Budapesten megalakult az Országos Katholikus Diákszövetség Köz-ponti BizottságaTovább
Járt-e Jézus Bugyi községben 1957-ben?
„Bugyi község határában megjelent a Jézus, meztelenül, nagy szakállal az égből ereszkedett le. Annyira csúnya volt, hogy megijedtek tőle, hogy rendőrt hívtak, aki odament és megbilincselte, a bilincs lepattant a kezéről. A Jézus nyugodtan állva, kijelentette, hogy „száraz volt a tavasz, vizes a nyár, véres lesz az ősz, és télire nem marad ember.”
Forrás
A Magyar Posztógyár MSZMP Szervezetének jelentése Jézus jelenéseiről
F. hó 18-án, az éjszakai műszak alkalmával a fésűsfonodai üzemrészünkben elterjedt az a hír, hogy:
„Bugyi község határában megjelent a Jézus, meztelenül, nagy szakállal az égből ereszkedett le. Annyira csúnya volt, hogy megijedtek tőle, hogy rendőrt hívtak, aki odament és megbilincselte, a bilincs lepattant a kezéről. A Jézus nyugodtan állva, kijelentette, hogy „száraz volt a tavasz, vizes a nyár, véres lesz az ősz, és télire nem marad ember."
Egy másik helyen egy kenyeret sütő asszonynál jelent meg, és azt mondta az asszonynak, hogy vegye ki a kenyeret a kemencéből, aki nem akarta kivenni, mert nem telt le a sütés ideje, mire mégis engedelmeskedett, kivette a kenyeret és felvágta, aminek a belsejében bél helyett egy búzakalász volt. Jézus utasítására megszámolta a búzakalász szemeit, amire azt mondta a Jézus, hogy a világon csak annyi ember marad meg, amennyi búzaszem volt a kalászban."
Arról beszélnek, hogy még több helyen is meg fog jelenni, és ennek hatására a fésűsfonó üzemben nem merték az éjszaka folyamán az ablakot nyitva tartani.
A bibliára hivatkozva arról beszélnek, hogy az emberiség nem fogja megérni a 2000. évet.
Ezt a problémát az aktíva értekezleten is felvetette
aki azt mondta, hogy beszéltek róla a dolgozók, és úgy válaszolta meg, ilyennel ne foglalkozzanak, mert ez lehetetlen, egy a klerikális reakció újabb rémhíre.A szövödei dolgozók a háromgépes rendszerről beszélnek, nincsenek megelégedve a keresettel, mivel ez
Ugyancsak a szövödében merült fel, hogy azok a dolgozók, akik ellenforradalmi magatartásuk miatt el lettek távolítva, jobb beosztásba kerültek, és
Úgy vetették fel, hogy a Népidemokráciában [sic!] a büntetést legszigorúbban a kommunistákkal szemben alkalmazzák.
A rémhírt Jézus megjelenésével kapcsolatban megbeszéltük a PB ülésén, olyan formában, hogy ha ezzel az elvtársak találkoznak, magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy ez a klerikális reakció által lett elterjesztve, ilyen nem fordulhat elő. A párttagság magyarázza meg a dolgozók előtt, hogy miért terjesztenek ilyen és ehhez hasonló dolgokat.
Aktíva értekezletet tartottunk az elmúlt héten, ami jól sikerült, jegyzőkönyvet a
Budapest, 1957. július 12.
Elvtársi üdvözlettel: Kertész József, párttitkár.
(BFL MSZMP XXI. kerületi bizottsága 1956-1957. évi apparátusi iratai (XXXV.26.b). 14. őe. 49/a-b. p. Gépelt másodlat Kertész József aláírásával és az MSZMP XXI. kerületi Magyar Posztógyár pártszervezetének pecsétjével.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 24.
1912
1915
Megszületett Lőrincze Lajos magyar nyelvész, 1952-ben Kodály Zoltán biztatására a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő...Tovább
1918
Szerémség a Szerb Királyság része lesz.Tovább
1918
Kun Béla vezetésével megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).Tovább
1919
A Huszár Károly kormány megalakulása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő