A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül

A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”

Források  

Jegyzőkönyvrészlet és előterjesztés a Los Angeles-i olimpiával kapcsolatos előkészületekről
az MSZMP PB 1984. április 10-ei ülésén

                                                               SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 példányban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. április 10-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Benke Valéria, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Gyenes András, Fejti György, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak.
Az ülésen nem vesznek részt /szolgálati okból külföldön vannak/: Aczél György és Gáspár Sándor elvtársak

N A P I R E N D:

[...]

3./ Különfélék.

[...]

10./ Tájékoztató az 1984. évi Los Angeles-i
olimpiai játékokkal összefüggő előkészületeinkről
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának tájékoztatója

A Politikai Bizottság tudomásul veszi az 1984. évi Los Angeles-i olimpiai játékok előkészületeiről adott tájékoztatást.

Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.

A támadások célpontjába került szocialista országokkal való szolidaritásunkat a szükség szerint minden lehetséges fórumon juttassuk kifejezésre.

[...]

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA
SZIGORÚAN BIZALMAS!
KAD/345/1984. Sz.
Készült: 2 gépelt és 21 soksz.
Példányban
Látta: Korom Mihály IV. 3.

T Á J É K O Z T A T Ó
a Politikai Bizottságnak

az 1984. évi Los Angeles-i olimpiai játékokra való
előkészületeinkről

A Politikai Bizottság 1980. december 9-én tárgyalta a moszkvai olimpiáról készített jelentést, és meghatározta az 1984. évi olimpiával kapcsolatos fő tennivalókat. A Magyar Olimpiai Bizottság, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal ennek megfelelően szervezi, irányítja az olimpiai előkészületeket. Célkitűzés, hogy a magyar sportolók példás küzdőszellemű csapatot alkotva, a nemzetek nem hivatalos pontversenyében az első tíz között végezzenek.

I.

A feszült nemzetközi légkör kihat az 1984. évi Los Angeles-i nyári olimpiai játékok előkészületeire. Egyes, különösen a szocialista országokból érkező olimpiai küldöttségeknek a részvétel során is számolniuk kell az USA szélsőséges köreinek politikai provokációival. Bonyolítja a helyzetet, hogy az olimpiai mozgalomban, a nemzetközi sportfórumokon az amatőrizmus-profizmus, a sport és az üzlet összefonódása, a dopping elleni harc, valamint a nemzetközi sportélet irányítása, demokratizálása kérdéseiről vita folyik. Az olimpiai játékok szervezését magántársaságra bízták, amely azt nyereséges vállalkozásként rendezi meg. Ezért a részvételi költségek a korábbiaknál jóval magasabbak. Nehézséget okoz az is, hogy az olimpiai szervező bizottság és az USA kormányzata között nincs meg a szükséges összhang. A nagyszámú, különböző nemzetiségű bevándorolt várható magatartása kiszámíthatatlan. Az egyes országok küldöttségeit a versenyszínhelyek közötti nagy távolságok miatt több olimpiai faluban szállásolják el. A tervezett biztonsági intézkedések elsősorban az olimpiai faluk területére és a versenyek színhelyére vonatkoznak.

Ezekről a kérdésekről, valamint a felkészülésről folyamatos a konzultáció az illetékes hazai szervekkel és a szocialista országok sportszervezeteinek vezetőivel. Az 1984. június 2-i végleges nevezési határidő előtt a szocialista országok sportvezetői Moszkvában egyeztető megbeszélést tartanak.

II.

A sportági szakszövetségek, a kijelölt sportegyesületek 1981-ben kidolgozták az olimpiai felkészülési programokat. Ezek többségét a sportolók, a szakemberek teljesítették. Az elmúlt évek világ- és Európa bajnokságain a versenyzők az olimpiai sportágak zömében megfelelő eredményeket értek el.

A Magyar Olimpiai Bizottság határozata értelmében az olimpiai küldöttségbe az I-VIII. helyezés elérésére esélyes sportolók, valamint kiemelkedően tehetséges fiatalok kerülhetnek. A magyar olimpiai csapat várható versenyzői létszáma 170-200 fő lesz. Ennek összetétele a következő:

  • teljes létszámmal a birkózás, a kajak-kenu, az öttusa, a sportlövészet, a torna, a vívás, a női és a férfi kézilabda, valamint a vízilabda csapat;
  • a súlycsoportok többségében indulnak a cselgáncsozók, az ökölvívók és a súlyemelők;
  • csak néhány versenyszámban vesznek részt az atléták, az evezősök, az íjászok, az úszók és a vitorlázók;
  • a részvételi jogosultság megszerzéséért még versenyben vannak a női kosárlabdázók és a labdarúgók

Ehhez mintegy 55-65 vezető, edző, technikai szakember, orvos, gyúró csatlakozik. A nemzetközi sportszervezetek és a szervező bizottság költségére 34 magyar szakember utazik az olimpiára. A sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak kiküldésére megtörténtek az intézkedések.

A szakmai előkészületek mellett az olimpiai kerettagok politikai felkészítése is folyik. Az edzőtáborokban rendszeresen tartanak előadásokat, konzultációkat, kulturális műsorokat és angol nyelvórákat.

A Magyar Olimpiai Bizottság és az Országos Testnevelési és Sporthivatal folyamatosan biztosítja az olimpiai felkészülés tárgyi-anyagi feltételeit. Az ezekhez szükséges pénzeszközöket, valamint a részvétel költségeit, a mintegy 22-30 millió forintot, ennek részeként a 220-350 ezer dollárt / az 1 főre számított 100-120 ezer forintot, ezen belül az 1000-1200 dollárt/ állami támogatás nélkül a Magyar Olimpiai Bizottság fedezi. Az eredményesen szerepelt sportolók, a szakvezetők erkölcsi-anyagi elismeréséhez szükséges összegek is rendelkezésre állnak.

II.

Az olimpiai felkészüléssel a részvétellel összefüggő további főbb feladatok, jelentősebb események a következők:

  1. Az olimpiáig hátralévő időszakban a fő figyelem a szakmai programok maradéktalan végrehajtására, a politikai, erkölcsi felkészítő munkára, az olimpiai csapat egységének és küzdőszellemének erősítésére irányul.
  2. Sor kerül:
    • május második felében az olimpikonok ünnepélyes fogdalomtételére;
    • június végén az olimpiai csapat összevont csapatgyűlésére;
    • megfelelő időpontban az utazó sportolók ünnepélyes búcsúztatására, illetve fogadására;
    • augusztus második felében az eredményesen szerepelt sportolók és szakvezetőik parlamenti kitüntetésére.
  3. Az olimpiai felkészülésről és a részvételről május közepén a Minisztertanács tájékoztatást kap.
  4. A sajtó, a rádió és a televízió folyamatosan foglalkozik a magyar sportolók felkészülésével. Az a törekvés, hogy a lakosság reális tájékoztatást kapjon az olimpiai sportágak nemzetközi és hazai helyzetéről, az erőviszonyokról, az olimpiai játékok megrendezésének körülményeiről.

Az olimpiai mozgalom támogatásával, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság védnökségével 1984-85-ben az USA-ban világjátékokat rendeznek a mozgáskorlátozott, vak és hallássérült sportolók számára. Ezeken az eseményeken magyar versenyzők is részt vesznek.

MOL M KS 288. f. 5/907. ő. e. Magyar Országos Levéltár. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. április 10-ei ülése. (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés).

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő