Prohászka Ottokár magyar püspök, író, akadémikus (*1858)Tovább
Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből
„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”
A községi pártbizottság titkárának hangulatjelentése
1989. január 17.
Magyar Szocialista Munkáspárt
Nagyközségi Bizottsága
2092 Budakeszi, Vörös Hadsereg u. 103.
Telefon: 767-876
VI. Politikai közhangulat
Külpolitika:
Kedvezően fogadták a Szovjetunió részéről a vegyi fegyverek megsemmisítésének megkezdését.
Helyeslik a magyar-izraeli és a magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételét, valamint a Japánnal való bővülő gazdasági kapcsolatokat.
Vélemények szerint a szovjet-kínai viszony alakulása jelentős előrelépés lesz a jövőben a nemzetközi feszültségek enyhülése terén.
Kérdezik, mi lesz akkor, ha Afganisztánból nem vonul ki a SZU, ismét felújul a hidegháború?
Belpolitika:
A korábbi időszakokhoz képest az érdeklődés inkább a belpolitika felé fordult.
Az áremelések nagyon felborzolták a kedélyeket és elszabadította az indulatokat. Voltak szélsőséges megnyilvánulások is, de nyugalomra intők is. Jobb lett volna az áremeléseket „széjjelebb" húzni.
Az áremelésnél nagyobb felháborodást váltott ki a [BKV] 22-es járatának helyi közlekedési díja, a kétszeres bérlet, azoknak, kik a fővárosba járnak dolgozni, ez a felnőtt lakosság mintegy 75-80%-a. A gyeden levő anyukák bérletét ki téríti meg?
Ezzel az indulatok elszabadultak. Olyan megjegyzések is elhangzanak, miért lehetséges, hogy a volt vezető beosztásban lévők nyugdíja hasonló a dolgozókéhoz pl.: miniszterelnök stb. Ezenkívül még lehetőséget kapnak különféle címekkel (tanácsadó stb.) magas jövedelem megszerzésére, ezáltal kiszorítanak munkaképes embereket. Végezzék társadalmi munkában, vagy talán nem tudnak megélni a több tízezer forintos nyugdíjukból. Akkor mit szóljanak azok, akik 3-4-5 ezer forintból (nyugdíjból) élnek meg. Kire támaszkodjanak? a gyerekeikre?
Ha van nekik, akik nagy többsége is megélhetési gonddal küszködik?
Ennek a mesterséges társadalmi különbségnek igen csak véget kellene vetni. Hogy mutatunk példát a felnövekvő generációnak?
Felháborító volt az is az áremelkedések előtt, ami az üzletekben folyt, igaz nagy volt a felvásárlási láz, kiürültek a polcok, de érdekes módon hétfőn már megteltek. Ilyen gyors volt a szállítás a felemelt áruk nagy többségénél?
Változatlanul az a vélemény, hogy miért a bérből és fizetésből élőket sújt minden intézkedés. Miért nem a tisztességtelen eszközökkel meggazdagodott rétegek megadóztatásával próbál a kormány tőkét szerezni céljainak megvalósításához, a kibontakoztatáshoz?
Idősebb párttagjaink véleménye szerint sürgősen meg kell tisztítani a tsz-eket vezetését, odaértőket kell helyezni, akik szívükön viselik a mezőgazdaság sorsát.
Foglalkoztatják az embereket a magyar-román határon történő eseményekről megjelent ellentmondásos hírek.
Felháborítóan vélekednek az
Szinte naponta jelennek meg közlemények visszaélésekről és korrupciókról. Mikor lesz ennek már vége? Képesek-e az illetékesek rendet csinálni?Kifogás hangzott el az új tv adások miatti rendszerről. A 2-es adón jobb filmeket vetítenek, ugyanakkor az érdeklődésre számítható műsorok
abban az időben kerülnek adásra. Miért nem lehet jobb műsorpolitikát követni?Lakosság körében felháborodást vált ki a községben a szolgálati lakások körüli huzavonák. Körzeti orvos több mint egy éve már nem lakik a szolgálati lakásában, mert tanácstól vásárolt kedvezményes telken házat épített a községben. Nem adja le a lakását, követelései vannak, 600 000 Ft lelépést kér és a lányának a lakásra vevőkijelölési jogot. A másik lakásban a volt [popup title="GAMESZ" format="Default click" activate="click" close text="Gazdasági Műszaki Ellátó [és Szolgáltató] Szervezet"] vezető lakik, illetve egy héten egyszer jön oda, Pesten feleségével öröklakást vásárolt, elváltak, de együtt élnek. Hiába a bírósági végzés a végrehajtásban nem segít a bírósági végrehajtó iroda. Irritálja az embereket a több éve húzódó ügyük.
Január 9-én megalakult Budakeszin a Demokrata Fórum helyi szervezete. Ott derült ki, hogy 17 tagjuk van, akik már máshol léptek be a DF-be. Nagy volt az érdeklődés, mintegy 130 fő vett részt, akik közül menet közben sokan elmentek.
A gyűlésen forgatott a Nyugat-német ARD-L TV társaság.
A helyi programjukat január 23-i gyűlésükön határozzák meg. Jelenleg 4 fős ideiglenes intéző bizottságot választottak, akik szervezik a további tagtoborzást.
A jelenlevők elég széles körből kerültek ki, de főleg értelmiségiek voltak. Vélemények szerint jól megszervezett volt, különböző pontokon helyezték el az értelmesebb embereiket, akik adott esetben közbeszóltak, magukhoz ragadták a beszélgetést.
A főszervezők közül 3 tanácstag, mindhárom értelmiségi (körzeti orvos, biológus dr, gyógyszerész-vegyész) Az általuk elmondottak szerint szeretnének beleszólni minden községet érintő kérdésbe, ellenőrizni. Eltérő vélemények alakultak ki lehet-e párttag a tagjaik sorában.(Ne bomlasszák belülről a szervezetet, tönkre tették 40 év alatt az országot, de köztük is van sok becsületes ember.)
Együtt kívánnak működni a
és a Szépítő Egyesülettel.A gyűlésre meghívást kapott a tanács elnöke (név nélkül). Más társadalmi szerv nem kapott meghívást, még név nélkül sem.
Ennek ellenére felkértük a HNF titkárát vegyen részt, valamint a pártbizottság egyik tagját, mint állampolgár.
Politikájukhoz a Nyugat-német Keresztény Demokrata Párt áll legközelebb, ez az ő véleményük.
Budakeszi, 1989. január 17.
V. pb. Titkár |
Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 02.
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő