Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből

„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”

Források  

A Budakeszi I. számú területi MSZMP alapszervezet jelentése
1989. január 2.

Információ

A párttagság nagy túlnyomó része követeli, hogy amit eddig felépítettünk, azt ne engedjük szétforgácsolni, - főleg azoknak, akik nem tesznek semmit melléje, csak vinni akarnak.
Azt mondják, a parasztságra rákényszerítették a szövetkezetet. Most nem ezzel kell foglalkozni, mert az végül is mindenkinek jó lett, míg

 az oda nem való elemek, akik végül tönkre akarják tenni a szövetkezetet.

Meg kell szüntetni a k[ülön]b[ö]ző mezőgazdasági háborúkat, a málnától a tojás-háborúig, mert különben a „kereskedők" olyan érzelmeket táplálnak a mezőgazdasági termelőkbe, amelyért már egyszer nagyon megfizettek emberi jogok nélkül.

Sokan feltételezik, hogy az Osztrák határon a műszaki akna zárt,

hogy k[ülön]b[ö]ző nációk, nem kívánatos elemek könnyen beáramolhassanak az országba és itt a rend, az eredmények ellen, főleg a hibák miatt követeldzködjenek [!].

Azt is állítják, amilyen mértékben a párt átengedi a tömegkommunikációs eszközöket a

 [!], olyan mértékben veszít mindig a hatalomból. Miért hagyjuk, hogy támadjanak, és mi miért nem támadunk, miért kell nekünk elviselnünk olyanok vádaskodását, akik nem tettek eddig semmit az asztalra, és most sem verik a mellüket, hogy mit fognak tenni oda.
A sebek már régen behegedtek, - minek azokat feltépni, - lassan Sztálin nagyobb bűnös lesz, mint Hitler és Rákosi, és bűnösebb lesz, mint Horthy, aki 25 évig sanyargatta a népet, - még vannak, akik emlékeznek erre, 7-9-en laktak egy szobában, - csak azt nem tudni még  kinél lesz bűnösebb.

Mit akarnak az „emberi jogok" világértekezletével, ha nekem azt kell elfogadnom, amit Régen diktál a világpolitikában is, meg az országok belügyeibe is beavatkozik. ő egy tőkés és nem semleges ember, aki annak a nemzedéknek az utóda, akik a rabszolgák, az indiánok és az aranyásók véres verejtékén lettek nagyhatalom, - és most a világ urai akarnak lenni.
Sok fiatal egyetért az NDK-ban a társadalmi helyzettel, és helyeslik politikájukat.

Kövessük az NDK-KOREA-KUBA politikáját, ne távolodjunk el a SZU-tól sem, - még talán a ROMÁNOK is jobban megtartják szoc. pozíciójukat, mint mi.

Azt nehéz megállapítani, hogy az áremelések, vagy az adórendszer érinti jobban az embereket. Talán az adórendszer, - mert az visszafogja a túlmunkát, pedig a túlmunkával a kiadásokat lehetne korrigálni, - az országnak is nagy szüksége van a termelésre.

Most a legfontosabb a termelés fellendítése, - azoknak kell más[!] engedményeket tenni, akik munkájukkal, - tevékenységükkel segítik építeni a szoc. Magyarországot. A párt belső ügyei most ne kössék le energiáját, azt a külső feladatokra kell nagyobbrészt fordítani. Ezért nincs is szükség a több pártrendszerre[!].

A TSz-ek vezetését sürgősen meg kell tisztítani az oda nem való elemektől, - nincs szükség akkora apparátusra és tele vannak a volt tulajdonosok megbízottaival, akik bomlasszák kívül is belül is a TSz-ek vezetését és tagságát is.

Újra napirendre kell tűzni a jelszót: „Földet vissza nem adunk!" - aki ezt megszegi, azt azonnal fel kell függeszteni.

Most az eredmények mind a kapitalizmushoz vezetnek. Ha nem vigyázunk, minden nap közelebb kerülünk a kapitalizmushoz, a szoc. megszűnéséhez és akkor igazuk lesz azoknak, akik azt állítják, hogy a vezetőink [nemcsak] adósságba keverték az országot, hanem el is adták, - és nem fognak hinni nekünk a továbbiakban.

A földigénylőknek a régen parlagon heverő földekből kell juttatni és vigyázni a kijátszásokra.

A TSz földekbe pedig most búzát kell vetni és nem erdőt telepíteni.

Kötelezni kell a TSz-eket, hogy a szervestrágyát ne adják el, - hanem saját földjeikbe használják fel.

Budakeszi, 1989. jan. 2.

Sz. szervező titkár MSZMP I. alapszerv.
L. alapszerv-i titkár

Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.

Kulcsszavak

Ezen a napon történt október 09.

1914

Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább

1916

Első világháború: A nyolcadik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadásait az osztrák-magyar haderő sikeresen visszaveri.Tovább

1944

Debrecen térségében hatalmas méretű páncélos csata kezdődik a szovjet, és velük szemben álló német és magyar csapatok között.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.

 

Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.

 

Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.

 

Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.

 

Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.

 

Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. szeptember 30.

Miklós Dániel

főszerkesztő