
1950
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő