Dragiša Cvetković alakít kormányt Jugoszláviában.Tovább
A rendszerváltozás hatása a kábítószerfogyasztásra
Több évtizedes hallgatás után a ’80-as évek közepétől megkezdődött a drogfogyasztás elleni küzdelem állami szinten is. A határok 1988-as megnyitásával, majd a rendszerváltozással azonban oly mértékben öntötte el az országot a különböző jellegű drogkészítmények tömege, amire a kormányzat nem volt felkészülve, az egészségügyi szervek nem tudtak igazán hatékony választ adni, s ez természetesen nem választható el a világban eluralkodó hasonló tendenciáktól. A probléma eszkalálódott, a helyzet sokszorosan súlyosabbá vált…
A magyarországi kábítószerhelyzettel kapcsolatos rendőri szervek munkájának tapasztalatai
a.
Túrós András vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány levele Kökény Mihály szociális- és egészségügyi miniszterhelyettesnek
1990. május 15.
BELÜGYMINISZTÉRIUM
Miniszterhelyettes
KM/499/90.
Szám: 100/184-2/[l9]90.
Dr. KÖKÉNY MIHÁLY Úr!
Szociális- és Egészségügyi Minisztérium
Miniszterhelyettes!
Budapest
Tisztelt Miniszterhelyettes úr!
Az elmúlt hetekben dr. Gerevich József, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet Drogprogramja vezetője a tömegkommunikációban több alkalommal tett olyan nyilatkozatot, amelynek értelmében a droghelyzet Magyarországon egyre drámaibbnak értékelhető.
Közléseit, hogy az iskolák környékén ismeretlen személyek kábítószer tartalmú rágógumit, édességet osztogatnak, a rendőri szervek minden esetben ellenőrizték, s megalapozatlannak bizonyultak.
Tapasztalataink és a bűnügyi statisztika a helyzet „drámaiságára" utaló kijelentéseket nem támasztják alá.
Kérem, szíveskedjen tájékoztatni, miként látja és ítéli meg a droghelyzetet a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium - mint az ágazati felelősséget viselő főhatóság - vezetése. Mennyiben igazolja az elhangzott nyilatkozatokat a gyermek- és ifjúsági ideggondozók, a pszichiátriai rendelők, illetve a drogambulanciák betegforgalma.
Tájékoztatom, hogy a rendőrség a függőségi viszonyba került és az alkalomszerű fogyasztók ismertté válása esetén kezdeményezheti, illetve javasolhatja gyógyításukat. A kábítószerpótló anyagok fogyasztásával kapcsolatban pedig - tekintettel arra, hogy ez a magatartás nem bűncselekmény - jelzési kötelezettségünk van.
Kérem, szíveskedjen arról is tájékoztatni, hogy fenti esetekben mely egészségügyi szerv felé jelezzünk, továbbá, milyen intézkedéseket várnak a rendőrségtől?
Budapest, 1990. május 15.
| Dr. Túrós András r. vezérőrnagy |
A levélen kézírásos feljegyzés.]
Sándor Edit!
Sürgős választervezet kellene.
| 1.) | Magunk se érzékeljük a helyzet drámai romlását?. Gerevich dr. kijelentéseit tények nem igazolják. |
| 2.) | A betegforg[almi] statisztika szerint adjunk számokat. |
| 3.) | Folyik az epidemiol[ógiai] helyzetet követő [olvashatatlan] rendszer kidolgozása (NIDA, WHO, stb.) |
| 4.) | A kormányváltás nem befolyásolja a megkezdett szakértői munkát - a jogi áttekintést (BM nem válaszolt a felkeresésre még). |
| 5.) | Jelzés: a [olvashatatlan] illetékes ideggondozóknak. |
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-13-277-1990. (Szociális- és Egészségügyi Minisztérium))
b.
Kökény Mihály válaszlevele Túrós Andrásnak
1990. május 18.
SZOCIÁLIS- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTES
Km/499/1990.
Hiv. szám: 100/184-2/1990.
277/1990.
Dr. Túrós András Úrnak,
r. vezérőrnagy
miniszterhelyettes
Belügyminisztérium
Budapest
Tisztelt Miniszterhelyettes Úr!
A magyarországi kábítószerhelyzettel kapcsolatosan a rendőri szervek munkájának tapasztalatai alapján adott tájékoztatását megköszönöm.
Magunk is értesültünk dr. Gerevich József pszichiáter véleményéről a sajtónak adott nyilatkozata alapján. Állítását, miszerint a magyarországi kábítószerhelyzet drámai romlásával számolhatunk, orvosi, gyógykezelési, valamint az egészségügy egyéb területéről kapott információk nem támasztják alá. Éves statisztikai jelentéseink, a gyermek ideggondozók lényeges növekedést nem jeleznek annak ellenére, hogy nőtt az ezen területen dolgozó szakembereink és a speciális ellátást biztosító drogambulanciák száma is. Budapesti kórházak speciális osztályai (Heim Pál Gyermekkórház Toxikológiai osztálya, Újpesti Kórház Gyermekpszychiátriai osztálya stb.) sem észlelték a toxikus esetek, különösen nem kábítószer használatra utaló tünetekkel kezelt betegeik számának növekedését. Ismereteink és tájékozódásunk szerint a Művelődési Minisztériumnak sem jelentették a pedagógusok hivatalosan, hogy iskolák környékén kábítószer tartalmú édesség árusítására felfigyeltek volna. Ezek alapján nem tudjuk megerősíteni Gerevich dr. sajtóban elhangzott nyilatkozatait.
Meg kell azonban azt is jegyeznem, hogy a valós helyzetet, a probléma mértékét reálisan feltáró felmérések és epidemiológiai vizsgálatok hazánkban még nem történtek.
Szándékunk, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján, külföldi szakértők bevonásával a magyarországi helyzetet reprezentáló vizsgálatok induljanak.
Emlékeztetni szeretném arra, hogy a közös elhatározásunkkal létrehozott tárcaközi munkacsoport programját két területen - a kormányváltást is figyelembe véve - tovább kell erősíteni. Az egyik a már említett epidemiológiai helyzetfelmérés, a másik a jogrend korrekciói. Felkértük valamennyi tárcát, így a Belügyminisztériumot, hogy küldjön javaslatot szakterületére vonatkozóan a változást igénylő jogszabályokról, de eddig sajnos válaszát nem kaptuk meg.
Nemzetközi kötelezettségeinknek is csak akkor tehetünk eleget, ha a tervezett jogszabályfésülést késlekedés nélkül elvégezzük. Ehhez kérem szíves további támogatását.
Ha rendőri szervek kábítószerpótló anyagokkal való visszaélésről szereznek tudomást, kérem, hogy azt a drogambulanciáknak, ennek hiányában a területileg illetékes ifjúsági vagy felnőtt ideggondozóknak szíveskedjenek jelezni. Jegyzéküket minisztériumunkban dr. Sándor Edit miniszteri tanácsos készséggel munkatársai rendelkezésére bocsátja.
Budapest, 1990. május 18.
| Szívélyes üdvözlettel (Dr. Kökény Mihály) |
AZONNAL TOVÁBBÍTANDÓ!
Láttam: Dr. [olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-13-277-1990. (Szociális- és Egészségügyi Minisztérium))
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 05.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő