A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább
Üzletszerű kéjelgés, garázdaság, közveszélyes munkakerülés – prostitúció és alkoholizmus
Ügyészségi jelentések az 1955. évi 17. tvr. budapesti végrehajtásáról
„Prostitúció alatt értendő az, amikor a nő minden szemérmet félretéve, minden erkölcsi gátlás nélkül, kizárólag pénzszerzés céljából bocsátja áruba a testét. Nem tekinthető tehát prostitúciónak, habár anyagi érdekből, mégis állandóság jellegével, de csak egy férfivel folytat viszonyt. Nem változtat az a körülmény, hogy rövidebb-hosszabb idő után a férfi személyében változás történik.”
A Legfőbb Ügyészség kollégiumának 1955. évi december 28.-i ülésén hozott határozata
Legfőbb Ügyész Helyettese
1955. TÜK-00564/29
| Szigorúan Titkos! Kapják: Szalay József Götz János Kispál Pál Bakos Pál Mátai Pál Somlai Miklós Somos István Tóth Lajos Varga Sándor Alapy Gyula Váradi János Petik Gyula Szenvedi Jenő Czinege Lajos Katona Zoltán 19 megyei ügyész |
A Legfőbb Ügyészség kollégiumának 1955. évi december 28.-i ülésén hozott
határozata
a fővárosi ügyésznek az üzletszerű kéjelgés és a garázdaság üldözésének a főváros területén
történő alakulásáról előterjesztett jelentésével kapcsolatban.
A kollégium a jelentést elfogadja és megállapítja, hogy a jelentésben feltárt helyzet megoldása, - a bűnügyi problémákon felül - olyan társadalmi kérdés, mellyel a bűnüldöző szerveken kívül az állami és a társadalmi szerveknek, az egész társadalomnak foglalkozni kell. E kérdés megoldása érdekében azonban továbbra is keresni kell azokat az ügyészi eszközöket, amelyekkel eredményesen hozzájárulhatunk a prostitúció és a garázdaság leküzdéséhez.
A fővárosi ügyészség gyakorlatának fogyatékossága e bűncselekménykategóriában, hogy viszonylag igen kis számban indult eljárás olyan osztályidegen személyek és deklasszált elemek ellen, akik köztudomás szerint ilyen bűncselekmények elkövetésében, - ha ügyesebben is, - de nagy számban veszik ki részüket, - és ez a körülmény arra mutat, hogy az osztályhelyzet felderítésére fordított figyelem nem volt kielégítő. Torz képet adnak a statisztikai adatok, mert azok szerint ilyen cselekményeket elkövetőként főleg dolgozók vannak feltüntetve, ez pedig nem lehet és nem jellemző fővárosban élő dolgozóinkra.
A garázdaság elleni harc sikere érdekében a gyakorlat számára nagyobb segítséget kell nyújtani a garázdaság fogalmának pontos meghatározásában, más bűncselekményektől való elhatárolásában.
Határozat.
1/ A fővárosi ügyész biztosítsa, hogy a jelentésben tárgyalt bűncselekmények felderítésénél nagyobb gondot fordítsanak az osztályhelyzet tisztázására és a bűnüldözés élét az osztályidegen és deklasszált elemek ellen irányítsák.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
2/ Óvakodni kell attól, hogy az 1955. 17. tvr. 6. és 7. §-ában foglalt bűncselekmények elkövetése címén a dolgozókat alaptalanul zaklassák. Különösen fel kell hívni az ügyészek figyelmét arra, hogy a lazább erkölcsű személyek zaklatásától - ha tevékenységük vagy magatartásuk nem bűncselekmény - tartózkodjanak. Ha azonban a bűncselekmény elkövetése bizonyítható, biztosítsák a soronkivüliséget az eljárás bármely szakaszában; - a bíróságnál indítványozzák a tárgyalások soronkivüli kitűzését.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
3/ A nyomozás feletti felügyeleti főosztály kezdeményezze és kérje a Jogtudományi Intézet segítségét annak vizsgálatához, hogy az alkoholizmus és a prostitúció milyen hatással van a bűnözés alakulására, - hogy komoly adatok alapján a megelőzés érdekében megfelelő kezdeményező javaslatokat tehessünk.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: január 15. |
4/ A bírósági főosztály megfelelő tanulmányok és gyakorlati tapasztalatok alapján akár konkrét ügy, akár elvi döntés kezdeményezése kapcsán adjon segítséget a Legfelsőbb Bíróságnak a garázdaság fogalmának meghatározásához, - illetve egyéb bűncselekményektől való elhatárolásához.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: április 1. |
5/ A tárgyalt bűncselekmények megelőzése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a feltárt és a sajtó nyilvánosságára alkalmas esetek a lapokban az eddiginél rendszeresebben jelenjenek meg, - s így az ilyen bűncselekmények üldözésének - a sajtó hírek tükrében - mutatkozó kampányszerűsége megszűnjön.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
6/ A garázdaság és prostitúció elleni küzdelemben a tömegszervezetek aktívabb részvételét kell biztosítani. Ehhez a párt, elsősorban a Nagybudapesti P. VB. segítségét kell kérni.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: folyamatos |
7/ Javaslatot kell tenni a Fővárosi Tanácsnak a Rákóczi út végén és keleti pályaudvar környékén lévő italboltok jellegének megváltoztatására, valamint a Marx-téri büffé felszámolására.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: január 15. |
8/ A Titkárság, a Bírói és Nyomozási főosztállyal együtt készítsen javaslatot a V.K.G.M.-nek, hogy a készülő lakásrendeletbe vegyenek fel olyan rendelkezést, mely szerint, ha valakit a bíróság az 1955. évi 17. tvr. 6. §.ában foglalt bűncselekmény miatt bármilyen büntetésre ítél, azzal szemben a bérbeadó felmondással élhessen, illetve a lakás igénybevehető legyen.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: január 15. |
9/ Az 1956. év második negyedévi tervbe fel kell venni a miskolci, ózdi, sztálinvárosi és komlói ügyész beszámolójának megvitatását, az 1955. évi 17. tvr. 6. és 7. §-aiban foglalt bűncselekmények alakulásáról és az e bűncselekményekben követett gyakorlat elemzéséről.
| Felelős: fővárosi ügyész Határidő: március 15. |
Budapest, 1955. december 30.
| Götz János s.k. Legfőbb Ügyész Helyettese. |
BFL. XXV. 60. 00905/90/1955. (Budapest Főváros Levéltára - Fővárosi Ügyészség igazgatási TÜK-iratai.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1903
1937
Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább
1944
Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább
1944
Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább
1944
Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő