Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány. A miniszterelnök dálnoki Miklós Béla lesz.Tovább
Katona Gábor ügyvéd és az 1956. évi forradalom jászárokszállási eseményei
Forrásközlésünkben Dr. Katona Gábor esztergomi ügyvéd 1956. évi tevékenységét, illetve azt követő meghurcolását mutatjuk be. Az itt megjelentetett dokumentumok az 1952-ben Jászárokszállásra kitelepített esztergomi ügyvéd elleni eljárást mutatják be. Bár a bíróság felmentette az „ellenforradalmi tevékenység” vádja alól, a túlbuzgó Szolnoki Ügyvédi Kamara vezetői mégis kipenderítették a helyi ügyvédi munkaközösségből, évekre lehetetlenné téve számára a végzettségének megfelelő munkát.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Végrehajtó Bizottságának értesítése Katona Gábor kérelme elutasításáról
Szolnok, 1959. január 23.
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
SZOLNOK MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA
SZOLNOK
Kossuth tér 2. Tel.: 10.43-10.47-ig.
adm/10/34.
Szolnok, 1959. január 23.
dr. Katona Gábor részére
Jászárokszállás
Deák F. u. 8. sz.
Személyesen előadott panaszára, hogy ügyvédi gyakorlatba való visszahelyezése ügyében nyújtsunk segítséget, nem áll módunkban. Ebből kifolyólag nem tudjuk támogatni a Heves megyei Ügyvédi Kamarába való bejegyzését sem.
B. J.
Gépelt tisztázat fejléces papíron, sajátkezű aláírással, pecséttel. Pecsét felirata: Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottsága. Magántulajdon.
B. E., a Magyar Szocialista Munkáspárt jászárokszállási vb. titkárának levele
Katona Gáborné sz. Móczár Margithoz
Jászárokszállás, 1959. április 7.
M. Sz. M. P. Községi Párt Végrehajtó Bizottsága Jászárokszállás. -
71/1959 szám. | Tárgy: Dr. Katona Gáborné kérelme |
Katona Gábornénak
Helyben.
A hozzám küldött levelét és 2 darab nyilatkozatot mellékelve visszaküldöm és a következőket közlöm:
A nyilatkozatot tevő elvtársak állításait nem vonjuk kétségbe. Férje korábbi magatartását nem ismerjük. Az a körülmény azonban, hogy Esztergomból kitelepítették, az ő korábbi magatartásával és körülményeivel kapcsolatban nem jó ajánlólevél.
Amióta férje Jászárokszállás községben tartózkodik, egyetlen esetben sem adta tanújelét annak, hogy a proletár államnak és népi demokratikus társadalmi rendünknek odaadó híve. Aki a Horthy fasizmus idején érdek nélkül, önzetlenül érzelmeinél fogva - amint levelében írja - pártfogója volt a kommunistáknak, annak a felszabadulás után is meg kellett volna találnia a helyét a politikai életben és tevőlegesen hozzá kellett volna járulni a szocializmus építéséhez. Ezzel szemben férje magatartásával és cselekedeteivel pontosan az ellenkezőjéről győzött meg minket.
Nem ismeretlen ön előtt sem az, hogy 1956 év őszén az ellenforradalom ideje alatt férje a helyben lejátszódott eseményeknek egyik értelmi szerzője és szervezője volt a többi osztályidegen és ellenforradalmi elemekkel együtt.
Azok a cselekmények, melyek bizonyítva vannak - nevezetesen az elvtársak nyilvános helyen való megtámadása, a tanácselnök személye elleni uszítás, a parasztok felbujtása és a többi - fényesen bizonyítják azt, hogy férje ennek a társadalmi rendnek nemcsak hogy nem híve, hanem ellensége azért, mert az ellenforradalom idején ennek a társadalmi rendnek a megdöntésére szervezkedett és uszított.
A proletárdiktatúra minden becsületes ember számára biztosítja a munkához való jogot úgy, hogy a dolgozó a legjobb képességei szerint dolgozhasson és építse a szocializmust.
Nincsen azonban olyan államhatalom, mely a hatalma megdöntésére törő egyéneknek kiváltságos jogokat biztosít. Így a proletár állam sem nyújthat férjének mint ellenforradalmárnak segítő kezet ahhoz, hogy mint ügyvéd továbbra is egyszerű és járatlan emberek képviseletével különleges anyagi előnyökhöz jusson.
Jászárokszállás, 1959. április 7.
B. E.
párt vb. titkár.
Gépelt tisztázat saját kezű aláírással, pecséttel. Pecsét felirata: Magyar Szocialista Munkáspárt Jászárokszállás Községi Bizottsága. Magántulajdon.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő