Vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes végrendelete

„Vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország Kormányzóhelyettese, budapesti /Királyi Várpalota/ lakos elhatároztam, hogy személyesen is részt veszek a harcban, amely magyar hazám és nemzeti létünk fennmaradását hivatott minden megsemmisítő idegen törekvéssel szemben biztosítani.
Mielőtt a harctérre indulnék, a mai napon, az alulírott helyen és időben, összes vagyonom felől, halálom esetére, – a következő végrendeletet teszem”

 

Forrás

VÉGRENDELET

Vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország Kormányzóhelyettese, budapesti /: Királyi Várpalota:/ lakos elhatároztam, hogy személyesen is részt veszek a harcban, amely magyar hazám és nemzeti létünk fennmaradását hivatott minden megsemmisítő idegen törekvéssel szemben biztosítani.

Mielőtt a harctérre indulnék, a mai napon, az alulírott helyen és időben, összes vagyonom felől, halálom esetére, - a következő végrendeletet teszem:

1. A kenderesi 3893 sz. tkvi. Betétben felvett és megboldogult nővéremtől örökölt ingatlanokat, valamint a katymári 3993. és 3994. sz. tkvi. betétben felvett és nagybátyámtól örökölt ingatlanokat fiam, ifj. nagybányai Horthy István örökölje.

2. A katymári 3604, 3931, 3932, 3961 és 3962. sz. tkvi. betétben felvett és nagybátyámtól örökölt ingatlanok tekintetében végrendelkezési jogom utóöröklési joggal korlátozva van, ennélfogva ez ingatlanok tekintetében a bácsalmási királyi járásbíróság 1938. évi január hó 10. napján kelt Pk. 7803/9/1937. sz. hagyatékátadó végzés kiegészítő részét képező hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv örökösödési részének első pontja szerint örökösömül elsőszülött fiamat, ifj. Horthy Istvánt rendelem azzal, hogy utána ezen ingatlanokat első fiúszülöttségi jogon való öröklési rend szerint fiú utódai, ezek nem létében, pedig a fentebb megjelölt okiratban megszabott öröklési rend szerint tovább megnevezett örökösök örököljék.

3. A fentebb 1./ és 2./ pontban megjelölt ingatlanokkal kapcsolatos terhek, pl. a bácsalmási kir. adóhivatalnál fennálló örökösödési illetéktartozás, a katymári ingatlanok után ugyanott fennálló vagyonváltság - föld tartozás, az Országos Földhitelintézet-i fontkölcsönből fennálló tartozás, valamint édesatyámmal szemben nagybátyám eltemettetéséből fennálló tartozásom, azt az örököst terheli, aki az 1./ és a 2./ pontban említett ingatlanokat örökli.

4. Azonban ugyancsak őt illetik mindazok a követelések is, amelyek az 1./ és 2./ pontban említett ingatlanokkal és azok hasznosításával kapcsolatban engem megillettek, vagy a jövőben megilletnek. Ideértem pl. a Magyar Bank és Kereskedelmi r.t.-nál katymári gazdasági számlámon mindenkor fennálló követelésemet is. A Magyar Országos Földhitelintézetnél letétben lévő s nagybátyámtól örökölt 1000, azaz Egyezer font névértékű, a Magyar Földhitelintézeti "A" sor 7 1%-os záloglevelemet és annak szelvényeit szintén fiam örökölje, akit egyébként minden néven nevezendő ingó és ingatlan vagyonomra és követeléseimre nézve általános örökösömül jelölök ki, amennyiben valamely vagyonomról külön, vagy másképpen nem rendelkeznék.

5. A Naphegy u. 27. sz.a. és a Lisznyay u.24. sz. a. lévő bérházaimat a halálom napján fennálló terhekkel együtt, de mindennemű haszonélvezeti jogtól mentesen mme. Yvonne Yola Lettelier Henriquet, 105 rue Charles Lafitte, Neuilly-sur- Seine-i lakosra hagyom. Nevezettet terhelik mindazok a tartozások is, amelyek a fenti házak építkezésével kapcsolatban halálom napján még fennállnak. Idetartozik tehát, jelenleg édesanyámmal szemben fennálló 50000 pengős tartozásom, valamint azok az összegek, amelyeket az építkezéssel kapcsolatban az egyes vállalkozóktól visszatartottunk, és amelyek még majd kifizetendők lesznek, valamint a Magyar Bank és Kereskedelmi r.t.-nál a rendes számlámon jelenleg 77000 pengőben fennálló tartozásom is. Ez ingatlanok tekintetében akként rendelkezem, hogy azok a terhektől eltekintve a megnevezett örökösömnek haszonélvezeti jogtól mentesen adassanak át, mint ahogyan azt az 5./ a / pontban külön is elrendeltem.

6. Feleségem haszonélvezeti jogát a következőképpen szabályozom:

a. a Lisznyay u. 24. és a Naphegy u. 24. sz. ingatlanok tekintetében őt haszonélvezeti jog nem illeti.

b. Az 1./ és 2./ pontban felsorolt ingatlanok tekintetében őt az özvegyi haszonélvezeti jog életben lévő fiammal szemben csak az állásához és vagyonához mért illő eltartásra illesse, amit a katymári birtok központi igazgatási költségekkel terhelt tiszta jövedelmének 50%, azaz ötven százalékában határozok meg olyképpen, hogy e birtokkal kapcsolatos, s példakép a 3./ pontban felsorolt terhek rendes törlesztése is a tiszta jövedelemből fedezendő, s csak az ezután megmaradt jövedelem ötven /50%/ százaléka fizetendő ki haszonélvezeti jog, illetőleg illő lakás és eltartás címén.

c. Amennyiben fiam az özvegyi haszonélvezeti jog megszűnte előtt utódok nélkül elhaláloznék és az említett öröklési rend szerint az ingatlanok testvérem illetőleg az ő utóörököseire szállnának, az esetben azt kívánom, hogy feleségemet az özvegyi haszonélvezet az egész katymári birtokra illesse, a terheket azonban törleszteni tartozik.

7. A kenderesi ún. kakati ingatlanaim tekintetében az örökösödésre nézve a vitézi telekről szóló alapítólevél rendelkezései az irányadók. Feleségemet az ingatlanokra haszonélvezeti jog szintén nem illeti, minthogy azt általában az ő társadalmi állásához mért illő lakás és eltartásra korlátozom, amit pedig a katymári birtok tiszta jövedelmének 50%-a biztosít.

8. Repülőgépemet sógoromnak, gróf Károlyi Gyulának hagyom emlékül.

9. Jogtanácsosomnak, nádudvari dr. Kiss Elemér ny. kir. törvényszéki bíró, budapesti ügyvédnek, aki vagyonomat eddig is kezelte és aki ingó és ingatlan javaim tekintetében teljes jogkörrel járt el, vagyonom kezelésére külön felhatalmazást adtam, amely halálom utánra is érvényes mindaddig, míg örököseim a hagyatékot jogerősen át nem veszik. Minthogy nevezett jogtanácsosom összes ügyeimet is már évek óta rendben kezelte, azt ismeri, azért azt kívánom, hogy fiam illetőleg természetes és törvényes gyámja, fiam vagyona és annak kezelése tekintetében a jövőben is nevezett jogtanácsosommal egyetértésben és az ő bevonásával intézkedjék. Végrendeleti végrehajtómul sógoromat, ifjú gróf Károlyi Gyulát jelölöm meg, aki a végrendelet végrehajtásánál vagyonomat teljes jogkörrel kezelő jogtanácsosommal együtt jár el.

10. Fiam nevelése tekintetében kívánom, hogy szüleim illetőleg a végrendeleti végrehajtó tanácsi, netáni elhatározási figyelembe vétessenek.

Kelt Budapesten, 1942. évi június 6. napján.

 

Horthy István

Mi alulírott végrendeleti tanúk bizonyítjuk, miszerint az általunk személyesen ismert főméltóságú vitéz nagybányai Horthy István, Magyarország Kormányzóhelyettese, budapesti /Királyi Várpalota/ lakos végrendelkező, együttes és folytonos jelenlétünkben kijelentette, miként ezen okirat az ő végrendeletét tartalmazza és azt előttünk aláírta.

Kelt Budapesten, 1942. évi június 6. napján.

Dr. (K)Eszláry István?
mint felkért végrendeleti tanú

Dr. Mekcsey Béla
mint felkért végrendeleti tanú

Littka István
mint felkért végrendeleti tanú

Rohonczy István fhdny.
mint felkért végrendeleti tanú

vitéz nagybányai Horthy István végrendelete és a Kivonat a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvből. Budapest Főváros Levéltára, VII. 6. b I-III. kerületi Járásbíróság V. 152/1943.

 

Kulcsszavak

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő