Karl May német regényíró (*1842)Tovább
Háborús propaganda a hadiüzemekben
A magyar munkásság egy része már 1942-ben megismerkedett a szabotőrök és a kémek elleni küzdelem fontosságával, az „éberség” jelszavával, az aktuális ellenség rabszolgasorban tartott dolgozóinak sorsával, egyáltalán a munkaidő utáni „fejtágítók” hangulatával. Ezek a kötelező előadások alighanem szokatlanok és kellemetlenek lehetettek a munkásoknak. Az sem kizárt azonban, hogy röpke hat-hét év múlva, békeidőben, egy szombat délutáni Szabad Nép félórán ülve nosztalgiával gondoltak vissza a "Horthy-fasiszták" előadásaira.
Hadiüzemi tájékoztató előadások 2.
| 52.026/vkf.2.klgs.-1942.sz-hoz. |
| Hadiüzemi tájékoztató előadások. |
4. sz. előadás
AZ IPARI KÉMKEDÉSRŐL
Napjainkban, - midőn az anyagellátás döntő fontosságú és midőn a háborúból totális háború lett - a kémkedés sem szorítkozik csupán a katonai térre!
Különös fontosságú lett az ipari kémkedés, melynek célja, hogy hadiiparunk termelőképességének, gyártmányainak adatait megszerezze.
Hadiüzemi munkások!
Legyünk résen!
Honvédségünk fegyvereinek jósága, páncéljainak edzettsége, hadimunkánk zökkenésmentes folyamata nemcsak a gondos, lelkiismeretes munkától függ, hanem éberségünktől is!
Ne fecsegjünk! Az ipari kémek legtöbb értesülésüket a meggondolatlan fecsegőktől szerzik, akik levegőt sem tudnak venni addig, míg jólértesült nagyképűséggel nem fecseghetnek. Vagy az örök elégedetlenkedőktől, akiknek képzeletében a szovjet nyomortanya a földi paradicsom.
De megtudhat az ellenség megbízottja bizalmas adatokat sötét jellemű egyénektől is, akik csak akkor érzik jól magukat, ha nem járnak egyenes úton.
Az ellenséges kém összeköttetést keres olyan gyári alkalmazottakkal, akik kilátásba helyezett jutalom reményében vállalják a munkalassítás, rombolás, zavartkeltés szörnyű munkáját. Aki nem engedelmeskedik nekik, azt megfenyegetik. Ha erélyes, becsületes, öntudatos magyar munkással állanak szemben, - aki azonnal jelentést tesz hadiüzemi személyzeti parancsnokának - gyáván meghátrálnak.
Az ipari kém eszközeiben nem válogatós, nem ismeri az érzelgősséget. A csalás, sikkasztás, lopás, betörés, gyilkosság mind csak eszközök az ipari kémkedés céljainak szolgálatában.
Magyar munkás! Jól vigyázz! Ne fecsegj! Ha kíváncsiskodókkal állsz szemben, semmit se árulj el nekik, bármennyire zaklatnak látszólag érdektelen kérdéseikkel. Becsületes munkád, kenyered, családod jövője, otthonod nyugalma függ attól, hogy tudsz-e titkot tartani, vagy sem?
Óvakodj azoktól, akik költséges vásárlásokba, szórakozásokba akarnak beugratni, kerüld a nagyhangú ígérgetőket, a cifrálkodó nőket.
Bármit észlelsz, látsz és hallasz, kísérd éber figyelemmel.
A tapasztaltakat, hallottakat jelentsd sürgősen, feltűnés nélkül a hadiüzemi személyzeti parancsnokodnak, aki anélkül, hogy felfedné személyedet meg fogja tenni a kellő intézkedéseket.
Nemcsak a haza, nemzet, a nagy család: a hadiüzem, hanem legelső sorban kis családod érdekeit véded! Mi lesz apró gyermekeiddel, akiket féltő gonddal nevelsz! Ha a szabotázs miatt megáll a gyár, nincs munkabér! Ha nincs kereset, szeretteid éhezni, nélkülözni fognak! Ha tehát rendellenes tevékenységet tapasztalsz az üzemben, azonnal tégy jelentést, bármily csekélység legyen is az! Ha látszólag jelentéktelen, de gyanús tünetről nem tudsz megfelelő következtetést levonni, ne töprengj! Ez nem a te feladatod! A látottak és hallottak bejelentése hazáddal és önmagaddal szemben legszentebb kötelességed!
Magyar hadiüzemi munkás! Hazád és családod érdekeit szolgálod, ha tevékeny részt veszel az ipari kémkedés elhárításában!
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő