Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább
Fazakas György naplója Budapest ostromáról
„Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak. Sztalinorgona is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg. A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában. A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba.”
1945. I. 1.
Erős légi tevékenység egész nap.
Kimozdulni sem lehetett.
A víz nem folyik. Szerencsére vettünk elég vizet.
1945. I. 2.
Az erős légi tevékenység tovább folytatódott. Egyébként semmi különös nem történt.
1945. I. 3.
Ma éjjel egy bomba az ablakunkkal szemben esett le. Minden ablakunk betört. Az ablak előtti pokrócokat átlyukasztották a szilánkok. A lakásba is több szilánk bejött.
Sándorral fent voltunk, amikor történt.
Délelőtt bedeszkáztuk az előszobát és estére, ha sötétben bár, azért mégis fűthető lakásban voltunk.
1945. I. 4.
A légi tevékenység tovább folytatódott. Más érdekes esemény nem történt.
1945. I. 5.
Ma már csendesebb, nem volt (légi tevékenység). Kenyérért álltam sorba.
1945. I. 6.
Ma Pestre is átmentem a Kálvin térig. Erősen összebombázták. Különösen a Kecskeméti utca - Váci utca (környékét?).
Meglátogattam Kocsis Arany-t [
. Vettem újságot is.
1945. I. 7.
Ma is elég csend volt. Sándorral bejártuk Pestet, a Nagykörúton végigmentünk. Nyilas járőr igazoltatott. Mindenfelé légitámadások nyomai. Jó ebédet ettünk, s nyugodt hangulatban töltöttük el a napot.
1945. I. 8.
Ma is csend volt. Kenyérért szaladgáltunk. Kiderült, hogy be kell vonulnunk.
Nyilasok „sorakozó" címen elrendelték mindenkinek a bevonulást. Pontos adatot senki sem tud, hogy hová és mit kell csinálni.
1945. I. 9.
Ma elmentem a hivatalba. Senki sem volt benne. Katonák vannak beszállásolva. Mindent összeforgattak, a fiókokat kidobálták. Innen
és Gittához mentem el. Gitta nagy agilitással dolgozott, a Gömbös Gyula utcai . Ott még elég békés hangulat volt. Adott gyógyszereket, s így a kis Évike köhögése ellen is volt már . Sávos Karcsiék fent voltak a lakásban.
1945. I. 10.
Ma a hivatalban próbáltam felmentést szerezni a bevonulás alól. Nem kaptam. Elmentem a Császár fürdőben szemben levő Espranada Szállóba, ott volt valamikor a hadkiegészítő parancsnokság. De már elmentek Kőbányára, a házmester szerint.
Utána a Lánchídon át elmentem a MÁV igazgatóságra.
Ott megtudtam, hogy jó, ha Sándor is bemegy, és hazajöttem. A nap csendben telt el.
1945. I. 11.
Voltam a
a fizetésért, megtudtam, hogy [hiányos!].Sándor elment a MÁV-hoz és délben igazolvánnyal ellátva élelmiszereket is hozott magával.
Nagyon örültünk neki s jó hangulatban töltöttük a napot. Ő mondta, hogy a Városligetet elérték az oroszok. Délután erős gyalogsági tűz volt.
1945. I. 12.
Ma felvettem két hónapi fizetésemet a hivatalban. A Duna-part igen viharverten nézett ki. Hullák, döglött lovak. A németek a Duna-partról a két híd közötti részről elmentek. Visszajövet igen erős tüzérségi tűz volt. Alig tudtam az Erzsébet-hídnál a Gellért-hegyi barlangok között átszaladni.
1945. I. 13.
Délelőtt ismét erős tüzérségi tűz volt. Utána állandó repülő tevékenység.
1945. I. 14.
Erős légi tevékenység volt. Otthon tartózkodtunk egész nap. Kisebb tüzérségi tűz is volt. Délután voltam
, igen erős tűz volt ott, alig tudtam futva hazajutni.
1945. I. 15.
Kisebb tüzérségi tűz volt. Reggel elmentem vízért és Budafoki út 52-nél álltam egy órát, míg végre vizet kaptam. Egy sötét pincében voltunk. Nagyon lassan
már a víz.Ma robbantották fel a németek a
. Az oroszok elérték a Nagykörutat.
1945. I. 16.
Ma Sándor volt kenyérért, és beállították, hogy elviszik munkára. Alig tudott ellógni onnan.
Ma is volt légitevékenység. Ma a Ferenc József hidat robbantották fel a [popup title="p.[?] németek" format="Default click" activate="click" close text="A mai Szabadság híd. A „p” egy keresetlen jelző lehet."]. Az oroszok elérték a Kiskörutat.
Most már nem merünk az utcára sem kimenni. Elviszik az embert munkára. Persze se enni nem adnak, se semmi egyebet.
1945. I. 17.
Ma erős légi tevékenység volt. Délután tüzérségi tűz.
Voltam vízért a Stoczek utcában, illetve a Váli úti iskolában.
1945. I. 18.
Délelőtt elszórt gyalogsági tűz volt. Semmit sem tudunk Pestről.
Ma elkezdtük délután a kút ásását az udvarban. Mindketten dolgoztunk
.
1945. I. 19.
Ma éjjel elesett Pest. Az Erzsébet- és [a] Lánchidat felrobbantották. Elég csend volt. Kisebb tüzérségi tűz.
1945. I. 20.
Gyenge tüzérségi tűz. Éjjel csend volt. A kutunk ma elkészült. 5,75 méter mély. Agyagos ugyan kissé a talaj, de a víz azért meg fog tisztulni.
1945. I. 21.
Ma is elég csend volt, csak egy-egy tüzérségi tűz zavarta a helyzetet. A kút jól adja a vizet. Kb. 1 m mély vízoszlop van benne.
1945. I. 22.
Délelőtt erős tüzérségi tűz. Repülő tevékenység is volt. Ezek bombáztak is.
Délután munkára kellett menni. Negyed 5-től negyed 8-ig vártunk, míg végre közölték, hogy hazamehetünk, nem kell dolgozni.
Sokat izgultunk és bosszankodtunk emiatt. Persze Faludiéktól senki sem ment
.
1945. I. 23.
Ma nem kaptunk kenyeret. Minden reménységünk megszűnt a kenyér beszerzés terén. Schup bombát kapott, már csak keveset süt. A fiókokban nincs többet kenyér, Gros csak a katonáknak,
csak a nyilasoknak süt.Ma fél 9-től 3-ig dolgoztunk a Tas vezér utcában a Lenke tér mellett. Két német katona ügyelt fel. Egy téglafalat kellett építeni. Erős légi tevékenység volt, bombáztak is. Éjjel sok akna becsapódás volt.
1945. I. 24.
Ma szokatlan csend volt. Havazás. Délután kimentem sétálni negyed 5-kor a Verpeléti útnál aknaszilánktól megsebesültem. A 4. számú házba vittek le az óvóhelyre, ahol egy orvos bekötött, és hordágyon hoztak haza. Nagy fájdalmaim voltak. Este Sándorék elvittek hordágyon Pázsint [?] főorvoshoz, aki csak az arcom kötötte át.
1945. I. 25.
Reggel erős aknázás. A szobát korán reggel átrendezték Cinciék. Nagy lázam van.
Tegnap megindult az
keleten, ezt hallottuk.Kenyeret kedd óta nem kapunk. Nincs semmi remény, hogy lesz kenyér. Cinci megpróbálkozik a pászka sütéssel.
1945. I. 26.
Ma is még elég erős fájdalmaim vannak. A nap feltűnően csendes. Budapesti Hírek című újságban olvastuk, hogy Székesfehérvárt
. A Budapesti Hírek első száma 24-én jelent meg.
1945. I. 27.
Ma sem történt semmi különös. Délután eljött Pázsint főorvos. 8 gyertyát adtunk neki.
Este erős gyalogsági tűz és erős hangszórók szóltak az oroszok részéről.
1945. I. 28.
Csendes nap. Kezdem jobban érezni magam. Semmi különös nem történt.
1945. I. 29.
Ma volt Mucustól egy ember. Írtam levelet. Egyébként semmi nem történt.
1945. I. 30.
Ma hallottuk, hogy a Déli vasútnál vannak harcok, és a Margit-szigettel szemben. Sok alakulat jött ide. Az utcák reggelre teljesen tele lettek autókkal. Erős légi tevékenység volt. Sok bombát dobtak.
Ma írtunk Józsiéknak, de még nem tudjuk, hogy Mucusék el tudják-e juttatni nekik.
1945. I. 31.
Ma elég erős tüzérségi tűz volt. Az újságban olvastuk, hogy Buda északi részén visszavonultak csapataink. Egyéb semmi nem történt, az orvos nem volt hajlandó eljönni.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 21.
1905
1910
Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).Tovább
1916
I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább
1956
Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.Tovább
1956
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő