Bárdossy László Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül bejelenteti, hogy a Magyar Királyság...Tovább
"Aki nincs ellenünk, az velünk van"
Emigráns magyarok levelei 1962-ből
A pártközpont rendszeresen küldött az emigráció tagjainak különféle brosúrákat, szóróanyagokat. A külföldre szóló propagandához a Magyar Rádió Szülőföldünk című, rövidhullámon sugárzott adása is hozzájárult. Az itt közölt dokumentumoknak az adja az egyik érdekességét, hogy mindenki személyre szóló kísérőlevelet kapott a Szülőföldünk levélpapírján. Az MSZMP VIII. kongresszusának (1962. november 20–24.) irányelveit küldték meg 285, emigrációban élő magyarnak, kérve véleményüket, de csak 23 személy válaszolt. A válaszok sokfélesége jelzi a megszólítottak anyaországhoz való viszonyát.
Dr. Sulyok Dezső
Dr. Sulyok Dezső
182 Hamilton Street
New Brunswick, N. J.
1962. december 24.
Igen tisztelt Uram!
Amint múlt hó 20-án Önhöz írt levelemben előre jeleztem, a nekem megküldött füzet tartalmának második részével külön kis tanulmányban foglalkoztam, amely az Október 23 Mozgalom lapjának karácsonyi számában már meg is jelent itt New Yorkban. Noha a Mozgalom még nincs egyéves, és sehonnan sem kap anyagi támogatást, tehát csak tagjai áldozatkészsége tartja fenn, publicitásunk máris igen számottevő. A világ minden részéből futnak be hozzánk reflexiók közleményeinkre, amelyeket úgy látszik mindenki méltónak tart arra, hogy foglalkozzék velük.
Ezt bizonyítja például az Ön 1962. október 13-i rádióelőadása is, amit én is ismerek.
Egészen bizonyos tehát, hogy kommentárjaim igen széles körben ismertté válnak a százezres magyar emigráció tagjai között és felfokozott érdeklődéssel várják: lesz-e válasz és mi lesz abban?
Mellékelve megküldöm Önnek a Fáklyaláng legújabb számát, amely kis tanulmányomat tartalmazza. Amit annak végén kérek, hogy t. i. a mai magyar kormány, vagy a párt legfelsőbb szerve foglalkozzék azokkal olyan szellemben, ahogy én a brossurával tettem, azt igen komolyan értem és kérem. Nincs kérésemben sem félrevezetési szándék, sem a legkisebb hátsó gondolat. Ellenfélként állok szemben a mai magyar kormánnyal, de van egy pont, ahol találkozunk: mindkettőnknek, minden erőnk megfeszítésével keresnünk kell azt az utat, amelyen Magyarország mai zilált helyzetét rendezni lehet, mert Önök tudják otthon a legjobban, hogy ezen a téren feltétlenül kell tenni valamit.
Amint látja, én ráléptem az útra, amit rádióelőadása végén javasolt, még pedig igen komoly elhatározással. Ha Önöknél otthon van ember, aki partner akar lenni ehhez a gigászi feladathoz, én meg vagyok róla győződve, hogy a két vezető nagyhatalom igen komoly segítségét is meg tudjuk kapni a rendezést kereső tárgyalásokhoz. Mert - ezt meg én tudom - mindkettőnek nagyon fáj a seb, amit az 1956. évi magyar forradalom ejtett önérzetükön. Természetesen - ha otthon fel merik, és fel tudják venni a fonalalt - az út, amire rálépünk, borzasztóan küzdelmes és hosszú lesz, de megéri. Én az "A"-t kimondtam, hogy megjön-e rá visszhangként a "B" - ez most a nagy kérdés. És ez a történelmi próbatétele is mindkét oldalnak.
Kérem, ne feledjék el otthon, hogy most már igen sok szem figyeli, hogy mi lesz a folytatás. Nagy volna a csalódás, ha egyáltalában nem lenne folytatás. És ezt akartam: mindkét oldalt a nyilvánosság teljes ellenőrzése és ítélete alá akartam helyezni, mert ezt tartom egyedül becsületes útnak. A nyilvánosság ellenőrzése nemcsak súlyos terhet jelent, de megnyugtató biztosítékot is egyben.
Remélem, hogy a prostituált emigráció nem kövez meg, ha boldog újévet kívánok Önnek.
| Kitűnő tisztelettel: |
Dr. Sulyok Dezső
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 11.
1941
1941
A Német Birodalom és Olaszország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő