Felavatják az M5 autópálya első szakaszát, mely Budapestet és Ócsát köti össze.Tovább
A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája
1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.
3.
MAGNETOFON JEGYZŐKÖNYV
Felvétetett 1975. január 30-án az LRI Irányítástechnikai Osztály Vételtechnikai Üzemeltető Csoportjának magnetofon helyiségében.
Visszahallgatásra került az 1975. január 15-én 155000-172230 óra között a Budapest APPROACH koncentrátorán lefolytatott - az MA 801 és MA-801/A-val kapcsolatos - közleményváltás.
Jelen vannak: Obrotka Gyula Rep. Ir. felügyelő
Arató András Útvonalir. Közp. mb. ov
Bosnyák Ede MALÉV oktató rádiós-navigátor
Magnetofon: SHR-16/I 8-as csatorna
A Budapest-Approach koncentrátorán a Budapest-ACC-vel lefolytatott - a MA-801/A-val kapcsolatos - .közlemények megegyeznek a külön jegyzőkönyvön lévő az Útvonalirányító Központ nyugati szektor koordinációs munkahelyén lefolytatott közleményekkel.
I1 = Budapest-Apprach
I2 = Ferihegy-Torony /TWR/
I3 = Vételtechnikai szolgálatos
I4 = Járatnyilvántartó
160750 I1 : MALÉV-801-es a HA-MOA az 15 óra 59-essel, - isten nyilát - 1604, 1604 Dunakeszi és a MALÉV 801 Alfa, a HA-MOH, ami tegnapról maradt.
I2 : /közbeszól/ 801 Alfa, igen.
I1 : Igen, az 1614-es perccel Dunakeszi.
160850 I2 : Jó, Bandika.
170600 I1 : Elment az ILS.
I3 : Látjuk, máris indítjuk a másik adót.
170620 I1 : Kösz szépen.
171750 I4 : Igen, tessék.
I1 : Két plént hozd be légy szíves, 801-es, 801 Alfa.
I4 : Megnézem, várjál, megkeresem.
171800 I1 : Jó.
172158 I1 : Mi volt? Mi volt ez?
I2 : Nem tudom.
I1 : Nem tudod. Jó, mi sem. Hallottad ezt a ... durranást?
I2 : Hallottam ... hívjátok a MALÉV-ot, aki átstartolt!
172220 I2 : Egyből hívjátok, ne szórakozzál, Sanyi!
/teremzaj/ ... /érthetetlen/
I1 : A MALÉV-ot, aki árstartolt, hívjad, hívjad, hívjad haver, hívjad Eight Zero One Alfa, MALÉV Eight Zero One Alfa.
172230 I1 : Leállt a radar.
Megjegyzés: 172158-tól a Torony benn marad figyelésen az Approach-Torony küzvetlen vonalban. Ettől kezdve a közlemények nem célirányos hívás, hanem mindenkinek szóló közlemény formájában nyilvánulnak meg.
kmf.
Budapest-Approach koordinátoraként Fazekas András, Ferihegy Toronyban Vargyai Zoltán, a Járatnyilvántartásnál Zsifkovits András teljesített szolgálatot.
/: Obrotka Gyula :/ /: Arató András :/ /: Bosnyák Ede :/
Rep.ir. felügyelő Utvonalir. Központ MALÉV oktató
mb. ov. rádiós-navigátor
MOL. XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő