Budapesten megkezdődik a villamosközlekedés a Horthy Miklós körtér (ma: Móricz Zsigmond körtér) és a Déli pályaudvar közöttTovább
Fazakas György naplója Budapest ostromáról
„Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak. Sztalinorgona is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg. A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában. A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba.”
„Napló a körülzárt Budapestről"
1944. XII. 24.
Karácsony estéje közeledik. Délelőtt még járnak a villamosok, bevásárolnak az emberek. Persze már alig lehet valamit kapni. Itt is ott is nyilas kiárusítások. Vasárnap lévén csak fél 11-re mentem a hadkiegészítő parancsnokságra. Ott váratlan hír fogadott. Második lépcső még ma délután indul. Az oroszok elfoglalták Bicskét és előretörőben vannak északra Pilisvörösvár felé. Lehet, hogy már el sem lehet menni a Bécsi úton. Nekem is indulnom kell. Milosovszkynak bejelentem, hogy én lemaradok,
. Azonnal hazajövök. Az emberek még nem is sejtik a bekerítést. töltöm a karácsony estét. Béke van, talán nem is sejtjük, mi következik.
1944. XII. 25.
Reggel teljes nyugalom volt. Csak az tűnt fel, hogy a villamosok nem jártak. Még a HÉV is közlekedett délelőtt
. A katonák mindenütt pakolnak. Hosszú felpakolt sorok az utcákon. Délután láttuk, ahogy felállították a páncéltörő lövegeket a Fehérvári úti töltésnél. Ezek Diósdról vonultak vissza. A támadás Buda ellen megkezdődött. A legközelebb a Hűvösvölgynél nyomultak előre a Szépilonáig. Reményem az ittmaradásra megerősödött.Azt beszélgettük, hogy nagyon hamar itt lesznek az oroszok.
1944. XII. 26.
Ma már az egész város beszéli, hogy be vagyunk kerítve. Még 24-én délután elvágták a Bécsi utat.
A nyilasok bús arccal, hátizsákokkal gyülekeznek, gyalog indulnak el. A várost már erősebben lövi a tüzérség. A front a Fehérvári útnál, a Hengermalomnál lehet.
Délután Sándorék átköltöztek hozzánk. Két-három hétre van élelmiszerünk, de főzni
fogunk járni. Egyáltalán nincs rossz kedvünk. Várjuk a .
1944. XII. 27.
Délelőtt elmentünk Sándorral a városba. A hidakon csak csoportosan engedtek át. Sőt, reggel 10-ig egyáltalán nem lehetett átmenni.
A hadkiegészítő parancsnokságot akartam megkeresni. A Krisztina téren már több becsapódás volt látható. A Vérmezőnél magyar aknavetők tüzeltek a Hűvösvölgy felé.
Az Olasz fasoron már nehéz volt végig menni, becsapódások és géppuska tűz is hallatszott.
A fogaskerekűnél volt a hadkiegészítő parancsnokság, de már elköltöztek onnan. Pontos címet nem tudott a házmester.
Nálunk még csend volt.
1944. XII. 28.
Délelőtt kenyérért álltunk 7-10-ig
a töltés melletti Gros-nál. Józsiéknál volt főzés. Délelőtt Józsiék átmentek Pestre.Délután megszűnt a villanyvilágítás. Gyertyafény mellett korán lefeküdtünk.
1944. XII. 29.
Az éjjel az oroszok előrenyomultak a vasúti töltésig. Egy robbanás is volt a közelben, egyik ablakom betört. A Déli összekötő vasúti hidat felrobbantották, az ütegek a Verpeléti út - Körtér vonalra vonultak vissza.
Elég erős tüzérségi tűz volt.
1944. XII. 30.
Semmi különös nem történt. Az óvóhelyen aludtak Cinciék. Várjuk, hogy valami újabb történjen.
1944. XII. 31.
Ma kezdődött az erős légi tevékenység. Inkább csak géppuskázás volt. Az utcára nem mertünk kimenni. Ma egy gépágyút állítottak a Siroki utcába is.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 26.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő