Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia...Tovább
Egy nyilas képviselő hihetetlen kalandjai a Szovjetunióban
„A Rátz Kálmánnal folytatott, s nekem megküldött feljegyzésére hivatkozva közlöm, hogy okvetlenül tartózkodjon attól, hogy ígéreteket tegyen Rátznak magyar és szovjet filharmoni-kusok szovjetunióbeli és magyarországi koncertjével kapcsolatban, illetve semmilyen segítsé-get ne nyújtson neki az itteni levéltárak és könyvtárak anyagának tanulmányozásában. Rátz igényeinek kielégítését a színházakkal való megismerkedésre, hanglemezek, kották, fényképek stb. cseréjére kell korlátoznia.”
I. V. Kanyisevszkijnek, a VOKSZ 2. Nyugati osztálya vezetőjének feljegyzése a Rátz Kálmánnal folytatott megbeszélésről
Moszkva, 1941. április 24.
| Titkos | 1941. április 24. |
Dr. Rátz Kálmán a moszkvai magyar misszió munkatársnője, Vargyas Klára kíséretében jött el. A beszélgetésen részt vett Sneerszon és Kanyisevszkij elvtárs.
Rátz Kálmán úr átadott a
néhány (magyar népdalok felvételeit tartalmazó) hanglemezt, és 4 (szintén magyar népzenei) kottás füzetet. Majd átadta a budapesti Hangversenyrendező Iroda (Budapest, VI. Andrássy út 26.) levelét, amelyben javasolják, hogy magyar és szovjet filharmonikusok adjanak koncertet a másik országban. Az Iroda azt szeretné, ha Budapesten egy olyan koncertet szerveznénk, amely fiatal kortárs szovjet zeneszerzők műveit mutatná be a magyar közönségnek, szovjet zenekarok közreműködésével és szovjet karnagyok vezényletével. Kívánatos lenne, ha Budapesten egy szovjet kórus is fellépne szólistákkal.Ahogy a levélben írják, az Iroda megszerezte ehhez a magyar külügyminisztérium és a budapesti szovjet követség támogatását is. Az Iroda kéri, hogy küldjenek számára kottákat és sajtóanyagot, hogy előzetesen reklámozhassa az eseményt a sajtóban.
Rátz Kálmán úr 10-15 napig kíván Moszkvában maradni. Reméli, hogy ez idő alatt választ kap a VOKSZ-tól arra a javaslatára, hogy szervezzék meg szovjet filharmonikusok koncertjeit Budapesten. Ezek után azt kérte a VOKSZ-tól, hogy segítsen neki abban, hogy szovjet levéltárak és könyvtárak anyagát tanulmányozhassa, különös tekintettel a társadalomtudományok körében. (Rátz Kálmán úr társadalomkutató professzor, „A pánszlávizmus története" és „Az utópikus szocializmus története" című
szerzője.)Bemutatta továbbá a Budapesti Egyetem ajánlólevelét Kaplun professzorhoz
amelyben kérik, hogy segítse Rátz moszkvai munkáját.Moszkvai tartózkodását ki szeretné használni arra is, hogy színházakba, múzeumokba és koncertekre látogasson el. Kérte, hogy szerezzünk be számára hanglemezeket, a tádzsik kultúra ünnepéről készült fényképeket, kottás füzeteket stb. Megkérdezte még, hogy hogyan juthatna hozzá a „Bogdan Hmelnyickij" című filmhez, amelyet Budapesten szeretne bemutatni.
Rátz Kálmán úr a Nacional szállóban szállt meg. Egy kicsit beszél oroszul, mivel egy ideig hadifogoly volt Oroszországban.
Kanyisevszkij
Jelzet: AVP RF, f. 077. op. 21. p. 111. gy. 15. l. 23. Géppel írt másolat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 29.
1938
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő