Először mutatja be Georges Claude a modern neonvilágítást.Tovább
A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül
A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”
Jegyzőkönyvrészlet és jelentés a Los Angeles-i olimpián a magyar versenyzők távolmaradásával kapcsolatban az MSZMP PB 1984. május 14-ei ülésén
| SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 3 példányban |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. május 14-én megtartott
üléséről
| JELEN VANNAK: | Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Fejti György, Gyenes András és Szűrös Mátyás elvtársak. Az ülésen nem vesznek részt /szolgálati okból külföldön vannak/: Havasi Ferenc és Maróthy László elvtársak; szabadságon van Kádár János elvtárs. Nem vesz részt továbbá Katona István elvtárs. |
N A P I R E N D:
| 1./ | Jelentés a XXIII. nyári olimpiai játékokkal összefüggő kérdésekről Előadó: Varga Péter elvtárs Meghívott: Buda István elvtárs |
| 2./ | Különfélék |
1./ Jelentés a XXIII. nyári olimpiai
játékokkal összefüggő kérdésekről
Előadó: Varga Péter elvtárs
Hozzászóltak: Lázár György, Gáspár Sándor,
Buda István, Szűrös Mátyás, Sarlós István,
Gyenes András, Aczél György, Korom Mihály
és Németh Károly elvtársak
| A Politikai Bizottság tudomásul veszi a szocialista országok testvérpártjai KB osztályvezetőinek és az állami sporthivatalok vezetőinek 1984. május 11-én Moszkvában megtartott tanácskozásáról készült jelentést. A küldöttség munkáját jóváhagyja. Ajánlja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, foglaljon úgy állást, és nyilatkozatban tegye közzé, hogy a kialakult körülményeket figyelembe véve, a magyar sportolók nem vesznek részt a XXIII. nyári olimpiai játékokon. Az olimpiai bizottság kommunista tagjai és néhány kiemelkedő pártonkívüli személyisége az ülés előtt kapjon tájékoztatást a Politikai Bizottság állásfoglalásáról. A MOB nyilatkozatának tervezetét Korom Mihály, Óvári Miklós és Szűrös Mátyás elvtársak hagyják jóvá. Támogatja, hogy élsportolóink - a Los Angeles-i olimpiai játékoktól eltérő időpontban - induljanak a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyeken. Lehetőségeinkkel összhangban vállaljuk néhány verseny megszervezését. Helyesli, hogy a nyári olimpiai játékok idején összehívásra kerülő sportági kongresszusokon képviselőink vegyenek részt, meghívott bíráink, szakembereink működjenek közre az olimpiai sportversenyek lebonyolításában. Egyetért azzal, hogy a Los Angeles-i olimpiára - a korábbi tervekhez képest - csökkentett létszámú magyar sajtócsoport utazzék. A tömegkommunikációs eszközök mértéktartóan számoljanak be az eseményekről. Az Agitációs és Propaganda Osztály gondoskodjék a korábbi sajtótervek módosításáról. A terveket Korom Mihály és Óvári Miklós elvtársak hagyják jóvá. Felkéri a Magyar Olimpiai Bizottságot, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, hogy gondoskodjék a Politikai Bizottság állásfoglalásából adódó feladatok végrehajtásáról. A Központi Bizottság osztályvezetői, a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, a KISZ KB első titkára, a SZOT főtitkára, a Hazafias Népfront főtitkára és a központi sajtó vezetői a Politikai Bizottság határozatáról május 15-én kapjanak tájékoztatást. A Politikai Bizottság határozatáról a Szovjetunió magyarországi nagykövete útján tájékoztatni kell az SZKP Központi Bizottságát. A Külügyminisztérium adjon megfelelő választ az USA nagykövetségének a május 10-én átadott "szóbeli üzenetre". A Központi Bizottság illetékes osztályai gondoskodjanak a határozat végrehajtásáról. A határozatot kapják: - a Központi Bizottság titkárai, - a Központi Bizottság osztályvezetői, - Lázár György, Borbándi János, Várkonyi Péter és Buda István elvtársak. |
[...]
| MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KB KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATIV OSZTÁLYA | SZIGORÚAN BIZALMAS! KAO/345/3/1984. sz. Készült: 2 gépelt és 23 soksz. példányban |
J e l e n t é s
a Politikai Bizottságnak
a XXIII. nyári olimpiai játékokkal összefüggő kérdésekről
Az SzKP Központi Bizottsága kezdeményezésére május 11-én a bolgár, a magyar, a vietnami, az NDK-beli, a koreai, a kubai, a laoszi, a mongol, a lengyel, a román, a szovjet és a csehszlovák testvérpártok i lletékes osztályvezetői és az állami sporthivatalok vezetői Moszkvában konzultációt folytattak a XXIII. nyári olimpiai játékokon való részvétellel kapcsolatos kérdésekről.
A találkozót az SzKP Központi Bizottsága az érdekelt pártokhoz május 8-án eljuttatott üzenetében kezdeményezte, amelyben tájékoztatást adott arról a döntéséről is, hogy a szovjet sportolók nem vesznek részt a Los Angeles-i sportversenyeken. Ebben megindokolta elhatározását. Támogatást és hasonló döntésben megnyilvánuló szolidaritást kért.
| 1. | A találkozó során elhangzott szovjet referátum kitért az olimpiáról való távolmaradás már ismertetett okaira. Ezt kiegészítette azzal, hogy a döntést sürgette a NOB elnökének, J. A. Samaranchnak az amerikai elnökkel bejelentett találkozója, ugyanis a kialakult helyzetben mindenképpen szükségesnek tartották, hogy állásfoglalásukkal megelőzzék azt. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió a legutolsó pillanatig komolyan és aktívan készült a részvételre. A különböző zaklatások, rágalmazások, provokációk, a dopping ellenőrzések manipulálásának előre vetődő jelei arra mutattak, hogy Los Angelesben nem lehet tisztességes versenyekkel számolni. A felszólalók többsége pártja központi bizottsága nevében megértését és támogatását hangsúlyozta. A német hozzászólás kiemelte, hogy az NDK a jövőben is kiáll az olimpiai eszme mellett, és támogatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. A bolgárok jelezték, hogy Szófia megpályázza az 1992. évi téli olimpiai játékok megrendezését. A román felszólalás utalt arra, hogy a korábbi találkozón azt a megállapodást fogadtuk el, miszerint a végleges döntés előtt újra tanácskozunk. Közölték azt is, nincs politikai döntés az olimpián való részvételükről. Bejelentették, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének moszkvai tárgyalásait követően készek újabb konzultáción részt venni. A koreaiak közös olimpiai stratégiát sürgettek. A Szovjetunió támogatásáért cserében már most az 1988-ban esedékes szöuli olimpiai rendezvények bojkottálását kérték. |
| 2. | A pártjainkhoz eljuttatott üzenetben szereplő, az olimpiai programnak megfelelő sportversenyek rendezésének gondolatát szovjet részről újból kifejtették. Elmondták, hogy azokat a sportolók lelkiismeretes olimpiai felkészülésének megfelelő kamatoztatása és honorálása végett tartják szükségesnek. Elképzeléseik szerint e megmozdulásokat ebben az évben, megfelelő időben, országainkban arányosan elosztva, egységesített lebonyolítási rendszerben és díjazással - vagyis azonos kivitelű érmek és oklevelek kiosztása mellett - kellene megszervezni. Ki lehetne egészíteni a győztesek hazai megjutalmazásával is. A szovjet elképzeléseket az NDK küldöttsége teljes egészében felkarolta. Kiegészítette azzal, hogy ezeken a versenyeken minél több kiemelkedő eredményt kell elérni. E sportrendezvényeket össze lehetne kapcsolni ifjúsági találkozókkal is. Bolgár részről javasolták, más nemzetek számára is nyitott országos bajnokságok szervezését. Szorgalmazták minél több világverseny megrendezését, lehetőleg előrehozott időponttal. A lengyelek azt hangsúlyozták, hogy garantálni kellene a legkiemelkedőbb sportolók indítását, és javasolták a sportolók csereüdültetésének megszervezését is. A román felszólalás arra figyelmeztetett, hogy a Los Angeles-i játékokkal egyidejű, párhuzamos rendezvények az olimpiai mozgalom teljes széthullásához vezetnének. |
| 3. | Több küldöttség is szükségesnek tartotta, hogy a nyári olimpiai játékok idején sorra kerülő sportági kongresszusokra képviselőiket, a versenyek lebonyolításához felkért bírákat és szakembereket a szocialista országok küldjék el Los Angelesbe. Valamennyien kifejezték: a távolmaradás súlyos következményekkel járna a nemzetközi sportéletben, befolyásunk nagy mértékben csökkenne. Szovjet részről e felvetések nyomán bejelentették, hogy képviselőik és meghívott szakembereik elutaznak az olimpiára. |
| 4. | A küldöttségek egyetértettek, hogy az olimpiáról való távolmaradást felhasználó szocialistaellenes propagandát ellensúlyozni szükséges. A kész szovjet sajtó és propagandatervet a résztvevőknek átadták. Bejelentették, hogy az olimpia eseményeiről szóló objektív tájékoztatás garantálása érdekében a Szovjetunió kislétszámú tudósító csoportot küld Los Angelesbe. A sporthivatalok vezetői Moszkvában külön megbeszélést is tartottak. Megállapodtak, hogy május közepén Szófiában kidolgozzák a szocialista országok sportrendezvényeinek programját és menetrendjét. Ennek véglegesítése céljából az állami sportirányítás vezetői május végén Prágában találkoznak, ahova meghívják J. A. Samaranchot, a NOB elnökét. Szovjet részről vállalták, hogy a két találkozó közötti időszakban a tervekről tájékoztatják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és a nemzetközi sportszövetségeket. Küldöttségünk a Politikai Bizottságtól kapott megbízatás szerint járt el. Kifejtettük, hogy a kialakult helyzetben nagy felelősséggel és körültekintéssel mérlegeljük az olimpián való részvételünk kérdését. Állá ;spontunk kialakításánál elsősorban a szocialista közösség érdekei vezérelnek bennünket. Ugyanakkor mérlegeljük azt is, hogy az olimpia ügye az emberek millióit foglalkoztatja, részét képezi a népek közötti együttműködésnek és megértésnek. Eljárási rendünknek megfelelően a magyar részvétel kérdését mindezek szellemében, az illetékes politikai és sport testületek elé terjesztjük, majd ezt követően döntésünket nyilvánosságra hozzuk. Álláspontunkat és javaslatainkat méltányolták. Közös megállapodás alapján a tanácskozásról sajtóközleményt nem jelentettünk meg. |
Határozati javaslat
- A Politikai Bizottság a moszkvai tanácskozásról szóló jelentést tudomásul veszi.
- Ajánlja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, hogy a kialakult körülményeket figyelembevéve, a magyar sportolók ne vegyenek részt a XXIII. nyári olimpiai játékokon.
- Javasolja, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság üljön össze, és állásfoglalását nyilatkozatban tegye közzé.
A Magyar Olimpiai Bizottság kommunista tagjai az ülés előtt kapjanak tájékoztatást a Politikai Bizottság állásfoglalásáról. - Támogatja, hogy élsportolóink - a Los Angeles-i olimpiai játékoktól eltérő időpontban - induljanak a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyeken, illetve lehetőségeinkkel összhangban vállaljuk néhány nemzetközi verseny megszervezését.
- Helyesli, hogy a nyári olimpiai játékok idején összehívásra kerülő sportági kongresszusokon képviselőink vegyenek részt, meghívott bíráink, szakembereink működjenek közre az olimpiai sportversenyek lebonyolításában.
- Egyetért azzal, hogy a Los Angeles-i olimpiára - a korábbi tervekhez képest - csökkentett létszámú magyar sajtócsoport utazzon. A tömegkommunikációs eszközök mértéktartóan számoljanak be az eseményekről.
A szocialista országokban megrendezésre kerülő sportversenyekről a sajtó részletesen, a rádió és a televízió helyszíni közvetítésekkel is tudósítson.
Az Agitációs és Propaganda Osztály gondoskodjon a korábbi sajtótervek módosításáról és végrehajtásáról. A terveket Korom Mihály és Óvári Miklós elvtárs hagyja jóvá. - Felkéri a Magyar Olimpiai Bizottságot, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, hogy gondoskodjon a Politikai Bizottság állásfoglalásából adódó feladatok végrehajtásáról.
- A budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, valamint a KISZ KB első titkára, a SzOT főtitkára és a Hazafias Népfront főtitkára a Politikai Bizottság állásfoglalásáról május 15-én kapjon tájékoztatást.
- A Politikai Bizottság állásfoglalásáról tájékoztatni kell a Szovjetunió magyarországi nagykövetét.
- Központi Bizottság illetékes osztályai gondoskodjanak a határozat végrehajtásáról.
Budapest, 1984. május 14.
| Varga Péter (Varga Péter) [osztályvezető] |
A Magyar Olimpiai Bizottság nyilatkozata
/ Tervezet /
A Magyar Olimpiai Bizottság áprilisban felkérte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és a Los Angeles-i Olimpia Szervező Bizottságát: kövessenek el mindent, hogy a világ sportolói a XXIII. nyári olimpián egyenlő feltételek mellett és teljes biztonságban versenyezhessenek. Kifejezte reményét, hogy az olimpiát veszélyeztető problémák megoldódnak.
Az eltelt időszakban a szocialista országok olimpiai bizottságai újabb kezdeményezéseket tettek annak érdekében, hogy az olimpián maradéktalanul érvényesüljön a népek közötti béke és barátság eszméje. Szűnjön meg a szocialista országok elleni uszító propaganda hadjárat. Ténylegesen garantálják minden küldöttség számára a zavartalan versenyzést, részvételt.
A Magyar Olimpiai Bizottság május 16-án ülést tartott. Áttekintette és mérlegelte a XXIII. nyári olimpiai játékok körül kialakult helyzetet. Gondosan megvizsgálta az olimpiai alapokmányban foglalt elvek érvényesülésének körülményeit. Sajnálatosnak tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő bizonyos szélsőséges politikai körök a versenyek előkészületeit továbbra is a Szovjetunió és a szocialista országok elleni propaganda céljaira használják fel. Megállapította, változatlanul nincs megfelelően szavatolva a sportolók biztonsága és a versenyek zavartalan megtartása. A szocialista országok jószándékú felhívásai nem találtak kellő megértésre.
A Magyar Olimpiai Bizottság megértéssel fogadta a Szovjetunió és más szocialista országok olimpiai bizottságainak aggodalmát, és szolidaritást vállalt döntéseikkel. A maga részéről is úgy ítélte meg, hogy a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a magyar sportolók részvételét a XXIII. nyári olimpiai játékokon.
A Magyar Olimpiai Bizottság a sportolók és a sportszerető közvélemény óhaját is kifejezve sajnálja, hogy a távolmaradás elhatározására kényszerült. Ismételten kinyilvánítja az olimpiai eszmével való egyetértését, s a jövőben is mindent megtesz az olimpiai mozgalom nemes céljainak valóra váltásáért.
| MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZ PONTI BIZOTTSÁGA | SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 4 pld-ban H/283/1984. L. Szűrös Mátyás V. 15. L: Korom Mihály V. 15. L. Óvári Miklós V. 15. |
A POLITIKAI BIZOTTSÁG 1984. MÁJUS 14-i HATÁROZATA
A XXIII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEKRŐ
- A Politikai Bizottság tudomásul veszi a szocialista országok testvérpártjai KB osztályvezetőinek és az állami sporthivatalok vezetőinek 1984. május 11-én Moszkvában megtartott tanácskozásáról készült jelentést.
A küldöttség munkáját jóváhagyja. - Ajánlja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, foglaljon úgy állást és nyilatkozatban tegye közzé, hogy a kialakult körülményeket figyelembe véve, a magyar sportolók nem vesznek részt a XXIII. nyári olimpiai játékokon.
Az olimpiai bizottság kommunista tagjai és néhány kiemelkedő pártonkívüli személyisége az ülés előtt kapjon tájékoztatást a Politikai Bizottság állásfoglalásáról.
A Magyar Olimpiai Bizottság nyilatkozatának tervezetét Korom Mihály, Óvári Miklós és Szűrös Mátyás elvtársak hagyják jóvá. - Támogatja, hogy élsportolóink - a Los Angeles-i olimpiai játékoktól eltérő időpontban - induljanak a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyeken. Lehetőségeinkkel összhangban vállaljuk néhány verseny megszervezését.
- Helyesli, hogy a nyári olimpiai játékok idején összehívásra kerülő sportági kongresszusokon képviselőink vegyenek részt, meghívott bíráink, szakembereink működjenek közre az olimpiai sportversenyek lebonyolításában.Egyetért azzal, hogy a Los Angeles-i olimpiára - a korábbi tervekhez képest - csökkentett létszámú magyar sajtócsoport utazzék. A tömegkommunikációs eszközök mértéktartóan számoljanak be az eseményekről.
A KB Agitációs és Propaganda Osztálya gondoskodjék a korábbi sajtótervek módositásáról. A terveket Korom Mihály és Óvári Miklós elvtársak hagyják jóvá. - Felkéri a Magyar Olimpiai Bizottságot, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, hogy gondoskodjék a Politikai Bizottság állásfoglalásából adódó feladatok végrehajtásáról.
- A Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság, a megyei és a megyei jogu pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, a KISZ KB első titkára, a SZOT főtitkára, a Hazafias Népfront főtitkára és a központi sajtó vezetői a Politikai Bizottság határozatáról május 15-én kapjanak tájékoztatást.
- A Politikai Bizottság határozatáról a Szovjetunió magyarországi nagykövete útján tájékoztatni kell az SZKP Központi Bizottságát.
- A Külügyminisztérium adjon megfelelő választ az USA nagykövetségének a május 10-én átadott "szóbeli üzenet"-re.
- A Központi Bizottság illetékes osztályai gondoskodjanak a határozat végrehajtásáról.
ZÁRADÉK:
| A határozatot kapják: | |
| - a Központi Bizottság titkárai, - a Központi Bizottság osztályvezetői, - Lázár György, Borbándi János, Várkonyi Péter és Buda István elvtársak. |
MOL M KS 288. f. 5/910. ő. e. Magyar Országos Levéltár. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. május 14-ei ülése. (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés, határozat, tervezet)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 03.
1910
1917
Breszt-Litovszkban fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar...Tovább
1930
A budapesti Margit-szigeten átadják a Hajós Alfréd tervei alapján elkészült Nemzeti Sportuszodát.Tovább
1989
Befejeződik George H. W. Bush és Mihail Gorbacsov máltai találkozója.Tovább
1992
A távközlés egyik történelmi lépéseként Neil Papworth brit mérnök elküldi az első rövid szöveges üzenetet.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedk számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő