A breszt-litovszki békeszerződés (más néven breszti béke) Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar...Tovább
Egy szocialista nagyüzem, a Csepel Autógyár első lépései
„Meg kell jegyeznünk, hogy a 2. ponttal kapcsolatban a javaslat már a helyszínen felvetődött vizsgálatunk nyomában, de igen nagy ellenállásra talált és azt a következtetést vontuk le, hogy az illetékes műszaki vezető, Herceg elvtárs, a Motorgyár fődiszpécsere, kissé belemerevedett a megszokott módon történő gyártásba, és nem tudja elképzelni, hogy a 'jól bevált módszere' mással is helyettesíthető".
A levélen Sebő László szeptember 30-ai kézzel írt jegyzete található a következő szöveggel:
„E vizsgálat mellett közvetlenül is felhívtam Bíró et.-nőt a probléma kiküszöbölésére. A megoldást csak a külső kooperáció megjavításában látja. Megemlítettem, hogy ebben nem értek teljesen egyet, és a kérdést továbbra is figyelemmel kísérem. A munkaügyi főosztálytól kértem, hogy kb. 6 hét múlva a kérdésre ismételten térjenek vissza."
Az Autó- és Traktoripari Tröszt jelentése a pártközpontnak a Csepel Autógyár nyersanyagellátásáról
1952. augusztus 8.
Autó- és Traktoripari Tröszt
Budapest, 1952. augusztus 8.
Szigorúan bizalmas!
Jelentés
az MDP Központi
,Sebő elvtársnak
Tárgy: A Csepel Autógyár anyagellátásának hiányai
A Gyár III. évnegyedi lemezszükségletének, 3350 tonnának anyaggal fedezetlen része 1303 to. (Ebből finomlemez 155 to, pácolt lemez 558 to, hidegen hengerelt lemez 610 to). Ezt a hiányzó anyagot pótkiutalás formájában szeptember 30-ig kell a Csepel Autógyárnak megkapni termelési tervének teljesítése érdekében. Az anyagnak 1/3-ad részét augusztus 31-ig kérjük.
Folyó havi gyártásunk végrehajtásához és szeptember hóban való termelésünk előkészítéséhez szükséges, hogy az I. és II. keret kiutalásaiból szállításra esedékes 10 510 to anyagot a Vaskohászati Főosztály folyó hó 15-ig részünkre átadja.
Ugyancsak kérjük, hogy a III. keretre kiutalt 327 to lemezt a Vaskohászati Főosztály augusztus és szeptember hónapokban, fele-fele arányban részünkre leszállítsa.
A 3 tengelyes terepjáró
vezetőfülkéjének legyártása megköveteli, hogy az importra megrendelt 160 to mélyhúzó lemez legkésőbb szeptember 5-ig a gyár rendelkezésére álljon. Ezt az anyagot a külkereskedelem csak szeptember 30-ra ígéri.Vasöntvény-hiányaink
A Győri Vagongyár és a Kőbányai Vas- és Acélöntöde kellene, hogy ellássák acélöntésekkel a Csepel Autógyárat. A Győri Vagongyár megújuló ígéreteket tesz, amelyeknek valóra váltása rendszeresen elmarad. A Kőbányai Vas- és Acélöntődénél a terepjáró 300-as t[eher]g[ép]k[ocsik] öntvényszükségletét nem tudtuk, és nem is tudjuk oly határidőre biztosítani, ami a f[olyó] évi termelési tervünk betartását lehetővé tenné. Kérjük nevezett két művet oly irányba befolyásolni, hogy a Csepel Autógyár ütemes termelését a legrövidebb határidőn belül folyamatos munkájukkal elősegítsék.
Kovácsdarabok
A 300-as típ[usú] t[eher]g[ép]k[ocsik] féktartó tárcsáját a budapesti MÁVAG kell, hogy elkészítse. A folyó havi programhoz 120 db hiányunk van, amelyet a bedolgozó vállalat kapacitás hiányra való hivatkozással nem vállal a kellő időben legyártani.
Ugyancsak bizonytalanná teszi folyó havi programunkat a Ganz Vagon szállításainak vontatottsága, amely vállalat az irányítókar és a nyomtávtartó karok kovácsdarabjait nem szállítja anyaghiányra való hivatkozással.
Elektroacél
Elektroacél nélkül autóalkatrészeket gyártani nem lehet. Bármilyen világosan tudják ezt a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezető elvtársai, hónapok óta nem történt intézkedés az Autógyár III. és IV. évnegyedi elektroacél-szükségletének ügyében. Kossa elvtársnál, Kardi elvtársnál, Fock elvtársnál történt gyakori közbenjárásunk, valamint az Országos Tervhivatal - Herczeg elvtársnál lefolytatott ülés a Csepel Autógyár részére semmi eredményt nem hozott. Az ország elektroacél kapacitása látszólag nem képes a Csepel Autógyár elsőrendű fontosságú igényét akár részben is kielégíteni. Ebben az ügyben a legsürgősebb segítségre van szükség, mielőtt a Csepel Autógyár jóvátehetetlenül súlyos helyzetbe kerül. Az Ü. T. 95/40. sz. határozata, amely a honvédségi gépjárműgyártásunk elektroacél-szükségletének biztosításáért Kossa elvtársat teszi felelőssé, nem lett végrehajtva. Minden közbenjárásunk ellenére az alsóbb szervek a KGM miniszter vonatkozó utasításait elintézetlenül küldték vissza (Vaskohászati Igazgatóság és a Beszerzési Igazgatóság).
Golyóscsapágyak.
A Csepel Autógyár Győri Hajtóműgyárában az ütemes termelés állandó akadálya a golyóscsapágy-hiány. Semmi tartalékkal nem rendelkezünk, sőt a napi termeléshez szükséges csapágyak is gyakran hiányoznak. A Külkereskedelmi Minisztérium részéről a legnagyobb erőfeszítést kívánjuk a golyóscsapágy-hiány megszüntetése érdekében.
Cső
Úgy melegen hengerelt csőben, mint hidegen vont csőben hiányaink vannak. A kiutalások elégtelenek és így a III. évnegyedre minőségi melegen hengerelt csőben 30 to, hidegen vont csőben 45 to hiány mutatkozik. Intézkedést kérünk, hogy a Rákosi Művek Csőgyára ezt a problémát még a folyó hónapban megoldja. A megoldás útjaira vonatkozóan július 16-án Karádi és Komjáthy elvtársaknak 3 javaslatot tettünk, amelyek mindegyike alkalmas arra, hogy a Csepel Autógyáron kívül országos viszonylatban is lényeges beruházás nélkül megjavítsa a csőellátást.
Hordrugók
Ózd a hengerlési programjával elmaradt és így a hordrugókat részünkre gyártó Magyar Acélárugyár állandó késedelemmel küzd, ami az Autógyár készárutermelését hátrányosan befolyásolja. Kérünk segítséget, hogy Ózd ezt a nagyfontosságú programot hengerléseinél teljes mértékben figyelembe vegye és elmaradásait még a folyó hónapban pótolja.
Autó- és Traktoripari Tröszt
(Modrovits Tihamér)
főmérnök
Jelzet: MNL OL M-KS 276. f. 95. cs. 27. ő. e. - Magyar Dolgozók Pártja központi szervei, MDP KV Ipari és Közlekedési Osztály.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 03.
Bartók Béla II. vonósnégyesének premierje.Tovább
Hidegkuti Nándor válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja (†2002)Tovább
II. Abdul-Medzsidet megfosztják trónjától és családjával együtt száműzik Törökországból.Tovább
Megalakult a Független Kisgazda-és Polgári Párt Ifjúsági Csoportja. Az alakuló gyűlésen résztvevők megvitatták a feladatokat, és megvá-...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő
