A 10 éves Afrika terv (az első magyar Afrika terv) rövid ismertetése

A terv teljes leíró magyarázatot tartalmazó szövege, körülbelül
4 nyomtatott ívnyi terjedelemben, kéziratként rendelkezésre áll.

A száz évvel ezelőtt publikált Monroe-elv kimondta, hogy európai államoknak további gyarmatokat Amerikában alapítaniok nem szabad. Ma, főleg az olasz gyarmatok szétosztása kapcsán, az Amerikai Egyesült Államok abbéli törekvése, hogy a Földközi-tengeren lábát megvesse, kiegészítődik repülőtámasztékok kiépítésével és pedig Mellala, Castel Benito, Tripoli, Benani, Bengazi és Tobrukban. Amellett Franciaország a Fezzan-i olajtelepekre, és Dél-Tripoliszra, Anglia a Szomáli földre és Cirenajkára tart igényt, bár lényegileg Afrika amúgy is kettejük között oszlik meg.

Mindezen imperialisztikus terveket keresztülhúzza Visinszkij elvtárs javaslata, amely szerint mindezen területek 10 év múlva visszakapnák teljes önállóságukat a népek önrendelkezése alapján.

Magyarország mindeddig világutazói révén vett részt Afrika életében, valamint azon ismeretlen hősök révén, akik főleg a francia idegenlégióban áldozták vérüket a nyugat imperialisztikus törekvéseiért. Benyovszky Móric, Jelky András, Teleki, Magyar László, Zubovice Fedor és mások úti közlései az egyébként is hihetetlenül szűk látkörű magyar intelligenciában alig keltettek érdeklődést a fekete földrész iránt, de az emberi elme, az emberiség fejlődésének magával kell hoznia azt a tágabb látkört, amely a népi demokrácia felvilágosító tanítása révén is, Afrika problémája iránt is érdeklődést kell hogy létrehozzon.

Az első Magyar Afrika terv többszörös afrikai és több ázsiai út eredményeként, harminc éves teoretikus tanulmányok alapján is azt a megoldást találta legigazságosabbnak, hogy Afrika birtokában körülbelül 20.000 négyzetkilométer mandátumterületeket számítva, Európa minden kis nemzete is részesüljön és így Magyarország is. Ezeket a mandátumokat az egyenlítő mentén létesítenék nem elsősorban gazdasági, inkább tudományos célzattal, hogy a föld észlelhető rendellenességeit klimatikus és egyéb tekintetben közvetlenül az egyenlítő vonalán építendő meteorológiai állomások figyeljék meg. Természetes, hogy ilyen terület bérlete vagy birtoklása gazdasági előnyökkel is járna, és amellett - főleg a kis balkáni állomások között - ismételten felmerülő sovinisztikus határvillongásokat is levezetné.

Az Első Magyar Afrika Tervről eddig néhány illetékes hang már megnyilatkozott: Dr. Germanus Gyula azt írta, hogy bár első pillanatra nem látszik keresztülvihetőnek, semmi sem lehetetlen, ha sok ember összefog. A magyar Külügyminisztérium kijelentette, hogy nem áll módjában az UNO közgyűlése elé terjeszteni a tervet, mert Magyarország nem tagja az UNO-nak, Boldizsár Iván külügyi államtitkár igen érdekesnek találta a tervet és komoly megvitatásra alkalmasnak, Faragó Zsigmond, Csázy Elemér és mások, baráti körükben a terv ismertetését és megkedveltetését tűzték ki célul.