A világ első élő, egyenes adású televíziós gyilkossága, amikor Jack Ruby lelőtte Lee Harvey Oswaldot.Tovább
Egy statisztikus bevételi és kiadási naplóiból
Kovács Alajos, a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal igazgatója
„Mi 9 kor érkeztünk meg a gávai állomásra, félórai gyaloglás után a kézi podgyásszal szállásunkra. [...] Rajtunk kívül csak a háziasszony, középkorú özvegy asszony és 74 éves anyja laknak a házban. Hosszú, nagy udvar, tágas istálló, a kút a ház végén, az árnyékszék még messzebbre (80 lépés) A bútorokon sok sérülés esett, egy csomó láb kiesett vagy kitört, útközben fogni kellett a zötykölődő bútorokat, így is leesett két szekrény, újabb kár. 3 napi virrasztás után végre kialudtuk magunkat egészség elég jó. Most Isten kezében vagyunk, mi lesz még velünk, annak csak ő a megmondhatója!"
2.
Részlet a Bevételi és kiadási napló 15. kötetéből
(1945-1950)
[1945.] Ápr 13-án letartóztattak és csak júni. 28-án kerültem szabad lábra! 2½ hónapig voltam fogságban; ápr. 13-20. a II. ker. kapit[ányság]on; ápr. 20. - máj. 4. az Andrássy út 60-ban. és máj. 4-től a Markó u-ban.
Megjegyzendő név:
Cserna János!
[...]
1945. okt. 6-án újra letartóztattak és a Tolonc házban internáltak.
[...]
Pro memoria!
1946. ápr. 13-án szabadultam az internálásból hála legyen az örök Istennek! 1946. febr. 14-ig voltam a Toloncházban onnan a Buda-Dél táborba helyeztek át. Előnye is volt tisztább volta, viszont rosszabb volt a hálóhely (deszkapriccs), azon kívül febr. 22-től munkára is ki kellett menni. Először az óbudai hajógyárba kellett kijárni, ahol d. e fűrészeléssel és műszerek smirglizésével foglalkoztam. Közben 10 napi vesztegzár volt, amikor nem lehetett kimenni. Ápr. 6-tól az Elektromos Művekhez helyeztek át, ahol a könyvtárba osztottak be. Itt nekem kedvemre való munkát végeztem. Mindennél többet ért azonban a teljes szabadulás, amely ápr. 12-én jött „Korára való tekintettel". N[ota]B[ene]! 1946. jan. 7-én is volt közben népbírósági tárgyalásom, amelyen az ügyvédem újra kérte az elnapolást azzal, hogy míg fogságban vagyok, nem tudja a védelmet ellátni, mert nekem a védelemhez iratokat, újságcikkeket kell előkeresnem. A népbíróság helyet adott a kérelemnek, sőt az ügyvédre bízta, hogy ő jelentse, ha a védelemmel elkészül, akkor tűzik ki a tárgyalás napját. Pontosan azon a napon szabadultam, mint amelyen tavaly letartóztattak!
[...]
NB! Okt. 3-ra megint ki volt tűzve tárgyalásom, de újra elnapolták egy igazságügyminiszteri rendeletre való hivatkozással, amely a szabadlábon lévő vádlottak ügyét általánosságban elnapolta a foglyos ügyek javára.
[...]
Dec. 9-re tévedésből kitűzött tárgyalást újra elhalasztották.
[...]
[1947.] Jún. 19-re tárgyalás kitűzve. Betegség miatt elhalaszt[va].
Pro memoria!
1948. dec. 6-án volt a tárgyalásom. A Tutsek Gusztáv tanács (ügyész Kertész Endre) a nélkül, hogy érveimet meghallgatta volna, 5 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélt. Azonnal letartóztattak, és másnap a Gyűjtőfogházba vittek. Ott a jobb I. osztályon helyeztek el: 1949. júl. 19-én a j[obb] III-ba, onnan dec. 12-én a Kisfogházba kerültem. Eleinte minden héten lehetett írni, és bármenyi levelet kapni. Újságot is járathattunk febr. 15-ig. Hetenkint 5 kilós élelmi csomagot lehetett kapni, a szennyes ruhát hetenkint hazaküldeni, helyette minden héten hazulról tisztát kaphattunk. Az újságot már febr. 15-én beszüntették; a csomagot redukálták 2 kilóra, amit csak két hetenként kaphattunk. Levél helyett csak lev[elező] lapot írhattunk, és kívülről is csak hetenkint egy levelet, később egy lev[elező] lapot írhattak. Dec. végén a csomagot végkép beszüntették, azután csak pénzért lehetett „spejzolni", de csak két hetenként 15 frtig, amiben a cigaretta is bent volt. Eleinte a könyvtárból könyveket kaptunk, amelyeket hetenként cseréltek. Fokozatosan elvették a saját könyveinket, azután nem adtak a k[öny]vtárból, elvették a nyelvtani könyveket is, végül már csak az imakönyvek maradtak. A beszélőt, ami 6 hetenként volt, később 2 hónapra tolták ki. Nov. 4-én (1949) a
büntetésemet 2 évre mérsékelte és ebből 19 hónapot kitöltöttnek vett, így 1950 ápr. 4-én szabadultam. A negyed elengedése iránt beadott kérelmemet elutasította az igazságügyminiszter. Ápr. 4-én reggel ½ 8 kor léptem át a Gyűjtő fogház kapuját. továbbá sógorom Szikora Ernő és Kis János jó barátom vártak rám, és borultak a nyakamba. Hála legyen a jó Istennek, hogy kiszabadított!Osztályvezető volt Mihalicska őrm[ester]! helyettese Tündik!
[...]
Új kezdés
1950. ápr. 5. Fogságból hoztam 81. 50 [forint]
[...]
Fogolytársaim 1948 dec. 7. - 1950. ápr. 4.
Egy cellában hosszabb, rövidebb ideig:
- Karsai Géza Beszkárt (Berhida)
- Oláh József, hentes, Zalaegerszeg
- Eisenstock Gyula, Beszkárt főtisztv[iselő], Szabóky u. 51.
- Cz. Kiss József, hentes, Kaszaper, Csanád m.
- Ács Bálint, földműv[es], viceházm[ester], Lajos u. 91.
- Götz Géza, cs[endőr] alezr[edes], Czegléd
- Széki Gábor, detekt[ív]
- Draskóczy László, textilkeresk[edő], Wekerle S[ándor] u.
- Gigler Péter, Nyim, Somogy m[egye]
- Bonyhádi Imre, Bosch cégnél
- Bánkövi Henrik, főhadnagy
- Hegedűs Attila „ Kresz G[éza] u. 53/3.
- Mészáros Zoltán, kultuszmin[isztériumi] mérnök
- Kiss-Orosz László dr., elmeorvos, Szász K[ároly] u. 2.
- Regéczi Kiss Zoltán dr., újságíró, ügyvéd
- Varga Pál, postatiszt, Jászberény
- Zuber Gyula dr. f[öld]m[űvelésügyi]min[isztérium], munkásügyek, Makó
- Horváth Gyula dr., vár[osi], tanácsnok „
- Czibere Kálmán, ügyvéd, Miskolc
- Reviczky György, vízitárs[ulati]. ig˙[azgató] mérnök, Mátészalka
- Jambrich János, földbirt[okos], Somogy m.
- Rivészy József, őrnagy
- Máté István, párttitkár
- Szabó Józsefné, X. Állomás u. 24.
- Nagy Valér, főkap[itány]
- Kovács József, r[endőr] tan[ácsos]
- Drinóczy Mihály máv[ MÁV] intéző Drin Kat.[?] R[ákos]palota Bethlen u 107.
- dr. Ráthonyi Zoltán min[isztériumi] o[osztály]tan[ácsos]
- Arany Bálint, golyóscsapágy mérn[ök], Abonyi u. 6.
- Csekmey Hoffmann Lajos, újságíró
- Perényi Géza cs[endőr] ezr[edes], főispán, B[alassa]gyarmat
- Vásárhelyi Zoltán vámsz. főtan[ácsos], Bocskay u. 3
- Csurilla Lajos r[ómai] k[katolikus] pléb[ános]rk Kenézlő
- Ardai Tibor jezsuita, Szeged, apja Csalog u. 50
- Széchenyi László ig[azságügyi] min[misztériumi] számv[evőségi] tan[ácsos]ig. min. számv.
- Bajai László r[endőr] fog[almazó], anyja Pitithőriné [?], Csillag u. 35
- Hegedűs László, ezredes, Nárcisz u. 24., özv. Segesváryné
- Vásáry Miklós, földbirt[okos], Debrecen
- b[áró] Brandenstein Antal, ezredes, Rákosliget II. 33.
- Lázár János, százados
- dr. Solty Ernő, min[iszteri] tan[ácsos], Föld[művelésügyi] min[isztérium]
- dr. Walton Ágoston, ügyvéd, Iskola u. 8.
- Kunder Antal, v[olt]
- dr. Jancsurkó Gábor, ügyvéd, Újvidék
- Dálnoki Veres Lajos, vezérezredes
- Lénárt Ödön, piarista, Bp.
- Dorosy Dezső, kuriai tan[ács] eln[ök], Király u. 65 (szab[adul] V. 14)
- Kékessy Rudolf, gyáros, Vác
- Francsics László, Mabi alig[azgató]
- Bardócz Vilmos Ibusz tisztv[iselő]
- Bagaméri József, százados
- Siménfalvy Sándor, min[misztériumi] o[sztály]főn[ök] Belügy[minisztérium]
- Náray Szabó István műegy[etemi] tan[ár], Tass v[ezér] u. 20.
- Császár Elemér „ - „
- Papp Gusztáv, tábl[a]bíró, Debrecen
- Fekésházy[?] László, árv[aszéki] ülnök, Nyíregyh[áza]
- Deák Gedeon, őrnagy
- Péter György, százados
- Füvessy Imre, p[énz]ü[gyi] számt[iszt] Kecskemét
- Halász Zoltán hadbíró, őrn[agy]
- Horváth Zoltán, ezredes
- Miskolczy Ágost, kormány sz[óvivő]. Margit kör[út] 56. (szab[adul] V. 26)
- Gribovszky György, r[endőr] főfelügy[elő]
- Kisházi Mihály, képv[iselő] Esztergom
Egyéb foglyok, akikkel ott találkoztam vagy megismerkedtem:
- Tasnády Nagy András [popup title="v[olt]. min[iszter]" format="Default click" activate="click" close text="Az Imrédy- és a második Teleki-kormányban igazságügy-miniszter volt."]
- Antal István „
Rácz Jenő „
Szakváry Emil „
Törs Tibor [...] aleln[ök]
Sándor Jenő, min[isztériumi] o[sztály]főn[ök]
Toma Frigyes, mérn[ök], kam[arai]titk[ár], Schwarzer F u. 4.
Ilovszky János
Juhász János, ügyvéd, Szolnok
Matolcsy Mátyás
Lukács Béla
Koller N. színész
Kozmovszky Tibor
Hóman Bálint
Róth Kálmán, bányaig[azgató]
Ficzere Jenő, főszolgab[író] Tiszafüred
Szabó János Beszkar[t] ig[azgató]
Fodor István képv[iselő] Szeged
Stirling György, Kultuszmin[isztériumi] tisztv[iselő]
Stefler, orvosjelölt
Pastinszky Miklós, tanár, Ráday u. 22.
Sztankovits István, kereskedő, Hegyalja út (szab[adult] Tromb[itás] út 28.[-ba])
Dózsa László, r[endőr] fog[almazó], Légrádi u. 11.
Sárkány Kálmán, t[örvény]széki tanácselnök, Csák, Ostrom u. sarka
Keresztessy, min[iszteri] tan[ácsos] Kultusz[minisztérium]
Hetessy Kálmán, hadbíró
Kádár Mihály, orvos
Tóth Ferenc, „
Lengyel Zoltán, „
Gecsó Lajos, ügyvéd
Mocsár József, Ecsed, csendőr
Temesváry László, N. Bozsok eln[ök]
Felicides Román, államtitk[ár]
h[erce]g Esterházy Pál
Gr[óf] Széchenyi György, főispán
Gáspár Jenő író
Váró Andor, újságíró
Magasházy László
Sibelka-Perleberg Artur, min[iszteri] tan[ácsos]
Billnitzer N., altábornagy
Horváth Gábor, Eszterh[ázy] jogtanácsosa
Kerkay N jezsuita ActioCat[olica]
Bóka László vil[ági] pap
Vid N., jezsuita
Vajkay bankár Markó u. 7.
Földes, nagykereskedés, (Fürst ... 7/b)?
Baranyay Jusztin
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő