Megkezdõdik a dualista Magyarország utolsó választása, mely a Függetlenségi Párt bukásával és a Tisza-féle Munkapárt gyõzelmével végzõdik...Tovább
Katona Gábor ügyvéd és az 1956. évi forradalom jászárokszállási eseményei
Forrásközlésünkben Dr. Katona Gábor esztergomi ügyvéd 1956. évi tevékenységét, illetve azt követő meghurcolását mutatjuk be. Az itt megjelentetett dokumentumok az 1952-ben Jászárokszállásra kitelepített esztergomi ügyvéd elleni eljárást mutatják be. Bár a bíróság felmentette az „ellenforradalmi tevékenység” vádja alól, a túlbuzgó Szolnoki Ügyvédi Kamara vezetői mégis kipenderítették a helyi ügyvédi munkaközösségből, évekre lehetetlenné téve számára a végzettségének megfelelő munkát.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Végrehajtó Bizottságának értesítése Katona Gábor kérelme elutasításáról
Szolnok, 1959. január 23.
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
SZOLNOK MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA
SZOLNOK
Kossuth tér 2. Tel.: 10.43-10.47-ig.
adm/10/34.
Szolnok, 1959. január 23.
dr. Katona Gábor részére
Jászárokszállás
Deák F. u. 8. sz.
Személyesen előadott panaszára, hogy ügyvédi gyakorlatba való visszahelyezése ügyében nyújtsunk segítséget, nem áll módunkban. Ebből kifolyólag nem tudjuk támogatni a Heves megyei Ügyvédi Kamarába való bejegyzését sem.
B. J.
Gépelt tisztázat fejléces papíron, sajátkezű aláírással, pecséttel. Pecsét felirata: Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottsága. Magántulajdon.
B. E., a Magyar Szocialista Munkáspárt jászárokszállási vb. titkárának levele
Katona Gáborné sz. Móczár Margithoz
Jászárokszállás, 1959. április 7.
M. Sz. M. P. Községi Párt Végrehajtó Bizottsága Jászárokszállás. -
71/1959 szám. | Tárgy: Dr. Katona Gáborné kérelme |
Katona Gábornénak
Helyben.
A hozzám küldött levelét és 2 darab nyilatkozatot mellékelve visszaküldöm és a következőket közlöm:
A nyilatkozatot tevő elvtársak állításait nem vonjuk kétségbe. Férje korábbi magatartását nem ismerjük. Az a körülmény azonban, hogy Esztergomból kitelepítették, az ő korábbi magatartásával és körülményeivel kapcsolatban nem jó ajánlólevél.
Amióta férje Jászárokszállás községben tartózkodik, egyetlen esetben sem adta tanújelét annak, hogy a proletár államnak és népi demokratikus társadalmi rendünknek odaadó híve. Aki a Horthy fasizmus idején érdek nélkül, önzetlenül érzelmeinél fogva - amint levelében írja - pártfogója volt a kommunistáknak, annak a felszabadulás után is meg kellett volna találnia a helyét a politikai életben és tevőlegesen hozzá kellett volna járulni a szocializmus építéséhez. Ezzel szemben férje magatartásával és cselekedeteivel pontosan az ellenkezőjéről győzött meg minket.
Nem ismeretlen ön előtt sem az, hogy 1956 év őszén az ellenforradalom ideje alatt férje a helyben lejátszódott eseményeknek egyik értelmi szerzője és szervezője volt a többi osztályidegen és ellenforradalmi elemekkel együtt.
Azok a cselekmények, melyek bizonyítva vannak - nevezetesen az elvtársak nyilvános helyen való megtámadása, a tanácselnök személye elleni uszítás, a parasztok felbujtása és a többi - fényesen bizonyítják azt, hogy férje ennek a társadalmi rendnek nemcsak hogy nem híve, hanem ellensége azért, mert az ellenforradalom idején ennek a társadalmi rendnek a megdöntésére szervezkedett és uszított.
A proletárdiktatúra minden becsületes ember számára biztosítja a munkához való jogot úgy, hogy a dolgozó a legjobb képességei szerint dolgozhasson és építse a szocializmust.
Nincsen azonban olyan államhatalom, mely a hatalma megdöntésére törő egyéneknek kiváltságos jogokat biztosít. Így a proletár állam sem nyújthat férjének mint ellenforradalmárnak segítő kezet ahhoz, hogy mint ügyvéd továbbra is egyszerű és járatlan emberek képviseletével különleges anyagi előnyökhöz jusson.
Jászárokszállás, 1959. április 7.
B. E.
párt vb. titkár.
Gépelt tisztázat saját kezű aláírással, pecséttel. Pecsét felirata: Magyar Szocialista Munkáspárt Jászárokszállás Községi Bizottsága. Magántulajdon.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 01.
1910
1916
Véget ér a jütlandi csata (más néven skagerraki ütközet), az elsõ világháború legnagyobb tengeri csatája a dániai Jylland-félsziget...Tovább
1941
II. világháború: Német csapatok elfoglalják Krétát.Tovább
1941
Brit megszálló csapatok vonulnak be Bagdadba, hogy megelőzzék a nácibarát hatalomátvételt.Tovább
1950
A Nemzetközi Gyermeknap megünneplése első alkalommal.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő