A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
3.
MAGNETOFON JEGYZŐKÖNYV
Felvétetett 1975. január 30-án az LRI Irányítástechnikai Osztály Vételtechnikai Üzemeltető Csoportjának magnetofon helyiségében.
Visszahallgatásra került az 1975. január 15-én 155000-172230 óra között a Budapest APPROACH koncentrátorán lefolytatott - az MA 801 és MA-801/A-val kapcsolatos - közleményváltás.
Jelen vannak: Obrotka Gyula Rep. Ir. felügyelő
Arató András Útvonalir. Közp. mb. ov
Bosnyák Ede MALÉV oktató rádiós-navigátor
Magnetofon: SHR-16/I 8-as csatorna
A Budapest-Approach koncentrátorán a Budapest-ACC-vel lefolytatott - a MA-801/A-val kapcsolatos - .közlemények megegyeznek a külön jegyzőkönyvön lévő az Útvonalirányító Központ nyugati szektor koordinációs munkahelyén lefolytatott közleményekkel.
I1 = Budapest-Apprach
I2 = Ferihegy-Torony /TWR/
I3 = Vételtechnikai szolgálatos
I4 = Járatnyilvántartó
160750 I1 : MALÉV-801-es a HA-MOA az 15 óra 59-essel, - isten nyilát - 1604, 1604 Dunakeszi és a MALÉV 801 Alfa, a HA-MOH, ami tegnapról maradt.
I2 : /közbeszól/ 801 Alfa, igen.
I1 : Igen, az 1614-es perccel Dunakeszi.
160850 I2 : Jó, Bandika.
170600 I1 : Elment az ILS.
I3 : Látjuk, máris indítjuk a másik adót.
170620 I1 : Kösz szépen.
171750 I4 : Igen, tessék.
I1 : Két plént hozd be légy szíves, 801-es, 801 Alfa.
I4 : Megnézem, várjál, megkeresem.
171800 I1 : Jó.
172158 I1 : Mi volt? Mi volt ez?
I2 : Nem tudom.
I1 : Nem tudod. Jó, mi sem. Hallottad ezt a ... durranást?
I2 : Hallottam ... hívjátok a MALÉV-ot, aki átstartolt!
172220 I2 : Egyből hívjátok, ne szórakozzál, Sanyi!
/teremzaj/ ... /érthetetlen/
I1 : A MALÉV-ot, aki árstartolt, hívjad, hívjad, hívjad haver, hívjad Eight Zero One Alfa, MALÉV Eight Zero One Alfa.
172230 I1 : Leállt a radar.
Megjegyzés: 172158-tól a Torony benn marad figyelésen az Approach-Torony küzvetlen vonalban. Ettől kezdve a közlemények nem célirányos hívás, hanem mindenkinek szóló közlemény formájában nyilvánulnak meg.
kmf.
Budapest-Approach koordinátoraként Fazekas András, Ferihegy Toronyban Vargyai Zoltán, a Járatnyilvántartásnál Zsifkovits András teljesített szolgálatot.
/: Obrotka Gyula :/ /: Arató András :/ /: Bosnyák Ede :/
Rep.ir. felügyelő Utvonalir. Központ MALÉV oktató
mb. ov. rádiós-navigátor
MOL. XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 29.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő