Megszületett Törőcsik Mari a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő...Tovább
Reflektor a sötétbe II. - A későbbi "nemzetvezető" naplója
„Ebben a válságban mindenkinek színt kell vallania és nem lehet elbújnia hangzatos frázisok és kijelentések mögé. El kell döntenie: a régi vagy az új világot akarja-e és döntése szerint kell vállalnia minden kockázatot, veszedelmet. A régit is szeretni és az újat is »megjátszani« nem lehet: mert vagy a régi temeti maga alá vagy az új veti ki magából. »Légy hideg vagy meleg, mert ha langyos vagy, kiköplek!«"
Forrás
Szálasi Ferenc naplója
1-160 számozott lap
Oldal.
Szálasi Ferenc
A.
1942. július 6. - 1942. december 13.
1-486. sz. tételek. A tételek csak nyersvázak, melyeket felhasználásuk alkalmával dolgozok fel véglegesen és rögzítek végleges formába. A tételek tehát csupán felvillanó gondolatok, melyek azonnali rögzítése szükséges, hogy megint el ne tűnjenek.
Rövidítések:
NVNT XII. 27. Nemzetségvezetők Országos Nagy Tanácsán megtartva 1942. december 27, felhasznált tételek;
PONT I. 9. A Nyilaskereszt Párt Országos Nagytanácsán 1943. január 9-én felhasznált tételek;
OMNT. X. 18. Országos Munkás Nagytanácson, 1942. október 18-án felhasznált tételek;
OPSZT XI. 22. Országos Parasztszéktartók Nagytanácsán 1942. november 22-én felhasznált tételek;
1942. VII. 6.
1. NVNT XII. 27. Az erkölcsi, szellemi anyagi [három olvashatatlan szó]-ről: Kultura [!]; az erkölcsi, szellemi, anyagi felfogás az emberi fejlődésről, ennek menetéről céljáról: világnézet.
2. NVNT XII. 27. Minden népnek van kulturája és világnézete. Ha nincs, nem nép hanem laza egymás mellett élése egyes egyéneknek. Zsidóságnak kulturája, világnézete nincs, mert nem nép.
3. NVNT XII. 27. A magyar nép világnézete egybeesik a német és az itáliai népek világnézetével, velük együtt létezik.
PONT I. 9. Kulturnép [!] az, amely önmagából világnézetet
4. NVNT XII. 27. ki tud alakítani, ha erre képtelen, szétesik és más kulturnép vezetése alá kerül.
A kulturigények [!] kielégítése, megvalósítása,
5. NVNT XII. 27. részesítése a közösség minden egyes tagjára: civilizáció.
Eszköze az államhatalom politikai gazdasági és társadalmi rendje és rendszere.
A kultúra foka végeredményben az államhatalom gyakorlatában jut kifejezésre.
A kereszténység és az Evangélium. A pozitív és
6. negatív kereszténység, az erről szóló vita.
Az egyszeri ember esete a 2 x 2x = 4-el. [olvashatatlan szó] és [olvashatatlan szó]: azt mondom 2 x 2= 4 és nem azt, hogy 2 x 2 = pozitív négy. Ha az egyház rossz, nem jelenti, hogy a kereszténység rossz: és ha a kereszténység rossz, nem jelenti, hogy a Tan rossz.
Egyáltalán éltünk-e már keresztény éltetet a Tanokért, az Egyházért és az [két olvashatatlan szó] tűnhet fel, hogy igen! [olvashatatlan szó] állapot kezdődik csak el. Csak másokért fog felelni mint eddig volt ; mert nem felelős minden egyház, hogy másokért fog fizetni; [olvashatatlan szó] az Egyházat támadó, mert nem alapozza az eddigi gyakorlatára az álkereszténységnek.
Pozitív, aminek értéke van; minden érték pozitív is.
7. NVNT XII. 27. Negatív nincs. Az élet nem ismer negatívumokat; a bűn sem az hanem valójában nem más, mint a pozitívum éles háttere vagy előtere; a legszörnyűbb negatívum és bűn a marxizmus, mégis sokat köszönhetünk nekik: a zsidóság teljes pozitívumokban nyugvó megszervezését, a társadalom megépítésének bajait és helyes rendjének alapjait, a kultura, civilizáció és technika - gazdálkodás teljes világosságát a közösségekben, az egyén, a család, a faj, a nép, a nemzet, az ország, a hatalom, az állam tényét és valóságát, igaz értelmét és gyakorlatát; a legostobább negatívum a mai rendszerünk, mégis neki köszönhető magyar népünk legnagyobb pozitívuma [olvashatatlan szó] tudatát, tudatra ébresztését.
8. NNNT XII. 27. [olvashatatlan szó] a kultura igényeit [olvashatatlan szó] valósággá, szabadsággá tesszük: ez az államhatalom feladata politikai, gazdasági és társadalmi [olvashatatlan szó]. [olvashatatlan szó] az államhatalom kiket részesít az új igazság, új valóság, új szabadság [négy olvashatatlan szó].
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A 2. és a 68. számozott oldal közötti rész hiányzik."]
234. A délkeleteurópai, [!] germán és a szláv életterek természetes adottságaiknál fogva egymást kiegészítik, így politikai, gazdasági és társadalmi életösszhangjuk és szüksége kézenfekvő. Ez az életösszhang és látszólagos túlsúly nem lehet politikai, gazdasági és társadalmi kárára a latin élettérnek. Délkeleteurópa életterének egyik felelős feladatát abban is látom, hogy a latin élettér ne kezeltessé[k] „limes-en túl"-inak, mert ebből veszedelem származik egész Európára.
235. PONT I. 9. Az angolszászok azon spekulálnak, hogy a németek imperialisztikusan fogják Európát megszervezni és így az összes európai népeket egymás ellen fogják heccelni, ami azután kedvező alkalom lenne az angolszászoknak a németekkel való leszámolásra. Az angolszászok eddig mindig rosszul spekuláltak ebben a kérdésben és el fogják spekulálni magukat és az egész úgynevezett világbirodalmukat.
[!] IX. 5. A legfelsőbb vezetés alapváza a totális fnemzet igazgatásában - HB - [popup title="a magyar" format="Default click" activate="click" close text="A naplóban több esetben előfordul, hogy értelmileg egy adott ponthoz tartozó mondatot, félmondatot az előző sorba jegyez le, s a sor elejét dátummal is ellátja. Ezeket a mondatokat a sor elején [!]-lel jelöljük meg."]
236. NVNT XII. 27. élettérben:
Államfő
Nemzetvezető
Népnagyok Tanácsa Országnagyok Tanácsa
Népnagyok Államvezérkar Országnagyok
Népigazgatás Államigazgatás Szakigazgatás
ellenőrzés, felügyelet
legfelső vezetők
B.-1.
Fő katonai tervek 1943 évre.
Melléklet a személyes jegyzetek B. füzetének 282. oldalán lévő 783. tételszámhoz.
haditervei:
Terv: Szovjet megsemmisítése, védelem angolszászok ellen.
Az év döntő csatái: - Moszkva és Volga között,
- Amur és Bajkál tó között,
- Földközi tenger terében;
Angolszászok partraszállási kísérlete a Rajna-Szajna területben nem lehetetlen, de valószínűtlen.
Búvárnaszád-háború az összes világtengereken,
súly Atlanti és Csendes óceán, valamint Föld-Közi [!] tenger.
1943. május 22-én
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 23.
Megszületik Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov szovjet űrhajós († 1971).Tovább
Románia csatlakozik a tengelyhatalmakhoz.Tovább
Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnökötTovább
Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége (EPOSZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága Felhívásban szólította fel a parasztifjúságot a...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő