A MALÉV utasszállítógépének katasztrófája

1975. január 15-én a Berlinből utas nélkül hazatérő repülőgép ferihegyi repülőtér leszállópályájának csapódott, és a kilenc tagú személyzet szörnyet halt. A korabeli jegyzőkönyvek és a repülési naplók a baleset körülményeit mutatják be.

6.

MAGNETOFON VISSZAHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYV

Felvétetett 1975. január 27-én az LRI Irányítástechnikai Osztály Vételtechnikai Üzemeltető Részlegének hivatalos helyiségében.

Visszahallgatásra kerültek a MALÉV Forgalmi Diszpécser Szolgálatának telefonbeszélgetései 1975. január 15-én 1200-1722 között. A jegyzőkönyvben az MA 801 HAMOA, ill. az MA 801/A HA MOH járatokra vonatkozó, ill. ezekkel kapcsolatos beszélgetések kerültek rögzítésre.

(részlet)

12. csat.           161750      B: Igen.
                                               I : Az Aeroflottal mi van?
                                               B: Az még Belgrádban van egyelőre.
                                               I : Hallják, mit csinálnak, miért nem törlik, vagy nem tudom mit
                                                   tökölődnek?
                                               C: A MALÉV 801 Alfa, az elmaradt Berlinből 1620-ra jön, ha 
                                                   jön.
                                               B: Jó, köszönöm!
                                               I : Ez utast is hoz?
                                               B: Nem hoz.
                                               I : Üres, köszi.

B = Bencsik Vilmos MALÉV forgalmi diszpécser
I = Információ
C = Control

12. csat.           163050            Sz: Tessék?
- :   Ne haragudjon, Ildikó vagyok, ismételten. Most az a problémám, hogy ez a gép, ami Berlinből jön, az az amelyik ma elment?
Sz: Mind a kettő jön drága!
- :   Ja! Épp azt akartam kérdezni mi az ami hétfőn van?
Sz: Az egyik 1610-re jön.
- :   A mai.
Sz: A mai és amelyik már elment régebben az pedig 1620-ra 
      jön.
- :   Köszi, ne haragudjon!
Sz:  Úgyse fog, úgyse fog leszállni!
- :   Hát most megint úgyse fog, de legalább valamit a közelben.
Sz:  Hát magára úgy lehet számítani, ilyen időt csinál 
       nekünk!
- :    Na jó, de ez az alkonyati romlás, ez bele volt kalkulálva!
Sz:  Alkonyati romlás? És ha én négy napig kinn van a gépem
       Berlinben?
- :    Na jó, az más lapra tartozik, most ezen nem vitatkozom,
       de ez alkonyati romlás.
Sz:  Az a szerencséje, hogy nem a Rákosi időben élünk! Most
       már elvinné az ÁVO mint szabotázst!
- :   /Nevetve/ Kösz, kösz.
Sz:   Nem hagynám!
- :    /nevetés/ Köszi szépen, ez jó volt! Viszi!

Sz = Szalay Károly, MALÉV forgalmi diszpécser

12. csat.           165140            Sz: Tessék?
                                               - :   Gerőfi Ibolya vagyok.
                                               . :   A hétfőn lemaradt járataink közül, akkor ebben a pillanatban 
                                                    már csak a Frankfurt van Belgrádban.
                                               Sz: Igen.
                                               - :   És az Erfurt van Erfurtban.
                                               Sz:  Igen.
                                               - :   És a Berlinnel mi van? A hétfői Berlinnel?
                                               Sz: Azok jönnek haza, de hogy mi lesz velük, azt nem tudom, 
                                                     valószínűleg Debrecenbe fognak menni.
                                               - :   Értem, tehát útban hazafelé és itt most ismét rossz az idő, 
                                                     tehát úgy néz ki, hogy Debrecenbe mennek.
                                               Sz: Igen.
                                               - :   Értem. Akkor a mai Berlinről sem tudunk?
                                               Sz: Ugyanez.
                                               - :   Értem.

                        170730            Sz: Tessék!

- :  24-es vagyok, tisztelettel, érdeklődöm MALÉV gépek után,
     hogy mi várható?
Sz: Óra tízre, óra húszra jönne két 18-as, szerintem nem fog
      Leszállni, elmennek Debrecenbe.
- :   Igen, úgy néz ki, hogy nem fognak leszállni!
Sz: Úgy néz ki!
- :   Most kéne leszállni az Aladárnak, húszra meg az izének, a 
      Helénnek.
Sz: Igen.
- :   Külföld se jött semmi, ugye?
Sz: Nem.
- :   Jó, köszi szépen, szevasztok!

13. csat.           171040            - :  Igen.
                                               B:  Halló, a MALÉV 550-es elgurult 1605-kor.
                                               - :  Nem igaz.
                                               B: ..... /érthetetlen szöveg/
                                               - : na jól van és mi van a 801-essel?
                                               B: Az most jön, most van valamikor felettünk, és aztán majd
                                                   megpróbálkozik.
                                               - : Jó, köszönöm!
                                               B: Várjál, mert egy telexet akarnak átnyújtani...

12. csat.           171520            Sz: Tessék?
                                               - :   Érdeklődni szeretnék érkező gépeink iránt

.
                                               Sz: Most húsz körül kell, hogy leszálljon kettő, de nem fog 
                                                     leszállni, valószínű!
                                               - :   Köszönöm!
                                               Sz:  Kérem.

                        172000            Sz: Tessék?
                                               - :   MALÉV Berlin.
                                               Sz: Mi van vele?
                                               - :   Leszáll, vagy nem száll le?
                                               Sz: Hát mit tudom én, az majd a pilótától függ! Még nem szállt 
                                                     le.
                                               - :   Még nem szállt le, jó, köszi.
                                               Sz:  Csók.

/ Szalay Károly ismeretlen női hanggal beszélt./

                        173310            - :  Igen.
                                               - :  Mi volt ez, nem tudjátok?
                                               - :  Fogalmam sincs.

Megjegyzés:    A Diszpécser telefonokon 30-40 másodperces szünetekkel folyamatos 
                        beszélgetés volt, jegyzőkönyvezésre csak az MA 801 és MA 801/A járatokra 
                        vonatkozó beszélgetések kerültek.

                                                                 

kmf.

/Bosnyák Ede/                                                                        /Moys Péter/
MALÉV oktató rádiós-navigátor                                                        mb. osztályvezető

MOL. XIX-H-1-pp-9 26. d. (Magyar Országos Levéltár - Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium - Központilag iktatott iratok - 26. doboz.)

Ezen a napon történt július 02.

1953

Nagy Imre váltja fel Rákosi Mátyást a Minisztertanács élén.Tovább

1957

Képernyőre került az első magyar TV híradó, amely az ország fiatalságának folyamatos tájékoztatását, egyben pártpolitikai befolyásolását...Tovább

1989

A Műegyetemi Mozgalom a Modern Magyarországért (4 M) politikai ifjúsági szervezet felhívással fordult az ország valamennyi felsőoktatási...Tovább

1998

Merénylet a budapesti Aranykéz utcában; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros TamásTovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést, és több mint egy évtizeddel később Szekfű Gyula is Mohácshoz hasonlította a Három nemzedék című művében. A tizennégy részből, egy jegyzőkönyvből és egy nyilatkozatból, összesen 364 cikkelyből álló békeszerződés Magyarország számára nemzeti tragédiát jelentett: megcsonkított országot nehezen védhető határokkal, aránytalan településszerkezettel, az állameszme és a nemzeti öntudat megrendülését, több mint hárommillió magyar kisebbségi kiszolgáltatottságát. Trianon széleskörű társadalmi elutasítottságának legfőbb oka a békeszerződés előírásainak durvasága és elvszerűtlensége volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei s a vae victis („jaj a legyőzötteknek”) elve érvényesült.

Az 1947-es párizsi békeszerződésben megismételt Trianon, az általa okozott újabb sokk, majd az államszocialista diktatúra hatalomra kerülése azt eredményezték, hogy a téma hosszú ideig feldolgozatlan és kibeszéletlen maradt. Közel negyven évnyi kényszerű hallgatás után Trianon az 1980-as évek elejétől szűnt meg tabutémának lenni Magyarországon, és azóta számos feldolgozás – irodalmi mű, dokumentumfilm, tanulmány, monográfia – született e kérdésről.

Ennek ellenére a trianoni sokk hatása máig jelen van a magyar társadalomban. A századik évforduló kapcsán végzett friss, reprezentatív magyarországi közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 94%-a gondolja úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. Ennél valamivel kevesebben, de a lakosság még így is több mint háromnegyede, 77%-a azzal is egyetért, hogy e traumát máig nem heverte ki az ország. A békeszerződés pontos évszámát ugyanakkor a válaszadók csupán 43%-a idézte fel helyesen, mintegy harmada (34%) pedig – tévesen – azt gondolja, hogy az csupán száz évig érvényes, és 2020. június negyedike után hatályát veszti.

Ezért is rendkívül fontos, hogy Trianonról minél több kiegyensúlyozott szemléletű, a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű szülessen. Reményeink szerint ezt a célt szolgálják az ArchívNet idei 2–3. számában megjelenő dokumentumközlések is. Szerzőinkhez hasonlóan „Trianont” nem egyetlen dátumhoz – 1920. június 4-éhez – köthető eseményként, hanem hosszabb, évekig tartó folyamatként értelmezzük. E folyamat szerves részét képezte az elveszített háború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a történeti Magyarország egyes részeinek idegen katonai megszállása, csakúgy, mint az utóbbi nyomán bekövetkezett fokozatos főhatalomváltás: a magyar közigazgatás felszámolása és az új hatalmi struktúrák kiépítése.

Összeállításunk témája tehát: „Megszállás, iserifmpériumváltás, Trianon”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 2-es június 4-én, míg a 3-as ugyanezen hónap 16-án. A most megjelenő 3. szám első írásának szerzője, Völgyesi Zoltán azt bizonyítja meggyőzően, hogy 1918 novemberében és december első felében a szlovák lakosság egy része ‒ főleg a Felvidék keleti felében ‒ ellenezte a csehszlovák orientációt, és nyíltan kifejezte a Magyarországhoz való lojalitását. Bojtos Gábor az első világháború ideje alatt, majd 1918 után a szülőföldjüket tömegesen elhagyó menekültekről ír. Öt sikeres egyéni integrációs életutat vázol fel, mind az öt személy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei menekült tisztviselő volt. Demjén Ágnes a gróf Batthyány Tivadar belügyminisztersége idején, 1918 végén eszközölt főispáni kinevezéseket elemzi, és arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható a főispáni karban történt személyi változások magas száma. Péterffy Gergely vasúttörténeti írása nem kapcsolódik ugyan a témához, viszont szemléletes módon tárja az olvasó elé a magyar állam által 1947-ben viszontagságos körülmények között vásárolt 510 amerikai gőzmozdony ügyét. Dokumentumközlését mindeddig ismeretlen, látványos korabeli fotókkal illusztrálja.

 

Budapest, 2020. június 16.

A szerkesztők