Ünnepélyesen felavatták a budapesti József Nádor Műegyetem épüle-teit.Tovább
Kísérletek a Keresztény Demokrata Néppárt politikai elismertetésére 1945-ben
„Mindszenty az utóbbi időben egyre jobban Barankovics ellen foglalt állás, s vagy 3 hete magához hívatta és közölte vele, hogy [a] Pálffy elleni támadó nyilatkozatait katolikus szempontból nem tartja megfelelőeknek, a Hazánkról pedig hűvösen nyilatkozott, egyáltalában nem adta a lapra áldását. Barankovicsot ez a prímási részről tapasztalható ellenszenv viszi a demokrácia felé..."
Források
Részlet az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága jegyzőkönyvéből
1945. március 12.
Jegyzőkönyv
felvétetett az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának 1945. évi március 12-én a miniszterelnökség tanácstermében tartott üléséről
[
8.) [
Bánáss László: Analóg kérdést vet fel. A Magyar Frontban részt vettek a katolikus és a református szervezetek is. Tagjaik a legveszélyesebb munkában részt vettek. Katolikus szervezet akkor alakult meg, a
, és kérdi, hogy a Magyar Frontban való részvétel bizonyos előjogokat biztosít-e.Tildy Zoltán: Erről a kérdésről sokat beszéltek. Tény az, hogy a katolikus és a református szervezetek a Magyar Front munkájában részt vettek és a legveszedelmesebb munkákat vállalták. A Magyar Front egyik ülésén a Kommunista, a Szocialista [!] és [a] Kisgazda Párt felvette egyenlő tagként a Katolikus Néppártot és [a] Nemzeti Parasztpártot. De itt is a jelentkezésen volt a hiba. Sokan csak Pálffy József és közvetlen környezetét ismerték.
jelentkezett a Katolikus Néppárt nevében. Őróla köztudomású, hogy tulajdonképpen nyilas beállítottságú volt, és Közi-Horváth-tal minden együttes működést megtagad.Révai József: Örömmel üdvözölték a pártok jelentkezését, azonban a Katolikus Néppárt 1944 márciusában alakult meg, és most nem tudják, hogy tulajdonképpen kivel állnak szemben.
Tildy Zoltán: A Katolikus Néppártot kérték, hogy folyjon bele a munkákba és a szervezésbe, de ez nem történt meg.
Révai József: A Katolikus Néppárt deklarálja, hogy a párt nem folytatása az előzetes
, elutasítván mindenféle szövetséget azokkal, akik a örökségét akarják folytatni. Állásfoglalás kell a régi elemek ellen. Úgy látják, hogy a Katolikus Néppártban nincs biztosítva az, hogy nincsenek fasiszta elemek. Sőt...[
Jelzet: MNL OL XVIII-5-1945. március 12. (1. doboz.) - Az államhatalom felsőbb szervei Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága. - Eredeti, géppel írt, aláírás nélküli tisztázat.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 28.
1909
1924
A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.Tovább
1943
Teheránban találkozik Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin.Tovább
1960
Mauritánia deklarálja függetlenségét Franciaországtól.Tovább
1971
Az anglikán egyház történetében először avatnak nőket pappá.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő