Nagy Imre váltja fel Rákosi Mátyást a Minisztertanács élén.Tovább
Katona Gábor ügyvéd és az 1956. évi forradalom jászárokszállási eseményei
Forrásközlésünkben Dr. Katona Gábor esztergomi ügyvéd 1956. évi tevékenységét, illetve azt követő meghurcolását mutatjuk be. Az itt megjelentetett dokumentumok az 1952-ben Jászárokszállásra kitelepített esztergomi ügyvéd elleni eljárást mutatják be. Bár a bíróság felmentette az „ellenforradalmi tevékenység” vádja alól, a túlbuzgó Szolnoki Ügyvédi Kamara vezetői mégis kipenderítették a helyi ügyvédi munkaközösségből, évekre lehetetlenné téve számára a végzettségének megfelelő munkát.
A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Végrehajtó Bizottságának értesítése Katona Gábor kérelme elutasításáról
Szolnok, 1959. január 23.
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
SZOLNOK MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA
SZOLNOK
Kossuth tér 2. Tel.: 10.43-10.47-ig.
adm/10/34.
Szolnok, 1959. január 23.
dr. Katona Gábor részére
Jászárokszállás
Deák F. u. 8. sz.
Személyesen előadott panaszára, hogy ügyvédi gyakorlatba való visszahelyezése ügyében nyújtsunk segítséget, nem áll módunkban. Ebből kifolyólag nem tudjuk támogatni a Heves megyei Ügyvédi Kamarába való bejegyzését sem.
B. J.
Gépelt tisztázat fejléces papíron, sajátkezű aláírással, pecséttel. Pecsét felirata: Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok Megyei Bizottsága. Magántulajdon.
B. E., a Magyar Szocialista Munkáspárt jászárokszállási vb. titkárának levele
Katona Gáborné sz. Móczár Margithoz
Jászárokszállás, 1959. április 7.
M. Sz. M. P. Községi Párt Végrehajtó Bizottsága Jászárokszállás. -
71/1959 szám. | Tárgy: Dr. Katona Gáborné kérelme |
Katona Gábornénak
Helyben.
A hozzám küldött levelét és 2 darab nyilatkozatot mellékelve visszaküldöm és a következőket közlöm:
A nyilatkozatot tevő elvtársak állításait nem vonjuk kétségbe. Férje korábbi magatartását nem ismerjük. Az a körülmény azonban, hogy Esztergomból kitelepítették, az ő korábbi magatartásával és körülményeivel kapcsolatban nem jó ajánlólevél.
Amióta férje Jászárokszállás községben tartózkodik, egyetlen esetben sem adta tanújelét annak, hogy a proletár államnak és népi demokratikus társadalmi rendünknek odaadó híve. Aki a Horthy fasizmus idején érdek nélkül, önzetlenül érzelmeinél fogva - amint levelében írja - pártfogója volt a kommunistáknak, annak a felszabadulás után is meg kellett volna találnia a helyét a politikai életben és tevőlegesen hozzá kellett volna járulni a szocializmus építéséhez. Ezzel szemben férje magatartásával és cselekedeteivel pontosan az ellenkezőjéről győzött meg minket.
Nem ismeretlen ön előtt sem az, hogy 1956 év őszén az ellenforradalom ideje alatt férje a helyben lejátszódott eseményeknek egyik értelmi szerzője és szervezője volt a többi osztályidegen és ellenforradalmi elemekkel együtt.
Azok a cselekmények, melyek bizonyítva vannak - nevezetesen az elvtársak nyilvános helyen való megtámadása, a tanácselnök személye elleni uszítás, a parasztok felbujtása és a többi - fényesen bizonyítják azt, hogy férje ennek a társadalmi rendnek nemcsak hogy nem híve, hanem ellensége azért, mert az ellenforradalom idején ennek a társadalmi rendnek a megdöntésére szervezkedett és uszított.
A proletárdiktatúra minden becsületes ember számára biztosítja a munkához való jogot úgy, hogy a dolgozó a legjobb képességei szerint dolgozhasson és építse a szocializmust.
Nincsen azonban olyan államhatalom, mely a hatalma megdöntésére törő egyéneknek kiváltságos jogokat biztosít. Így a proletár állam sem nyújthat férjének mint ellenforradalmárnak segítő kezet ahhoz, hogy mint ügyvéd továbbra is egyszerű és járatlan emberek képviseletével különleges anyagi előnyökhöz jusson.
Jászárokszállás, 1959. április 7.
B. E.
párt vb. titkár.
Gépelt tisztázat saját kezű aláírással, pecséttel. Pecsét felirata: Magyar Szocialista Munkáspárt Jászárokszállás Községi Bizottsága. Magántulajdon.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 02.
1953
1957
Képernyőre került az első magyar TV híradó, amely az ország fiatalságának folyamatos tájékoztatását, egyben pártpolitikai befolyásolását...Tovább
1989
A Műegyetemi Mozgalom a Modern Magyarországért (4 M) politikai ifjúsági szervezet felhívással fordult az ország valamennyi felsőoktatási...Tovább
1998
Merénylet a budapesti Aranykéz utcában; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros TamásTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő