A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája

1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.


3.

MAGNETOFON JEGYZŐKÖNYV

Felvétetett 1975. január 30-án az LRI Irányítástechnikai Osztály Vételtechnikai Üzemeltető Csoportjának magnetofon helyiségében.

Visszahallgatásra került az 1975. január 15-én 155000-172230 óra között a Budapest APPROACH koncentrátorán lefolytatott - az MA 801 és MA-801/A-val kapcsolatos - közleményváltás.

Jelen vannak: Obrotka Gyula Rep. Ir. felügyelő
                        Arató András               Útvonalir. Közp. mb. ov
Bosnyák Ede               MALÉV oktató rádiós-navigátor

Magnetofon:   SHR-16/I                    8-as csatorna

A Budapest-Approach koncentrátorán a Budapest-ACC-vel lefolytatott - a MA-801/A-val kapcsolatos - .közlemények megegyeznek a külön jegyzőkönyvön lévő az Útvonalirányító Központ nyugati szektor koordinációs munkahelyén lefolytatott közleményekkel.

                                               I1  =  Budapest-Apprach
                                               I2  =  Ferihegy-Torony /TWR/
                                               I3  =  Vételtechnikai szolgálatos
                                               I4  =  Járatnyilvántartó

160750            I1  :  MALÉV-801-es a HA-MOA az 15 óra 59-essel, - isten nyilát - 1604, 1604 Dunakeszi és a MALÉV 801 Alfa, a HA-MOH, ami tegnapról maradt.

            I2  :  /közbeszól/  801 Alfa, igen.

            I1  :  Igen, az 1614-es perccel Dunakeszi.

160850            I2  :  Jó, Bandika.

170600            I1  :  Elment az ILS.          

I3  :  Látjuk, máris indítjuk a másik adót.

170620            I1  :  Kösz szépen.

171750            I4  :  Igen, tessék.

                          I1  :  Két plént hozd be légy szíves, 801-es, 801 Alfa.

                          I4  :  Megnézem, várjál, megkeresem.

171800            I1  :  Jó.

172158            I1  :  Mi volt? Mi volt ez?

                          I2  :  Nem tudom.

                          I1  :  Nem tudod. Jó, mi sem. Hallottad ezt a ... durranást?

                          I2  :  Hallottam ... hívjátok a MALÉV-ot, aki átstartolt!

172220            I2  :  Egyből hívjátok, ne szórakozzál, Sanyi!
                        /teremzaj/ ... /érthetetlen/

I1  :  A MALÉV-ot, aki árstartolt, hívjad, hívjad, hívjad haver, hívjad Eight Zero One Alfa, MALÉV Eight Zero One Alfa.

172230            I1  :  Leállt a radar.

Megjegyzés:     172158-tól a Torony benn marad figyelésen az Approach-Torony küzvetlen vonalban. Ettől kezdve a közlemények nem célirányos hívás, hanem mindenkinek szóló közlemény formájában nyilvánulnak meg.

                                                           kmf.

Budapest-Approach koordinátoraként Fazekas András, Ferihegy Toronyban Vargyai Zoltán, a Járatnyilvántartásnál Zsifkovits András teljesített szolgálatot.

 

/: Obrotka Gyula :/                         /: Arató András :/                   /: Bosnyák Ede :/
  Rep.ir. felügyelő                       Utvonalir. Központ                     MALÉV oktató
                                                           mb. ov.                                 rádiós-navigátor

MOL. XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)

Ezen a napon történt november 22.

1906

Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább

1934

A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.Tovább

1941

Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.Tovább

1942

Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.Tovább

1943

Libanon függetlenné válik Franciaországtól.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő