Khuen-Héderváry Károly politikus, miniszterelnök (*1849)Tovább
A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül
A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”
Jegyzőkönyvrészlet és tájékoztató a Los Angeles-i olimpián a magyar versenyzők távolmaradásával kapcsolatos teendőkről az MSZMP PB 1984. április 10-ei ülésén
| SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 3 pld-ban |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. június 5-én megtartott üléséről
| JELEN VANNAK: | Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Fejti György, Gyenes András, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak |
N A P I R E N D:
Különfélék: []
6./ Tájékoztató a Los Angeles-i olimpiával
összefüggő kérdésekről; javaslat a további
teendőkre
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának, valamint Agitációs és Propaganda
Osztályának előterjesztése
Szükségesnek tartja, hogy június 1. - augusztus 20. Között működjön operatív munkacsoport a KB Agitációs és Propaganda Osztálya, a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a KB Külügyi Osztálya, valamint a KISZ Központi Bizottsága és az OTSH képviselőinek részvételével. A munkacsoport folyamatosan értékelje az olimpiával kapcsolatos eseményeket, közhangulatot, segítse a politikai munka összehangolását.
Szükség szerint tegyen javaslatokat a Központi Bizottság illetékes titkárainak.
Úgy határoz, hogy
- a sajtó, a rádió, a televízió július 28-ig, az olimpia kezdetéig a szokásosnál bővebben számoljon be a hazai és a szocialista országokban zajló sportrendezvényekről. Az olimpiai előkészületekről ne tudósítsanak, tényszerű közlésekre szorítkozzanak, adjanak nagyobb teret a döntésünket alátámasztó külföldi megnyilatkozásoknak;
- az olimpiai versenyek eredményeiről a lapok, a rádió, a televízió mértéktartóan tudósítsanak, helyszíni közvetítést ne adjanak, színes anyagokat ne közöljenek;
- a televízió és a rádió naponta 50-60 perces összefoglalót adjon a versenyekről;
a televízió hétfői adásnapot ne szervezzen;
- a központi és a megyei lapok az MTI hírei alapján számoljanak be az eredményekről, értékelésre ne vállalkozzanak, háttér információt ne közöljenek;
- a Népsport a napilapoknál nagyobb terjedelemben, gyakoribb megjelenés nélkül, munkatársainak tudósításait közölje.
A Titkári Tájékoztató következő számában válaszolni kell az információs jelentésben leggyakrabban felmerült konkrét kérdésekre.
A sportegyesületekben működő párt- és KISZ szervezetek kísérjék figyelemmel a sportolók hangulatát, és folyamatosan válaszoljanak a körükben felvetődő kérdésekre, reagáljanak a véleményekre.
[...]
| MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV OSZTÁLYA AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA | SZIGORÚAN BIZALMAS! KAO/345/1984. Sz. Készült: 2 gépelt és 21 soksz. példányban |
T á j é k o z t a t ó
a Politikai Bizottságnak
a Los Angeles-i olimpiával összefüggő kérdésekről, javaslat a
további teendőkre
| 1. | A Politikai Bizottság 1984. május 14-i határozatát végrehatottuk. A Politikai Bizottság állásfoglalásáról május 15-én tájékoztatást kaptak a KB osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, a központi sajtó vezetői, valamint a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Május 16-án rendben, korrekt légkörben zajlott le a Magyar Olimpiai Bizottság ülése. Az ülés előkészítését jól szolgálta a bizottság kommunista tagjainak és néhány kiemelkedő párton kívüli személyiségének összehívása. A MOB döntését követően megtörtént a sportági szakszövetségek vezetőinek és a legkiválóbb sportolóknak a tájékoztatása is. A külügyi államtitkár válaszolt az USA nagykövetének "szóbeli üzenetére". Módosították a sajtóterveket, 45 főről 16-ra csökkentették a Los Angeles-i olimpiára utazó magyar sajtócsoport létszámát. Tisztségviselőink, meghívott bíróink és szakembereink készülnek az olimpia helyszínén megrendezésre kerülő kongresszusokra, az olimpiai sportversenyek lebonyolításában való közreműködésre. | ||||||||
| 2. | Május 24-én Prágában tanácskoztak a szocialista országok sport- és testnevelési szervezeteinek küldöttségei. Az értekezleten találkoztak J. A. Samaranch-csal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével és más nemzetközi sportszervezetek vezetőivel. A küldöttségek vezetői - a román delegáció kivételével - egyöntetűen kifejtették, hogy a szocialista országok olimpiai bizottságai megalapozottan döntöttek a távolmaradás mellett, és nem tartják lehetségesnek annak felülvizsgálatát. Tiltakoztak a moszkvai és a Los Angeles-i helyzet azonosítása ellen, hangsúlyozták a két olimpiai szervezése közötti lényeges különbségeket. Bejelentették, hogy a sportági kongresszusokon részt vesznek, továbbá - költségeik fedezése esetén - biztosítják az olimpiai versenyek lebonyolításában közreműködésre felkért versenybírók, technikai segítők kiutazását. Figyelmeztettek, hogy hibás lépés volt az 1988-as olimpia színhelyének /Szöul/ kiválasztása, mert ez továbbra is veszélyezteti az olimpiai mozgalom egységét. Megerősítették: a szocialista országok továbbra is aktív szerepet kívánnak betölteni a nemzetközi sportéletben, a jövőben is támogatják az olimpiai eszme megvalósulását, az olimpiai mozgalmat. A román delegáció vezetô ;je bejelentette, hogy sportolóik indulnak a Los Angeles-i olimpián. A tanácskozáson megegyezés történt a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyek ügyében. A versenyeket az olimpiától eltérő időpontban bo nyolítják le. Magyarország négy sportágban /vívás, kötöttfogású birkózás, műugrás, vitorlázás két osztálya / rendez versenyeket. E versenyeken - a sportágak bővülése következtében is - várhatóan az olimpiára tervezettnél jóval nagyobb létszámmal / kb. 350 sportoló / veszünk részt. | ||||||||
| 3. | A lakosság, a sportolók hangulatáról; az ellenséges propaganda jellemzőiről: A Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalásáról erősen megoszlanak a vélemények. A politikailag felkészültebb emberek nagy része megérti, hogy hazánk a többi szocialista országhoz hasonlóan, távol marad az olimpiától. Lemondásunk bejelentése általában nem okozott meglepetést, de nem kevesen bíztak valamilyen kompromisszumos, alternatívát jelentő megoldásban. Sokan - főleg az értelmiségiek és a fiatalok közül - csalódottan vették tudomásul a döntést, vitatják az indoklását. A véleményt nyilvánítók az Egyesült Államok szélsőséges köreit hibáztatják a kialakult helyzetért, helyenként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felelősségét is felvetik. Távolmaradásunkkal kapcsolatban sokan sajnálják a sportolók kárba veszett munkáját, s hogy nem örülhetnek a magyar sportsikereknek. Az emberek féltik az olimpiai mozgalom jövőjét, attól tartanak, hogy nemzetközi kapcsolataink beszűkülnek. A Központi Bizottsághoz és személyesen Kádár János elvtárshoz több levél érkezett, amelyben a döntéssel összefüggésben kétségbe vonták szuverenitásunkat; volt, aki azt kérte, hogy [ne]csatlakozzunk a szovjet állásponthoz. Az olimpiai csapat körében megrázkódtatást okozott a MOB állásfoglalása. A sportolók beletörődéssel, fegyelmezetten vették tudomásul a döntést. Edzésmunkájuk azonban megtorpant. A velük folyatott beszélgetések, valamint a felkészülési programok gyors módosítása eredményeként fokozatosan kapcsolódnak vissza a sportmunkába. A versenyzők sajnálják, hogy nem vehetnek részt az olimpián, s számolnak a hátrányos erkölcsi, anyagi következményekkel. Következetes, sokirányú meggyőző munka szükséges még ahhoz, hogy sportolóink ráhangolódjanak a szocialista országokban megrendezendő versenyekre. Az ellenséges propaganda felerősödött és hatása közhangulatban érzékelhető. A fejleményeket a Szovjetunió szavahihetőségének lejáratására, a szocialista országok szuverenitásának kétségbevonására és a magyar közvélemény nacionalista befolyásolására igyekeznek felhasználni. A MOB május 16-i nyilatkozatát "enyhébb fogalmazásúnak" minősítették. Az ellenséges propaganda a magyar lépés kapcsán a szovjetellenes hangulatkeltést tekinti főbb céljának, ezért a döntés felelőssége alól "felmenti" a magyar vezetést. Hangoztatja: a magyar döntés "hatalmas politikai nyomás" eredménye; "el tudták volna képzelni, hogy az ország nemcsak a gazdaságban, hanem a sportban is a saját útját járja". | ||||||||
| 4. | Javaslat a további teendőkre:
|
Budapest, 1984. május 31.
| Ritter Tibor (Ritter Tibor) | Varga Péter (Varga Péter) |
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 16.
1918
1924
A Népszövetség 1923. április 23-i döntése értelmében a Nógrád megyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerül Magyarországhoz...Tovább
1937
Wallace Hume Carothers vegyészkutató eredményei alapján a DuPont cég szabadalmaztatja a nylont.Tovább
1939
Gróf Teleki Pál miniszterelnök másodszor alakít kormányt.Tovább
1945
Ditrói Mór magyar színigazgató, rendező, a budapesti Vígszínház alapítója (*1851)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő