A Magyar Demokrata Fórumhoz tartozó fiatalok szándéknyilatkozatot fogadtak el arról, hogy ifjúsági mozgalmat indítanak. Kinyilvánították,...Tovább
A Belügyminisztérium feladatai az 1956 utáni első választások lebonyolításában
„Az 1958. novemberi országgyűlési és tanácsválasztások jelentős feladatok elé állítják a Belügyminisztérium szerveit is. Ebben az időben számolni kell az imperialista hírszerző szervek, valamint egyéb ellenforradalmi elemek aktivizálódásával, fokozott propaganda tevékenységével, huligán és egyéb alvilági elemek zavart keltő cselekményeivel. Ezenkívül a Belügyminisztérium szerveinek el kell látni a választással kapcsolatos rendészeti és biztosítási szolgálatot is.”
Melléklet
Belügyminisztérium | "SZIGORÚAN TITKOS!" |
Az 1958. év hátralévő időszakára eső nagyobb politikai eseményekkel és évfordulókkal kapcsolatos jelentési kötelezettségekről:
Utasítom Vezető Elvtársat, hogy a fenti eseményekkel kapcsolatban a következő rendszer szerint jelentsen:
A szeptember 16-án kezdődő ENSZ közgyűléssel kapcsolatban:
Jelentését naponta 15 óráig a B.M. II. Főosztály Tájékoztató Osztályának - nemleges esetben is - terjessze fel.
Szeptember 15-től visszavonásig naponta jelentsen:
a. az ellenséges kategóriák köreiben tapasztalat hangulatról, az ENSZ közgyűlés tényével, napirendjével, az ott elhangzott felszólalásokkal kapcsolatos véleményükről stb.,
b. az ENSZ közgyűlésen tárgyaltakkal összefüggő ellenséges tevékenységről /rémhírterjesztés, röpcédulázás, falfirkálás, fenyegetőzés stb./.
Az 1958. évi országgyűlési, illetve tanácsválasztásokkal kapcsolatban:
Szeptember 15-től november 1-ig naponta jelentse:
a. a választás nyilvánosságra hozatala milyen hangulatot váltott ki a hatáskörébe tartozó területen és objektumokban lévő ellenséges kategóriák között?
b. a választási névjegyzék összeállításánál a szavazásból kizárt személyek magatartásáról, tevékenységéről. Milyen intézkedéseket foganatosítottak egyesekkel szemben /a személyek teljes nacionáléjával/, különös tekintettel arra, hogy október 23-a is ebbe az időszakba esik.
Az ellenforradalom kitörésének és leverésének évfordulóján:
Október 16-án 15 óráig összefoglalva jelentse az ellenforradalom megünneplésére, esetleg sztrájkra, tüntetésre gyászünnepségre vagy fegyveres akció előkészítésére utaló jelzéseket.
Október 22-től 24-ig, illetve november 3-tól 5-ig naponta jelentse /a választással kapcsolatos közlendőivel egyidőben/:
a. az évforduló esetleges megünneplésének tervéről, gyászmegnyilvánulásáról, sztrájk vagy tüntetés tervéről, szervezéséről, esetleges sztrájkról, tüntetésről, ellenséges célzatú összejövetelekről stb.
b. Ellenséges propagandatevékenységről, pl.: előadások /iskolákban, egyéb helyeken/, prédikációk, gyászmisék, Kossuth-címer vagy Kossuth-címeres zászló kitűzése, hősök sírjának, emlékművének megrongálása, röpcédulák, falfirkálások, izgatások stb.
c. az évfordulóval kapcsolatos hangulatról,
d. az évfordulóval kapcsolatos preventív intézkedésekről és azok hatásáról, visszhangjáról.
A választások előkészítéséről és lefolyásáról:
November 1-jétől 14-ig naponta jelentsen:
a választási előkészületeket zavaró ellenséges megnyilvánulásokról, ellenséges cselekményekről, a területén és az objektumaikban lévő ellenséges elemek hangulatáról stb.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóján:
November 6-tól 8-ig naponta jelentsen:
a. a hangulatról, ellenséges tervekről, az ünnepségek lefolyásának esetleges megzavarásáról, illetve zavartalanságáról is,
b. esetleges szovjetellenes jelszavakról vagy más szovjetellenes akciókról - ellenséges - szovjetellenes, kommunistaellenes cselekményekről.
A választások ideje alatt:
November 15-én 12 órától a választás befejezéséig 2 óránként jelentsen:
a. a választás menetéről,
b. a vezető elvtársak szavazásának biztosításáról,
c. esetleges rendzavarásokról és az ellenséges kategóriák hangulatáról.
A választások befejezése után:
November 17-től 22-ig naponta jelentsen:
a területükhöz tartozó objektumokban az ellenséges személyek részéről tapasztalható megnyilvánulásokról, rémhírekről stb.
Heti összefoglaló jelentéseket készítsen és szombatonként 12 óráig terjessze fel az alábbiak szerint:
Szeptember 1-jétől 15-ig:
a. milyen ellenséges előkészületekről szereztek tudomást, azok megszakítására hozott intézkedések,
b. a területükhöz tartozó objektumokban lévő ellenséges személyek megnyilvánulásairól, terveiről, rémhírekről stb.
Szeptember 15-től november 22-ig:
értékelje a területén felmerült ellenséges cselekményeket, az azokban hozott intézkedéseket, készítsen róluk adatszerű kimutatást. /Hány személyt és milyen okból vettek őrizetbe, szabotázskísérlet, röpcédulázás, izgatás stb. miatt. Az őrizetbe vett személyek teljes nacionáléját tüntesse fel. Külön mutassa ki, hány főt vettek őrizetbe preventív okból és milyen adatok alapján. Az összes őrizetbe vett személy közül hány főt adtak át az ügyészségnek, hány főt helyeztek közbiztonsági őrizetbe, bocsátottak szabadon stb./
Rendkívüli eseményt - a megtett intézkedésekkel együtt - azonnal, soron kívül telefonon, illetve géptávírón /vagy futár útján/ jelentsen.
A napi, illetve összefoglaló jelentések felterjesztésének módja:
1. futár útján,
2. géptávírón,
3. telefonon az alábbi felsorolt számokon:
"K" vonal: 31-16
vezetői vonal: 136
városi vonal: 111-673
házi vonal: 52-59
interurbán: 134.
Vezető Elvtársat teszem felelőssé a jelentőszolgálat megszervezéséért és a jelentésében szereplő adatok valódiságáért.
Melléklet a Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 20. sz. parancsához.
BM Központi Irattár Parancsgyűjtemény 53/1958. sz. doboz.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 17.
1989
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő