Joszif Visszarionovics Sztálin lesz a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkára.Tovább
A szövőszéktől a miniszteri bársonyszékig
Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsősség! – hangzott a Rákosi-korszak egyetlen női miniszterének nevével összefonódott túlzó népességszabályozási rendelet jelszava. Ratkó Anna népjóléti, majd egészségügyi miniszter életéhez, munkásságához kötődnek az itt közölt dokumentumok, amelyekből egyértelműen kitűnik szerepvállalásának igazi lényege, amelyről így vall egy vele készített interjúban: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem válogathatom meg, hogy mit akarok csinálni, azt kell tennem, amit a párt kíván.
Ratkó Anna betegsége
B/J.85/1950.
Magyar Dolgozók Pártja Főtitkárság
Budapest
Tisztelt Elvtársak!
Ratkó Anna elvtársnőnél a mai napon Petrovszkij, Szapozskov, Rusznyák, Hedri professzorok, dr. Weil Emil és dr. Bíró László elvtársak konzíliumot tartottak.
A folyó hó 20-án tartott konzílium úgy határozott, hogy a tennivalókra való végső döntést az 5 napos megfigyelés, valamint Penicillin és Streptomycin kezelés eredménye után fogja elhatározni[...]
A konzílium azt javasolja, hogy a műtét a jövő héten kedden vagy szerdán történjen meg, a műtétet Hedri professzor végezze, mert már előzőleg kétszer operálta, és így a helyi viszonyokkal tájékozott. Petrovszkij és Szapozskov professzor felajánlották, hogy tanácsokkal a műtét közben támogatják és a konzílium többi résztvevői is a műtétnél jelen lesznek. A műtét lehetőleg helyi érzéstelenítésben fog történni, szükség esetén azonban narcosis is alkalmazható.
Budapest, 1950. március 25.
Elvtársi üdvözlettel
(Szapozskov prof.) (Petrovszkij prof.)
(Hedri Endre prof.) (Rusznyák István prof.)
(Bíró László dr.) (Weil Emil dr.)
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.
*
B/J.22/1950/P.
Feljegyzés
Ratkó Anna elvtársnő egészségi állapota ügyében
Ratkó Anna elvtársnő néhány nappal ezelőtt tért vissza a Szovjetunióból, ahol kórházi kezelés alatt állott.
Bár az ottani kórházi leleteit még nem kaptuk kézhez, megállapítható, hogy az a javulási folyamat, mely még itt-tartózkodása alatt megkezdődött, s amely javulási folyamat következményeként görcseinek, hidegrázásainak száma és a napi láz átlaga csökkent, Szovjetunióban való tartózkodása alatt folytatódott.
Jelenleg állapota jelentősen javultnak tekinthető. [...]
Ratkó elvtársnő egészségügyi állapotát f. hó 23-án megbeszéltük Petrovszkij professzor elvtárssal is.
Ratkó elvtársnő elmondása szerint a Szovjetunióban kibocsátásakor napi 8 óra munkaidőt engedélyeztek, amely később 12 óráig lenne bővíthető. Azt ajánlották továbbá, hogy görcs vagy hidegrázás fellépte után 1-2 napot ágynyugalomban töltsön.
Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy Ratkó elvtársnő egyelőre mellőzze és később is korlátozza a nagyobb autó-utakat, különösen, ha ezek rosszabb utakon, rázással volnának egybekötve.
Diétásan, zsírmentes étrendet ajánlunk a szovjetunióbeli kezelőorvosokkal együtt, részben az epeút megbetegedéssel kapcsolatos károsodások kiiktatására, részben pedig enyhe fogyókúraként, amely különösen a szív állapota miatt szükséges. Javasoljuk továbbá az utóbbi okból az étrendben a konyhasó megszorítását is.
Vártható, hogy a fenti, az életmódra vonatkozó előírások betartása esetén Ratkó elvtársnő, ha kisebb visszaesésekkel is, munkaképes marad.
Budapest, 1950. május 24.
(dr. Bíró László)
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.
*
B/J.57/1950/P.
Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség
Főtitkárság
Budapest
Tisztelt Elvtársak!
Ratkó Anna elvtársnő egészségügyi állapotáról jelentésünk a következő:
Az Elvtársnő Szovjetunióból való hazatérése óta aránylag jó állapotban volt, s régebbi panaszai csak nagyon ritkán és kismértékben ismétlődtek meg. [...]
Betegsége olyan természetű, hogy egyelőre a legnagyobb nyugalomra és kórházi kezelésre van szüksége; munkaképességének visszaállítására 4-5 hétnél hamarább nem lehet számítani.
Ratkó Anna elvtársnő f. hó 24-e óta a Kútvölgyi úti Állami Kórház belosztályán fekszik és kezelésünk alatt áll.
Budapest, 1950. június 28.
Elvtársi üdvözlettel:
(dr. Bíró László) (Dr. Rusznyák István)
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.
*
B/J.64/1950/P
Magyar Dolgozók Pártja
Központi Vezetőség
Főtitkárság
Budapest
Tisztelt Elvtársak!
Ratkó Anna elvtársnő állapotáról folytatólagos jelentésünk a következő:
Az alkalmazott gyógykezelés következtében Ratkó Anna elvtársnő [...] jelentékeny mértékben megnyugodott állapotba került.
Ratkó Anna elvtársnő folyó hó 26-án elhagyta a kórházat.
Ratkó elvtársnő augusztus 1-től 15-ig szabadságra megy és azt követően újabb vizsgálat alapján munkába állítását fogjuk javasolni.
Budapest, 1950. július 28.
Elvtársi üdvözlettel:
(dr. Bíró László) (dr. Rusznyák István)
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.
*
Magyar Dolgozók Pártja Titkársága
Budapest
Tisztelt Elvtársak!
Ratkó elvtársnő állapota az utolsó hetekben rosszabbodott. Fájdalmak, hidegrázás, láz gyakoribbá váltak. Belgyógyászati kezeléssel ezen az állapoton segíteni nem lehetett és nem is várható, hogy további belgyógyászati kezeléssel lehessen eredményt elérni. [...]
Budapest, 1951. január 9.
Elvtársi üdvözlettel:
P. I. Szapozskov B. V. Petrovszkij
dr. Hedri Endre dr. Rusznyák István
dr. Weil Emil dr. Bíró László
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.
*
B/J.6/1951/P.
Feljegyzés
Gerő Ernő elvtársnak Ratkó Anna elvtársnő 1951. január 11-én történt műtétéről
Ratkó Anna elvtársnőnél a műtétet a mai napon Hedri Endre professzor elvégezte; a műtét 8.50-kor kezdődött és 11.10-kor fejeződött be. [...]
Megfelel a klinikai képben annak is, hogy Ratkó Anna elvtársnő panaszainak fokozódását rendszerint mechanikus inzultusok váltották ki (testi rázkódtatás stb.). [...]
A műtétet és az altatást a keringési rendszer jól tűrte és Ratkó Anna elvtársnő állapota jelenleg kielégítő.
Budapest, 1951. január 11.
(dr.Bíró László) (dr. Weil Emil)
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.
*
B/J.162/1951/P.
Ratkó Anna elvtársnő kórtörténetének rövid kivonata.
[...] A műtét óta, valamint a [...] kombinált antibioticus kezelés óta állapota igen nagy mértékben javult. [...]
Azt ajánljuk, hogy az Elvtársnőnél Karlsbadban megfelelő pihenés, fekvés, étrend és ivókúra kezelés folyjon. [...]
Budapest, 1951. július 30.
dr. Bíró László
egyetemi magántanár
osztályvezető belgyógyász főorvos
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.
*
B/J.278/1951/P.
Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség
Titkárság
Budapest
Ratkó Anna miniszter asszony elvtársnő öt hete beteg, jelenleg is a Kútvölgyi úti Áll[ami] Kórházban fekszik. [...]
A beteg a tartós fekvés miatt türelmetlen. Az orvosi vélemény viszont az, hogy a betegsége miatt még 3-4 hetet kénytelen lesz ágyban tölteni. Betegsége megengedi, hogy hivatali referenseivel tanácskozzék és munkájukat irányítsa.
Budapest, 1951. október 29.
Elvtársi üdvözlettel
(dr. Bíró László) (dr. Babics Antal)
a belosztály orvosa a Kútvölgyi úti Áll[ami] Kórház vezetője
MOL M-KS 276. f. 96. cs. 11. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP KV Adminisztratív osztály Egészségügyi alosztály). Eredeti, géppel írt tisztázat.
*
KÚTVÖLGYI-ÚTI
ÁLLAMI KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET
2/1953-ig. SZIGORÚAN BIZALMAS!
Saját kezű felbontásra.
Rákosi Mátyás elvtársnak
a Minisztertanács elnökének
Budapest
Jelentem, hogy Ratkó Anna miniszter elvtársnő tegnap óta a kórházunkban fekszik. [...]
Állapota javulóban van, fájdalmai csökkennek. Előreláthatólag 4-5 nap múlva elhagyhatja a kórházat.
B[uda]pest, 1953. január 3.
(Babics Antal)
MOL M-KS 276. f. 65. cs. 347. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai). Eredeti, géppel írt tisztázat.
*
MINISZTERTANÁCS ELNÖKHELYETTESE Budapest, 1953. május 20.
Szám: 357/H/[1]953.
Feljegyzés
Rákosi Mátyás elvtársnak
Ratkó Anna elvtársnő miniszteri beosztása alól történt felmentése után megnézettem, hogy hogyan lehet rendezni betegsége alatt anyagi ügyeit, mivel tovább miniszteri fizetést nem kaphat, így a kórházi ápolása ideje alatt 2100 forint táppénzt kap havonta, ami neki elmondása szerint a kiadásaira elég. Egyedül a békekölcsön részletei idéznek nála elő nehézségeket, mivel azt a miniszteri fizetéséhez viszonyítva jegyzett.
Ezt a problémát helyesnek látom megoldani vagy úgy, hogy a békekölcsön részletfizetését betegsége idejére felfüggeszteni vagy a rendelkezési alapból a táppénzét kiegészíteni.
Kérem Rákosi elvtárs véleményét.
(Házi Árpád)
a Minisztertanács elnökhelyettese
[Kézírással a lap alján.]
Olt [Károly] e[lvtárs] elintézi, hogy a kölcsönét kötvényesítik és ezzel a kérdés megoldódik.
Házi [Árpád] elv[társ] értesítve, ő fogja közölni Ratkó e.-vel.
VI. 3. Vég [Béla]
[Kézírással, külön lapon.]
L[ássa] Vég e[lvtárs]
Kérdezze meg Olt e[lvtárs]-at, akinek ebben van gyakorlata.
1953-VI-2.
R[ákosi Mátyás]
MOL M-KS 276. f. 65. cs. 347. ő. e. (Magyar Országos Levéltár MDP Rákosi Mátyás titkári iratai). Eredeti, géppel írt tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 03.
1922
1930
Helmut Kohl német kereszténydemokrata politikus, szövetségi kancellár, Németország újraegyesítésének megvalósítójaTovább
1935
Czeizel Endre magyar orvos-genetikusTovább
1941
Teleki Pál miniszterelnök a budavári Sándor-palotában fõbe lõtte magát.Tovább
1945
A brit és amerikai légierő bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellenTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő