Leonyid Iljics Brezsnyev villámlátogatásra érkezik Magyarországra, a tököli szovjet katonai reptéren váratlanul száll le. Elindulása után...Tovább
Jurij Gagarin Magyarországon
Ma már nehéz kihámozni az egykorú tudósításokból, mi volt a pátoszos túlzás, mi a valóság Gagarin látogatásából. Kiemelkedően fontos esemény volt a világ első űrhajósának látogatása, mivel a fogadtatás bizonyította a szocializmus vélt fölényét, és jó szolgálatot tett az ’56-os forradalom óta még mindig nemzetközi elszigeteltségben lévő Kádár rendszernek. Gagarinban az embert önmagáért is szerethették az emberek, mivel olyan tettet hajtott végre, amit azelőtt még senki, függetlenül attól, hogy sokan még az űrrepülés tényét sem hitték el.
Sajtótájékoztató a Szabadság sétahajón
Hétfőn, azaz augusztus 21-én Gagarin hajókiránduláson vett részt a Dunán, majd visszatérve a Bem rakpartra, a Szabadság sétahajón találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. A Népszabadság képviselője Gagarin legkedvesebb magyarországi élménye iránt [popup title="érdeklődött" format="Default click" activate="click" close text="Gagarin válaszában jelezte, hogy „nagyon nehéz lenne kiválasztani egy olyat, amelyikre azt mondhatnám, hogy az volt a legkedvesebb, az gyakorolta rám a legmélyebb hatást. […] Nekünk nagyon megtetszett az önök országa, az önök népe és fővárosuk, Budapest.” (Magyar Nemzet, 1961. augusztus 22. 2.)"], illetőleg, hogy mikor kerülhet sor „nem trenírozott” átlagemberek
A Népszava szerkesztősége arról , hogy mikor utazhat az első ember a Holdba, a Vosztok-típusú űrhajók alkalmasak-e Hold-utazásra? Az űrhajós azonban jósként nem vált be. A évében csupán három évet tévedett, de abban már alaposan hibázott, hogy nem az oroszok, hanem a szovjet sikereket megelégelő – Gagarin által is leszólt – amerikaiak hajtották végre a bravúrt. További kérdésként hangzott el, hogy milyen az a film, amelyet Tyitov készített az űrben? Mikor láthatja a nagyközönség? Mennyire adják vissza a felvételek azt a rendkívüli élményt, amelyben az űrhajósnak része volt, amikor kitekintett az űrhajó ?
A Magyar Rádió kérdése arról szólt, hogy Gagarin a közelmúltban sokfelé járt, megilletné őt a Szovjetunió utazó nagykövete cím. Hogyan vélekedik erről? Melyik feladat a nehezebb: az űrrepülés, vagy a diplomáciai tevékenység? Válaszában jelezte, hogy „Inkább legyek én jó űrhajós, mint rossz diplomata. […] Hogy kinek a munkája nehezebb? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, gondolom, fel kellene küldeni az űrbe egy diplomatát, s miután visszatér, őt kellene megkérdezni, melyik a nehezebb” – hangzott a frappáns válasz, bár Gagarin hozzátette: „természetesen minden munkának megvan a maga szépsége is, nehézsége is.”
A kelet-német ADN-hírügynökség budapesti tudósítója azt firtatta, hogyan alakul programja a következő hónapokban és meglátogatja-e az NDK-t? Gagarin válaszában kitért arra, hogy legközelebbi programja a „tanulás a mérnöki akadémián”. Az NDK meghívásra igen diplomatikusan reagált, ui. megkerülte a berlini válságra való utalást, s csupán arra utalt, hogy annak időpontja „sok mindentől függ”.
![]() |
Sétahajókázás a Szabadság hajón (balról a második Gagarin, negyedik Kamanyin altábornagy, mellette Gagarin felesége) Budapest, 1961. augusztus 21. (MTI) |
Kérdésként hangzott el, hogy „mi az oka annak, hogy Cyrus Eaton meghívása ellenére sem sikerült találkoznia a két amerikai
. Gagarin válaszában kifejtette, hogy a dolog nem rajta múlt, és az amerikai űrrepülőket kellene megkérdezni, miért nem jutottak el a találkozóra, miért nem jöttek el. Gagarin leszögezte, hogy a „találkozó elmaradása veszteség az amerikai űrhajósok számára, mert a mi technikánk és felkészülésünk az űrhajózásra […] magasabb színvonalon áll. A tapasztalatcsere tehát számukra lett volna előnyösebb. Gondolom, mi is meríthettünk volna valamit az ő tapasztalataikból, de meggyőződésem, hogy végül is ők vesztettek többet”, mivel ez a találkozás politikai szempontból is hasznos lett volna, mert elősegíthette volna a két nép, az Egyesült Államok és a Szovjetunió népeinek közeledését, s nem utolsó sorban a világűr további meghódítását. „Ha nem akarnak találkozni velünk, ne találkozzanak. Mi végrehajtjuk programunkat, a jövőben is repülni fogunk az űrben. Nekik pedig azt : érjenek utol bennünket.”A sajtótájékoztató után baráti találkozót tartottak a fegyveres erők képviselőivel. Több ezres tömeg gyűlt össze a Magyar Néphadsereg központi klubja előtt és környékén, a Váci utcában. Az éljenzések és taps hallatára az erkélyre ment, és üdvözölte a budapestieket. Ezalatt a központi klub színháztermét zsúfolásig megtöltötték a találkozó résztvevői. A világ első űrhajósát és a találkozó résztvevőit Czinege Lajos honvédelmi miniszter üdvözölte a fegyveres erők nevében, majd Jurij Gagarin mondott beszédet. A lelkes hangulatú, baráti találkozó befejezéseként ajándékokat adták át Gagarinnak.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő

