Jurij Gagarin Magyarországon

1961. augusztus 19–22.

Ma már nehéz kihámozni az egykorú tudósításokból, mi volt a pátoszos túlzás, mi a valóság Gagarin látogatásából. Kiemelkedően fontos esemény volt a világ első űrhajósának látogatása, mivel a fogadtatás bizonyította a szocializmus vélt fölényét, és jó szolgálatot tett az ’56-os forradalom óta még mindig nemzetközi elszigeteltségben lévő Kádár rendszernek. Gagarinban az embert önmagáért is szerethették az emberek, mivel olyan tettet hajtott végre, amit azelőtt még senki, függetlenül attól, hogy sokan még az űrrepülés tényét sem hitték el.

3. A Politikai Bizottság határozata Gagarin látogatásának programjára


1961. augusztus 15.


Szigorúan bizalmas!
Készült: 4 pl-ban.


J e g y z ő k ö n y v
a Politikai Bizottság 1961. augusztus 15-én megtartott üléséről


Jelen vannak: Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Marosán György, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, valamint Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán és Szirmai István elvtársak.



Napirend előtt:

Szirmai István elvtárs:
A következő intézkedéseket javasoljuk Gagarin elvtárs látogatásával kapcsolatban:
A repülőtéren nagy tömeg fogadja, kb. 10–15 ezer, esetleg 20 ezer főnyi tömeg. A városba vezető úton nyitott kocsiban jöjjön. A sajtó csütörtökön reggel közölje az érkezését és a bevonulási útvonalat. A nyitott kocsiban Marosán [György] és Kállai [Gyula] elvtársak között jöjjön Gagarin a városba.

Budapesten – ugyancsak szombaton – délután 5 órára a felvonulási téren nagygyűlést hirdessünk Gagarin tiszteletére. Ennek a nagygyűlésnek az legyen a jellege, hogy Budapest népe üdvözli Gagarint. Javasolja a Titkárság, hogy a nagygyűlést Kállai elvtárs nyissa meg, tekintettel arra, hogy Gagarin a kormány és a párt vendége – és a Népfronté is. Tehát Kállai elvtárs nyissa meg a nagygyűlést, mondjon 5 perces nyitó beszédet, utána Marosán elvtárs beszéljen 30 percig. Ebben a beszédben Marosán elvtárs térjen ki a legidőszerűbb bel- és nemzetközi eseményekre, ezen belül döntően a német kérdésre. Ezt követően Gagarin beszél.
A komlói nagygyűlésen Marosán elvtárs helyett Fock Jenő elvtárs beszéljen.

Kállai Gyula elvtárs:
Még mielőtt döntenénk, tájékoztatni szeretném az elvtársakat néhány kérdésről. A levél, amely a mi levelünkre érkezett, a kormánynak és a Hazafias Népfrontnak szól. Ebben közlik, hogy Gagarin elvtárs a meghívásunkat elfogadta és 19–21. között meglátogatja a Magyar Népköztársaságot. Usztyinov elvtárs a következőket említette meg. Nekik az volna a kérésük, javaslatuk – az otthoniakkal való megbeszélés alapján –, hogy Gagarin elvtársnak ne legyen sok fellépése. Én erre azt mondtam: rendben van, ezt figyelembe vesszük.

Repülőtéri érkezéskor nyilván mond valamit, távozáskor szintén, és mond valamit a nagygyűlésen. Azt mondja Usztyinov elvtárs, hogy Gagarin a sok utazás miatt családi konfliktusba kerül, erre megemlítettem, hogy mi örömmel látnánk feleségét is. ezen ő kapott. Mondtam, hogy ma lesz a politikai bizottsági ülés, s ott én ezt felvetem. Javasolom a Politikai Bizottságnak, hogy az eredeti meghívót egészítsük ki azzal, hogy Gagarint a családjával együtt hívjuk meg.

Ezek volnának az én kiegészítéseim a meghívással kapcsolatban.
Amit Szirmai elvtárs említett, ezt el kellene dönteni, mert Usztyinov elvtárs is várja az értesítést. Azt is el kellene dönteni, hogy mikor érkezzék. Usztyinov elvtárs azt mondta, hogy úgy tudja, a szombati nap folyamán bármikor jöhet. Azt hiszem, ezt a repülőtérrel is meg kellene beszélni. Külön géppel érkezik, legjobb lenne, ha a délelőtti órákban érkezne. Erre vonatkozóan is várják az értesítésünket. El kellene dönteni, hogy hány órakor legyen az érkezés. Az se biztos még, hogy 21-én megy-e vagy még 21-én itt marad.

Azzal egyetértek, hogy a repülőtéren egy üdvözlés legyen. Arra gondoltam, hogy délelőtt a repülőtérről bejön a szállásra, s délben az Elnöki Tanács elnöke fogadná őket a Parlamentben. Meg lehetne talán azt is gondolni, ne ekkor adják-e át a kitüntetést? Gondoltam egy ebédre is. amikor Dobi [István] elvtárs fogadná, utána a Vadász teremben lehetne egy dísz-ebéd, s utána visszamennénk a szállásra, majd délután lenne a nagygyűlés. Usztyinov elvtárs azt kérte, hogy hagyjunk az ő számukra is vagy két órát. Arra gondoltam, hogy ez meg lehetne vasárnap este.

Tehát dönteni kell az érkezés időpontjában; a repülőtérről bejön a megadott útvonalon, szállására megy, itt hagyunk nekik egy kis pihenőt. Fél egykor fogadja Dobi elvtárs az Elnöki Tanács nevében, itt átadják a kitüntetést, utána ebéd, s délután lenne a nagygyűlés.

Gáspár Sándor elvtárs:
Az egész meghívásnak a politikai vonatkozása a legfontosabb. Érdemes lenne azon gondolkozni, hogy minél gazdaságosabban éljünk vele. Nekem az a javaslatom, hogy szombaton reggel a korai órákban érkezzék Gagarin elvtárs hozzánk. Mondjuk reggel 8 órakor.

Amit Kállai elvtárs javasol, hogy legyen ebéd az Elnöki Tanácsnál – szerintem is jobb volna az esti fogadás. Ennek nagyobb a politikai súlya és több is.

Javasolom, hogy Sándor [József] elvtársék készítsék el a részletes programot és mire a PB ülés vége lesz, behozzák, tehát akkor már a részleteket is tudnánk rögzíteni.

Fehér Lajos elvtárs:
Kállai elvtárs azt mondja, hogy délben adjunk ebédet Gagarin tiszteletére. Ennek a javaslatnak ellentmond az, hogy augusztus 19-én délben lesz a kitüntetések átadása.

Kállai Gyula elvtárs:
Én egyetértek azzal, hogy a fogadás este legyen – szombaton este. De azt a javaslatot fenntartom, hogy megérkezése után a déli órákban az Elnöki Tanács elnöke fogadja.

Nemes Dezső elvtárs:
Azzal, hogy Gagarint fogadja az Elnöki Tanács elnöke, egyetértek. De azzal, hogy ezen a fogadáson megkapja a kitüntetést, nem értek egyet. Fogadja őt Dobi elvtárs, legyen ott Marosán, Kállai elvtársak, de a kitüntetést csak a parlamenti fogadás előtt adják őt, tehát később.

Biszku Béla elvtárs:
A programmal egyetértek. Az a javaslatom, hogy jelöljünk ki egy felelőst, aki az egész ügyet kézben tartja. Az a javaslatom, hogy az egész programot a Politikai Bizottság részéről Szirmai elvtárs tartsa kézben.
Van még egy javaslatom: jó tolmács kell!

Szirmai István elvtárs:
Úgy látszik, abban egyetértés van, hogy esti fogadás legyen, s a repülőtéri fogadásnál nagy tömeg legyen.
Javasolnám megfontolás tárgyává tenni a következőket:
Délben tegyen látogatást Gagarin elvtárs a [popup title="köztársaság[i] elnöknél," format="Default click" activate="click" close text="Dobi Istvánról, az Elnöki Tanács elnökéről van szó. "] de ne legyen ott szélesebb fogadás, azonban el tudom képzelni, hogy legyen egy díszebéd. Vagy inkább a szálláson ebédeljen?

Nyitott kérdés a repülőtéri fogadás. Az a javaslatom, hogy Kállai elvtárs üdvözölje. Ugyanez vonatkozna a búcsúztatásra is. Még egy kérdés marad nyitva. Amennyiben 22-én reggel utazik vissza, vagy 21-én a késő esti órákban, akkor hétfői programról is kell gondoskodni. Tudjuk, hogy Gagarin öntő. Nem volna helyes – anélkül természetesen, hogy gyűlést szerveznénk – elvinni őt valamelyik vasipari nagyüzembe, ahol öntőkkel találkozna? Ezután aztán lehetne városnézés. Határozzunk úgy, hogy amennyiben hétfőn is itt tartózkodik, akkor szervezzünk egy csepeli látogatást és városnézést.

Gondoskodni kell, hogy megfelelő ajándékokat adjunk neki. Amennyiben feleségével jön, akkor költőpénzt is kell rendelkezésére bocsátani.

Nemes Dezső elvtárs:
Ha felesége is jön, akkor két tolmácsról kell gondoskodni.
Nekem is az a javaslatom, hogy a Politikai Bizottság részéről Szirmai István elvtárs legyen a felelős, s kell egy bizottság, amelynek Sándor elvtárs legyen a vezetője.

Sándor József elvtárs:
Azt javasolom – amennyiben a Politikai Bizottság egyetért vele –, hogy Gagarint Kállai elvtárs üdvözölje és búcsúztassa. A nagygyűlésen Gáspár elvtárs tartson megnyitó beszédet, s ő zárja be a gyűlést.

Marosán György elvtárs:
Tehát a következőkben állapodjunk meg:
A repülőtéren kb. 10–20 ezer ember lesz, 9 órára kérjük az érkezését. Vagy legyen 8 óra. Kállai elvtárs üdvözölje őt, az üdvözlések után megindult a menet a szállásra. Délben Dobi elvtárs fogadja. 5 órakor kezdődjék a nagygyűlés. Ülés után a Parlamentben fogadás, előtte pedig a kitüntetés átadása. Vasárnap elmehetne Komlóra. Amennyire lehet, le kell rövidíteni ezt az utat. Jó lenne, ha ezzel a motoros vonattal mehetnénk, ebbe bele férne mindenki. Részt venne a komlói ünnepségen, s estére újra visszajönnének Budapestre, s akkor este lehetne az Usztyinov elvtársék fogadása.

Ha úgy néz ki a dolog, hogy hétfőn is itt marad, akkor meg kell jól nézni a programot, nehogy agyon üssük az egész napját. Lehet szó városnézésről. De még ebben most ne döntsünk, legyen egy laza program. Az ajándékokról gondoskodni kell.

Komócsin Zoltán elvtárs:
Az ajándékokról gondoskodni kell, de pénzt nem kell neki adni. Az nem szokás.

Marosán György elvtárs:
Az ajándékok biztosításánál az asszonyt is be kell kalkulálni.

Bízzuk meg a bizottságot, hogy Szirmai elvtárssal együtt készítsék el a programot, és holnap mutassák be a Titkárságnak.

Rónai Sándor elvtárs:
Az a javaslatom, hogy az ajándékok, és a kitüntetés átadása ne a kupolacsarnokban legyen. Nagyon rossz az akusztika és ha itt lesz, akkor az emberek nem fognak semmit hallani.

Kállai Gyula elvtárs:
Véleményem szerint meg lehet ezt oldani, majd csendben lesznek az emberek és hallgatni fognak.

Marosán György elvtárs:
Rendben van, a sajtó holnap közölje az érkezést, a rádió a hét órás hírekben mondja be. Szombati napon a sajtó cikkekben üdvözölje Gagarint.


***


Napirend:
1.) Javaslat Gagarin elvtárs látogatásának programjára.
Előadó: Szirmai István elvtárs.
Meghívott: Sándor József elvtárs.
[…]

1.) Javaslat Gagarin elvtárs látogatásának programjára.
Előadó: Szirmai István elvtárs.
Hozzászóltak: Kállai Gyula, Gáspár Sándor, Fehér Lajos, Biszku Béla, Nemes Dezső, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Sándor József és Marosán György elvtársak.
A Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy Gagarin elvtárs eleget tesz meghívásunknak és augusztus 19–21. között ellátogat hazánkba.
Pótlólag meg kell hívni Gagarin elvtárs családját – feleségét és gyermekeit – is.

Megbízza Szirmai István elvtársat, hogy a Politikai Bizottság nevében foglalkozzék a látogatással kapcsolatos kérdésekkel.

Megbízza Sándor József elvtársat, hogy vezetésével hozzon létre operatív bizottságot a látogatás részletes programjának kidolgozására és lebonyolítására. A bizottság az ülésen elhangzott vita alapján készítse el Gagarin elvtárs látogatásának részletes programját és azt terjesszék a Titkárság elé.

Úgy határoz, hogy Marosán György elvtárs helyett Fock Jenő elvtárs tartsa meg az ünnepi beszédet Komlón.

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 5. cs. 240. ő. e. (Magyar Országos Levéltár. MSZMP Központi Szervei. Politikai Bizottság.)

  

Ezen a napon történt november 23.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/4

 

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.

 

Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.

Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.

A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.

Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. november 22.

Miklós Dániel
főszerkesztő