Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.Tovább
Üzletszerű kéjelgés, garázdaság, közveszélyes munkakerülés – prostitúció és alkoholizmus
Ügyészségi jelentések az 1955. évi 17. tvr. budapesti végrehajtásáról
„Prostitúció alatt értendő az, amikor a nő minden szemérmet félretéve, minden erkölcsi gátlás nélkül, kizárólag pénzszerzés céljából bocsátja áruba a testét. Nem tekinthető tehát prostitúciónak, habár anyagi érdekből, mégis állandóság jellegével, de csak egy férfivel folytat viszonyt. Nem változtat az a körülmény, hogy rövidebb-hosszabb idő után a férfi személyében változás történik.”
A Legfőbb Ügyészség kollégiumának 1955. évi december 28.-i ülésén hozott határozata
Legfőbb Ügyész Helyettese
1955. TÜK-00564/29
| Szigorúan Titkos! Kapják: Szalay József Götz János Kispál Pál Bakos Pál Mátai Pál Somlai Miklós Somos István Tóth Lajos Varga Sándor Alapy Gyula Váradi János Petik Gyula Szenvedi Jenő Czinege Lajos Katona Zoltán 19 megyei ügyész |
A Legfőbb Ügyészség kollégiumának 1955. évi december 28.-i ülésén hozott
határozata
a fővárosi ügyésznek az üzletszerű kéjelgés és a garázdaság üldözésének a főváros területén
történő alakulásáról előterjesztett jelentésével kapcsolatban.
A kollégium a jelentést elfogadja és megállapítja, hogy a jelentésben feltárt helyzet megoldása, - a bűnügyi problémákon felül - olyan társadalmi kérdés, mellyel a bűnüldöző szerveken kívül az állami és a társadalmi szerveknek, az egész társadalomnak foglalkozni kell. E kérdés megoldása érdekében azonban továbbra is keresni kell azokat az ügyészi eszközöket, amelyekkel eredményesen hozzájárulhatunk a prostitúció és a garázdaság leküzdéséhez.
A fővárosi ügyészség gyakorlatának fogyatékossága e bűncselekménykategóriában, hogy viszonylag igen kis számban indult eljárás olyan osztályidegen személyek és deklasszált elemek ellen, akik köztudomás szerint ilyen bűncselekmények elkövetésében, - ha ügyesebben is, - de nagy számban veszik ki részüket, - és ez a körülmény arra mutat, hogy az osztályhelyzet felderítésére fordított figyelem nem volt kielégítő. Torz képet adnak a statisztikai adatok, mert azok szerint ilyen cselekményeket elkövetőként főleg dolgozók vannak feltüntetve, ez pedig nem lehet és nem jellemző fővárosban élő dolgozóinkra.
A garázdaság elleni harc sikere érdekében a gyakorlat számára nagyobb segítséget kell nyújtani a garázdaság fogalmának pontos meghatározásában, más bűncselekményektől való elhatárolásában.
Határozat.
1/ A fővárosi ügyész biztosítsa, hogy a jelentésben tárgyalt bűncselekmények felderítésénél nagyobb gondot fordítsanak az osztályhelyzet tisztázására és a bűnüldözés élét az osztályidegen és deklasszált elemek ellen irányítsák.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
2/ Óvakodni kell attól, hogy az 1955. 17. tvr. 6. és 7. §-ában foglalt bűncselekmények elkövetése címén a dolgozókat alaptalanul zaklassák. Különösen fel kell hívni az ügyészek figyelmét arra, hogy a lazább erkölcsű személyek zaklatásától - ha tevékenységük vagy magatartásuk nem bűncselekmény - tartózkodjanak. Ha azonban a bűncselekmény elkövetése bizonyítható, biztosítsák a soronkivüliséget az eljárás bármely szakaszában; - a bíróságnál indítványozzák a tárgyalások soronkivüli kitűzését.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
3/ A nyomozás feletti felügyeleti főosztály kezdeményezze és kérje a Jogtudományi Intézet segítségét annak vizsgálatához, hogy az alkoholizmus és a prostitúció milyen hatással van a bűnözés alakulására, - hogy komoly adatok alapján a megelőzés érdekében megfelelő kezdeményező javaslatokat tehessünk.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: január 15. |
4/ A bírósági főosztály megfelelő tanulmányok és gyakorlati tapasztalatok alapján akár konkrét ügy, akár elvi döntés kezdeményezése kapcsán adjon segítséget a Legfelsőbb Bíróságnak a garázdaság fogalmának meghatározásához, - illetve egyéb bűncselekményektől való elhatárolásához.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: április 1. |
5/ A tárgyalt bűncselekmények megelőzése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a feltárt és a sajtó nyilvánosságára alkalmas esetek a lapokban az eddiginél rendszeresebben jelenjenek meg, - s így az ilyen bűncselekmények üldözésének - a sajtó hírek tükrében - mutatkozó kampányszerűsége megszűnjön.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
6/ A garázdaság és prostitúció elleni küzdelemben a tömegszervezetek aktívabb részvételét kell biztosítani. Ehhez a párt, elsősorban a Nagybudapesti P. VB. segítségét kell kérni.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
7/ Javaslatot kell tenni a Fővárosi Tanácsnak a Rákóczi út végén és keleti pályaudvar környékén lévő italboltok jellegének megváltoztatására, valamint a Marx-téri büffé felszámolására.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: január 15. |
8/ A Titkárság, a Bírói és Nyomozási főosztállyal együtt készítsen javaslatot a V.K.G.M.-nek, hogy a készülő lakásrendeletbe vegyenek fel olyan rendelkezést, mely szerint, ha valakit a bíróság az 1955. évi 17. tvr. 6. §.ában foglalt bűncselekmény miatt bármilyen büntetésre ítél, azzal szemben a bérbeadó felmondással élhessen, illetve a lakás igénybevehető legyen.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: január 15. |
9/ Az 1956. év második negyedévi tervbe fel kell venni a miskolci, ózdi, sztálinvárosi és komlói ügyész beszámolójának megvitatását, az 1955. évi 17. tvr. 6. és 7. §-aiban foglalt bűncselekmények alakulásáról és az e bűncselekményekben követett gyakorlat elemzéséről.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: március 15. |
Budapest, 1955. december 30.
| Götz János s.k. Legfőbb Ügyész Helyettese. |
BFL. XXV. 60. 00905/90/1955. (Budapest Főváros Levéltára - Fővárosi Ügyészség igazgatási TÜK-iratai.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 25.
1989
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő