Kádár levelek

„Sajátos viszonya volt a képzőművészethez. A szegedi Csillag-börtönben - 1945 előtt - főképp rajzolgatott. A modern képzőművészethez több érzéke volt, mint a környezetében bárkinek, ennek ellenére nem kompromittálta magát azzal, hogy kiálljon mellette. De szívesen jön el velem Kassák önköltséges kiállítására." - [popup title="írta" format="Default click" activate="click" close text="Kádár János (1912–1989), portré, kézirat, dátum nélkül, AKH [Aczél György Kézirat Hagyaték] Ms 6112/31. Megjelent: ACZÉL GYÖRGY: Egy Kádár portré töredékei. Beszélő. 1999. október beszelo.c3.hu/99/10/11aczel.htm"] Kádárról Aczél György.  

Kassák 1967 előtt 1957-ben állíthatott ki Magyarországon a Csók Galériában. 1965-ben fordult kéréssel Kádárhoz, hogy retrospektív kiállítást rendezhessen az Ernst Múzeum nagytermében, ahol az 1920 óta készült rajzait és festményeit szerette volna kiállítani. Azt kérte, hogy a termet biztosítsa az állam, az egyéb költségeket hajlandó lett volna ő maga vállalni. Miután a Kulturális Osztály meghallgatta Kassákot, a Politikai Bizottság olyan határozatot hozott, hogy Kassák a saját költségén állítson ki és ne az Ernst Múzeum nagytermében,

egy kisebb teremben. Ez a kiállítás jött létre végül 1967-ben a Fényes Adolf teremben, és erre hívta meg Kádárt Kassák, aki eleget is tett a meghívásnak.

Kassák Lajos meghívója kiállítására és köszönő levele. Mellette Kádár János köszönő és gratuláló levele. Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 740. ő. e. – 1967. március 15.

 

---

Illyés a Kádár-kor kezdeti éveiben is visszavonultan élt, a hatalom ellenségesen kezelte, majd a hatvanas években fokozatosan enyhült a légkör körülötte. 1959-re az MSZMP-nek, leginkább az Írószövetség újbóli megszervezése érdekében szüksége volt a népi írók együttműködésére. Aczél György feladata volt, hogy

az írókat, leginkább Illyés Gyulát.

Illyés is egyre nehezebben viselte el a fojtogató légkört. 1960. január 12-én levélben fordult Kádár Jánoshoz, hogy megpróbálja tisztázni helyzetét. Kádár január 25-ei válasza lényegében - bár a jövőt illetően megengedő -

volt: „A személyed és munkásságod kapcsán kialakult nézeteket és az ezek között lehetséges félreértéseket tisztázni leveledben nem sikerült." Illyés Gyulának 1961-től rendszeresen jelentek meg alkotásai, 1969-ben megindult életmű-sorozata is. 1970-ben kapott. 1972-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki, ehhez is gratulált neki Kádár születésnapi köszöntő levelében.

Születésnapi üdvözletváltás Kádár János és Illyés Gyula között. Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 753. ő. e. – 1972. november 2.

                                                      

---

Hernádi Gyula több Jancsó Miklós filmhez írt forgatókönyvet. Első közös filmjük az 1964-ben bemutatott „Oldás és kötés" volt. Bajcsy-Zsilinszky Endre címmel 1977-ben írt drámát, melynek alapján született meg az 1978-ban, a Magvető Kiadónál megjelent Vitam et sanguinem címet viselő filmregény.

A készülő filmmel kapcsolatban Kádár 1978. május-júniusban két tiltakozó levelet is kapott, egyrészt Vígh Károly történésztől, a Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársától, akinek kutatóként fő témája Bajcsy-Zsilinszky Endre élte és munkássága volt, másrészt

özvegyétől. Tulajdonképpen mindketten a hamis történelmi epizódokat és a pornográf jeleneteket kérték számon a szerzőpároson. A két levél hangvétele nagyon hasonló, mindketten mint végső lehetőséget említik a Kádárhoz fordulást, mondván már csak benne van bizodalmuk, hogy a „magas körök támogatását élvező Jancsó-Hernádi párossal szemben"intézkedik, hogy a filmtrilógia ne készülhessen el. A levelek szóhasználata is nagyon hasonló. Kádártól, mint a nép tiszteletét élvező, erkölcsi és politikai tekintéllyel rendelkező vezetőtől kérnek segítséget, mondván nem bíznak abban, hogy az illetékesek megfelelően járnak el. Kádár az iratok tanúsága szerint ezektől az illetékesektől - Pozsgay Imrétől és Kornidesz Mihálytól - kért és kapott tájékoztatást az ügyben. E szerint a készülő film hőse - a regénnyel ellentétben - nem Bajcsy-Zsilinszky Endre, a fim pedig nem életrajzi film. Kádár nem is maga válaszolt a levelekre, hanem Kornidesz Mihályt bízta meg, hogy néhány sorban reagáljon a felvetésekre, aki ezt meg is tette.

1978-ban a tervezett filmtrilógiának végül két részét, a Magyar Rapszódiát és az Allegro Barbarót mutatták be.

Vígh Károly és Tartsay Vilmosné levele a „beteges erkölcsiséget tükröző, és Bajcsy Zsilinszky Endre emlékét sértő” Vitam et Sanguinem című Hernádi Gyula – Jancsó Miklós jegyezte filmregény kapcsán. Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 762. ő. e. – 1978. május 29.

 

---

Kovács István - aki korábban az MKP majd az MDP KV Szervezési Osztályának vezetője majd titkára, illetve budapesti pártbizottság első titkára volt - tollából származik az időrendben utolsó levél. Kovács Hegedüs András televízióbeli szerepeltetése ellen emelt szót. Hegedüs András 1955-1956-ban a Minisztertanács elnöke volt, ő írta alá a szovjet hadsereg segítségül hívásáról szóló kérelmet, 1958-ig Moszkvában élt, majd hazatért szociológusként, politológusként tevékenykedett. 1973-ban eltérő politikai nézetei miatt kizárták az MSZMP-ből.

A Kádár által küldött válaszlevél érdekessége, ekkoriban - 1986-ban - már mennyire elnéző volt Kádár. Hegedüs szerepeltetését önmagában nem ellenezte, nem tiltotta, az illetékesek figyelmét csak arra tervezte felhívni, hogy a televíziót ne használják fel az ország érdekeit károsító propagandára.

Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága egykori első titkárának levele Kádár Jánoshoz Hegedüs András volt miniszterelnök, ellenzéki szociológus TV-beli szereplése miatt, amelyben 1956-ot népfelkelésnek, forradalomnak nyilvánította. Mellette Kádár János részben egyetértő levele. Jelzet: MOL M–KS 288. f. 47. cs. 777. ő. e. – 1986. október 1.