Woodrow Wilson az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke (*1856)Tovább
A Belügyminisztérium feladatai az 1956 utáni első választások lebonyolításában
„Az 1958. novemberi országgyűlési és tanácsválasztások jelentős feladatok elé állítják a Belügyminisztérium szerveit is. Ebben az időben számolni kell az imperialista hírszerző szervek, valamint egyéb ellenforradalmi elemek aktivizálódásával, fokozott propaganda tevékenységével, huligán és egyéb alvilági elemek zavart keltő cselekményeivel. Ezenkívül a Belügyminisztérium szerveinek el kell látni a választással kapcsolatos rendészeti és biztosítási szolgálatot is.”
Melléklet
Belügyminisztérium | "SZIGORÚAN TITKOS!" |
Az 1958. év hátralévő időszakára eső nagyobb politikai eseményekkel és évfordulókkal kapcsolatos jelentési kötelezettségekről:
Utasítom Vezető Elvtársat, hogy a fenti eseményekkel kapcsolatban a következő rendszer szerint jelentsen:
A szeptember 16-án kezdődő ENSZ közgyűléssel kapcsolatban:
Jelentését naponta 15 óráig a B.M. II. Főosztály Tájékoztató Osztályának - nemleges esetben is - terjessze fel.
Szeptember 15-től visszavonásig naponta jelentsen:
a. az ellenséges kategóriák köreiben tapasztalat hangulatról, az ENSZ közgyűlés tényével, napirendjével, az ott elhangzott felszólalásokkal kapcsolatos véleményükről stb.,
b. az ENSZ közgyűlésen tárgyaltakkal összefüggő ellenséges tevékenységről /rémhírterjesztés, röpcédulázás, falfirkálás, fenyegetőzés stb./.
Az 1958. évi országgyűlési, illetve tanácsválasztásokkal kapcsolatban:
Szeptember 15-től november 1-ig naponta jelentse:
a. a választás nyilvánosságra hozatala milyen hangulatot váltott ki a hatáskörébe tartozó területen és objektumokban lévő ellenséges kategóriák között?
b. a választási névjegyzék összeállításánál a szavazásból kizárt személyek magatartásáról, tevékenységéről. Milyen intézkedéseket foganatosítottak egyesekkel szemben /a személyek teljes nacionáléjával/, különös tekintettel arra, hogy október 23-a is ebbe az időszakba esik.
Az ellenforradalom kitörésének és leverésének évfordulóján:
Október 16-án 15 óráig összefoglalva jelentse az ellenforradalom megünneplésére, esetleg sztrájkra, tüntetésre gyászünnepségre vagy fegyveres akció előkészítésére utaló jelzéseket.
Október 22-től 24-ig, illetve november 3-tól 5-ig naponta jelentse /a választással kapcsolatos közlendőivel egyidőben/:
a. az évforduló esetleges megünneplésének tervéről, gyászmegnyilvánulásáról, sztrájk vagy tüntetés tervéről, szervezéséről, esetleges sztrájkról, tüntetésről, ellenséges célzatú összejövetelekről stb.
b. Ellenséges propagandatevékenységről, pl.: előadások /iskolákban, egyéb helyeken/, prédikációk, gyászmisék, Kossuth-címer vagy Kossuth-címeres zászló kitűzése, hősök sírjának, emlékművének megrongálása, röpcédulák, falfirkálások, izgatások stb.
c. az évfordulóval kapcsolatos hangulatról,
d. az évfordulóval kapcsolatos preventív intézkedésekről és azok hatásáról, visszhangjáról.
A választások előkészítéséről és lefolyásáról:
November 1-jétől 14-ig naponta jelentsen:
a választási előkészületeket zavaró ellenséges megnyilvánulásokról, ellenséges cselekményekről, a területén és az objektumaikban lévő ellenséges elemek hangulatáról stb.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóján:
November 6-tól 8-ig naponta jelentsen:
a. a hangulatról, ellenséges tervekről, az ünnepségek lefolyásának esetleges megzavarásáról, illetve zavartalanságáról is,
b. esetleges szovjetellenes jelszavakról vagy más szovjetellenes akciókról - ellenséges - szovjetellenes, kommunistaellenes cselekményekről.
A választások ideje alatt:
November 15-én 12 órától a választás befejezéséig 2 óránként jelentsen:
a. a választás menetéről,
b. a vezető elvtársak szavazásának biztosításáról,
c. esetleges rendzavarásokról és az ellenséges kategóriák hangulatáról.
A választások befejezése után:
November 17-től 22-ig naponta jelentsen:
a területükhöz tartozó objektumokban az ellenséges személyek részéről tapasztalható megnyilvánulásokról, rémhírekről stb.
Heti összefoglaló jelentéseket készítsen és szombatonként 12 óráig terjessze fel az alábbiak szerint:
Szeptember 1-jétől 15-ig:
a. milyen ellenséges előkészületekről szereztek tudomást, azok megszakítására hozott intézkedések,
b. a területükhöz tartozó objektumokban lévő ellenséges személyek megnyilvánulásairól, terveiről, rémhírekről stb.
Szeptember 15-től november 22-ig:
értékelje a területén felmerült ellenséges cselekményeket, az azokban hozott intézkedéseket, készítsen róluk adatszerű kimutatást. /Hány személyt és milyen okból vettek őrizetbe, szabotázskísérlet, röpcédulázás, izgatás stb. miatt. Az őrizetbe vett személyek teljes nacionáléját tüntesse fel. Külön mutassa ki, hány főt vettek őrizetbe preventív okból és milyen adatok alapján. Az összes őrizetbe vett személy közül hány főt adtak át az ügyészségnek, hány főt helyeztek közbiztonsági őrizetbe, bocsátottak szabadon stb./
Rendkívüli eseményt - a megtett intézkedésekkel együtt - azonnal, soron kívül telefonon, illetve géptávírón /vagy futár útján/ jelentsen.
A napi, illetve összefoglaló jelentések felterjesztésének módja:
1. futár útján,
2. géptávírón,
3. telefonon az alábbi felsorolt számokon:
"K" vonal: 31-16
vezetői vonal: 136
városi vonal: 111-673
házi vonal: 52-59
interurbán: 134.
Vezető Elvtársat teszem felelőssé a jelentőszolgálat megszervezéséért és a jelentésében szereplő adatok valódiságáért.
Melléklet a Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 20. sz. parancsához.
BM Központi Irattár Parancsgyűjtemény 53/1958. sz. doboz.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő