Nagy Imre váltja fel Rákosi Mátyást a Minisztertanács élén.Tovább
Valóban 1756. március 1-je az Országos Levéltár alapításának napja?
Kérdőjelek az alapítás dátuma körül
„az Archivum Regni a mai Országos Levéltárral – bár hasonló az elnevezésük – egyszerűen nem azonosítható, hanem csupán magja ennek. […] Az Archivum Regni a feudális rendi dualizmus értelmében vett ország, azaz a rendek levéltára volt, az 1874-ben létrejött Országos Levéltár pedig az egész államé: királyé és országé egyszersmind. Körülbelül hasonló joggal tehát a királyi levéltár keletkezését is lehetne alapul venni. Éppen ezért, az Országos Levéltár fennállásának 200. évfordulójáról beszélni erőltetettnek vélem.”
Bakács István válasza
1955. május 6.
Levéltárak Országos Központja
Budapest
A 86402-31-1/1955. LOK sz. leiratra véleményemet a következőkben összegzem:
Nem állt módomban a csatolt Pro memoria adatait vizsgálni, s így Csintó Imre kinevezésének - mint első országos levéltárnoknak - időpontját 1756. március 1-ben rögzítettnek elfogadom.
Nem tartom vitásnak azt sem, hogy egy hivatalszervezet működése akkor veszi kezdetét, amikor a szervezet vezetőjét, ill. dolgozóit kinevezik. A különböző XVII-XVIII. századi törvények csak kitűzték a célt, az Országos Levéltár felállítását, a gyakorlatban e rendelkezések a megfelelő hivatalszervezet kialakítása nélkül nem valósulhattak meg, amire a legjobb példa
és nádorok hivatalos iratainak a családi levéltárban való fennmaradása. Az Országos Levéltár mai formájában az 1870-es években alakult ki, s a megalakulását Pauler Gyulának 1874. október 14-én orsz[ágos] levéltárnokká való kineveztetése jelentette, holott a különböző kormányhatóságok iratainak összegyűjtését már 1868-ban elrendelték, sőt a magyar és erdélyi kancellária levéltárait már 1872-ben szállították le Bécsből Budára. Így tehát az 1956. év mint jubileumi év elfogadható.Mindenképpen kívánatosnak tartom azonban, hogy ez a kétszáz éves évforduló szélesebb alapokon ünnepeltessék meg, vagyis a magyar dolgozók széles rétegeihez szóljon. Kiállítás rendezése lenne tehát igen célszerű, mégpedig nem házi kiállítás formájában, hanem lehetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum épületében. Ez, valamint egy emlékkönyv a magyar levéltárügy egész történetét ismertesse. Ünnepi ülés csak befelé volna célravezető (levéltárvezetői konferencia keretében), viszont az alkalmat fel kell használnunk arra, hogy a levéltárak jelentőségét, feladatát, munkáját a lehető legszélesebb körben ismertessük és tudatosítsuk.
Budapest, 1955. május 6.
(Bakács István)
Az irat jelzete: MNL OL XIX-I-18-a-86.402-1955.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 02.
1953
1957
Képernyőre került az első magyar TV híradó, amely az ország fiatalságának folyamatos tájékoztatását, egyben pártpolitikai befolyásolását...Tovább
1989
A Műegyetemi Mozgalom a Modern Magyarországért (4 M) politikai ifjúsági szervezet felhívással fordult az ország valamennyi felsőoktatási...Tovább
1998
Merénylet a budapesti Aranykéz utcában; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros TamásTovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő