Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek, kínai párt és állami vezető a Kairói...Tovább
A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül
A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”
Jegyzőkönyvrészlet és jelentés a Los Angeles-i olimpián a magyar versenyzők távolmaradásával kapcsolatban az MSZMP PB 1984. május 14-ei ülésén
| SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 3 példányban |
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. május 14-én megtartott
üléséről
| JELEN VANNAK: | Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Fejti György, Gyenes András és Szűrös Mátyás elvtársak. Az ülésen nem vesznek részt /szolgálati okból külföldön vannak/: Havasi Ferenc és Maróthy László elvtársak; szabadságon van Kádár János elvtárs. Nem vesz részt továbbá Katona István elvtárs. |
N A P I R E N D:
| 1./ | Jelentés a XXIII. nyári olimpiai játékokkal összefüggő kérdésekről Előadó: Varga Péter elvtárs Meghívott: Buda István elvtárs |
| 2./ | Különfélék |
1./ Jelentés a XXIII. nyári olimpiai
játékokkal összefüggő kérdésekről
Előadó: Varga Péter elvtárs
Hozzászóltak: Lázár György, Gáspár Sándor,
Buda István, Szűrös Mátyás, Sarlós István,
Gyenes András, Aczél György, Korom Mihály
és Németh Károly elvtársak
| A Politikai Bizottság tudomásul veszi a szocialista országok testvérpártjai KB osztályvezetőinek és az állami sporthivatalok vezetőinek 1984. május 11-én Moszkvában megtartott tanácskozásáról készült jelentést. A küldöttség munkáját jóváhagyja. Ajánlja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, foglaljon úgy állást, és nyilatkozatban tegye közzé, hogy a kialakult körülményeket figyelembe véve, a magyar sportolók nem vesznek részt a XXIII. nyári olimpiai játékokon. Az olimpiai bizottság kommunista tagjai és néhány kiemelkedő pártonkívüli személyisége az ülés előtt kapjon tájékoztatást a Politikai Bizottság állásfoglalásáról. A MOB nyilatkozatának tervezetét Korom Mihály, Óvári Miklós és Szűrös Mátyás elvtársak hagyják jóvá. Támogatja, hogy élsportolóink - a Los Angeles-i olimpiai játékoktól eltérő időpontban - induljanak a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyeken. Lehetőségeinkkel összhangban vállaljuk néhány verseny megszervezését. Helyesli, hogy a nyári olimpiai játékok idején összehívásra kerülő sportági kongresszusokon képviselőink vegyenek részt, meghívott bíráink, szakembereink működjenek közre az olimpiai sportversenyek lebonyolításában. Egyetért azzal, hogy a Los Angeles-i olimpiára - a korábbi tervekhez képest - csökkentett létszámú magyar sajtócsoport utazzék. A tömegkommunikációs eszközök mértéktartóan számoljanak be az eseményekről. Az Agitációs és Propaganda Osztály gondoskodjék a korábbi sajtótervek módosításáról. A terveket Korom Mihály és Óvári Miklós elvtársak hagyják jóvá. Felkéri a Magyar Olimpiai Bizottságot, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, hogy gondoskodjék a Politikai Bizottság állásfoglalásából adódó feladatok végrehajtásáról. A Központi Bizottság osztályvezetői, a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, a KISZ KB első titkára, a SZOT főtitkára, a Hazafias Népfront főtitkára és a központi sajtó vezetői a Politikai Bizottság határozatáról május 15-én kapjanak tájékoztatást. A Politikai Bizottság határozatáról a Szovjetunió magyarországi nagykövete útján tájékoztatni kell az SZKP Központi Bizottságát. A Külügyminisztérium adjon megfelelő választ az USA nagykövetségének a május 10-én átadott "szóbeli üzenetre". A Központi Bizottság illetékes osztályai gondoskodjanak a határozat végrehajtásáról. A határozatot kapják: - a Központi Bizottság titkárai, - a Központi Bizottság osztályvezetői, - Lázár György, Borbándi János, Várkonyi Péter és Buda István elvtársak. |
[...]
| MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KB KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATIV OSZTÁLYA | SZIGORÚAN BIZALMAS! KAO/345/3/1984. sz. Készült: 2 gépelt és 23 soksz. példányban |
J e l e n t é s
a Politikai Bizottságnak
a XXIII. nyári olimpiai játékokkal összefüggő kérdésekről
Az SzKP Központi Bizottsága kezdeményezésére május 11-én a bolgár, a magyar, a vietnami, az NDK-beli, a koreai, a kubai, a laoszi, a mongol, a lengyel, a román, a szovjet és a csehszlovák testvérpártok i lletékes osztályvezetői és az állami sporthivatalok vezetői Moszkvában konzultációt folytattak a XXIII. nyári olimpiai játékokon való részvétellel kapcsolatos kérdésekről.
A találkozót az SzKP Központi Bizottsága az érdekelt pártokhoz május 8-án eljuttatott üzenetében kezdeményezte, amelyben tájékoztatást adott arról a döntéséről is, hogy a szovjet sportolók nem vesznek részt a Los Angeles-i sportversenyeken. Ebben megindokolta elhatározását. Támogatást és hasonló döntésben megnyilvánuló szolidaritást kért.
| 1. | A találkozó során elhangzott szovjet referátum kitért az olimpiáról való távolmaradás már ismertetett okaira. Ezt kiegészítette azzal, hogy a döntést sürgette a NOB elnökének, J. A. Samaranchnak az amerikai elnökkel bejelentett találkozója, ugyanis a kialakult helyzetben mindenképpen szükségesnek tartották, hogy állásfoglalásukkal megelőzzék azt. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió a legutolsó pillanatig komolyan és aktívan készült a részvételre. A különböző zaklatások, rágalmazások, provokációk, a dopping ellenőrzések manipulálásának előre vetődő jelei arra mutattak, hogy Los Angelesben nem lehet tisztességes versenyekkel számolni. A felszólalók többsége pártja központi bizottsága nevében megértését és támogatását hangsúlyozta. A német hozzászólás kiemelte, hogy az NDK a jövőben is kiáll az olimpiai eszme mellett, és támogatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. A bolgárok jelezték, hogy Szófia megpályázza az 1992. évi téli olimpiai játékok megrendezését. A román felszólalás utalt arra, hogy a korábbi találkozón azt a megállapodást fogadtuk el, miszerint a végleges döntés előtt újra tanácskozunk. Közölték azt is, nincs politikai döntés az olimpián való részvételükről. Bejelentették, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének moszkvai tárgyalásait követően készek újabb konzultáción részt venni. A koreaiak közös olimpiai stratégiát sürgettek. A Szovjetunió támogatásáért cserében már most az 1988-ban esedékes szöuli olimpiai rendezvények bojkottálását kérték. |
| 2. | A pártjainkhoz eljuttatott üzenetben szereplő, az olimpiai programnak megfelelő sportversenyek rendezésének gondolatát szovjet részről újból kifejtették. Elmondták, hogy azokat a sportolók lelkiismeretes olimpiai felkészülésének megfelelő kamatoztatása és honorálása végett tartják szükségesnek. Elképzeléseik szerint e megmozdulásokat ebben az évben, megfelelő időben, országainkban arányosan elosztva, egységesített lebonyolítási rendszerben és díjazással - vagyis azonos kivitelű érmek és oklevelek kiosztása mellett - kellene megszervezni. Ki lehetne egészíteni a győztesek hazai megjutalmazásával is. A szovjet elképzeléseket az NDK küldöttsége teljes egészében felkarolta. Kiegészítette azzal, hogy ezeken a versenyeken minél több kiemelkedő eredményt kell elérni. E sportrendezvényeket össze lehetne kapcsolni ifjúsági találkozókkal is. Bolgár részről javasolták, más nemzetek számára is nyitott országos bajnokságok szervezését. Szorgalmazták minél több világverseny megrendezését, lehetőleg előrehozott időponttal. A lengyelek azt hangsúlyozták, hogy garantálni kellene a legkiemelkedőbb sportolók indítását, és javasolták a sportolók csereüdültetésének megszervezését is. A román felszólalás arra figyelmeztetett, hogy a Los Angeles-i játékokkal egyidejű, párhuzamos rendezvények az olimpiai mozgalom teljes széthullásához vezetnének. |
| 3. | Több küldöttség is szükségesnek tartotta, hogy a nyári olimpiai játékok idején sorra kerülő sportági kongresszusokra képviselőiket, a versenyek lebonyolításához felkért bírákat és szakembereket a szocialista országok küldjék el Los Angelesbe. Valamennyien kifejezték: a távolmaradás súlyos következményekkel járna a nemzetközi sportéletben, befolyásunk nagy mértékben csökkenne. Szovjet részről e felvetések nyomán bejelentették, hogy képviselőik és meghívott szakembereik elutaznak az olimpiára. |
| 4. | A küldöttségek egyetértettek, hogy az olimpiáról való távolmaradást felhasználó szocialistaellenes propagandát ellensúlyozni szükséges. A kész szovjet sajtó és propagandatervet a résztvevőknek átadták. Bejelentették, hogy az olimpia eseményeiről szóló objektív tájékoztatás garantálása érdekében a Szovjetunió kislétszámú tudósító csoportot küld Los Angelesbe. A sporthivatalok vezetői Moszkvában külön megbeszélést is tartottak. Megállapodtak, hogy május közepén Szófiában kidolgozzák a szocialista országok sportrendezvényeinek programját és menetrendjét. Ennek véglegesítése céljából az állami sportirányítás vezetői május végén Prágában találkoznak, ahova meghívják J. A. Samaranchot, a NOB elnökét. Szovjet részről vállalták, hogy a két találkozó közötti időszakban a tervekről tájékoztatják a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és a nemzetközi sportszövetségeket. Küldöttségünk a Politikai Bizottságtól kapott megbízatás szerint járt el. Kifejtettük, hogy a kialakult helyzetben nagy felelősséggel és körültekintéssel mérlegeljük az olimpián való részvételünk kérdését. Állá ;spontunk kialakításánál elsősorban a szocialista közösség érdekei vezérelnek bennünket. Ugyanakkor mérlegeljük azt is, hogy az olimpia ügye az emberek millióit foglalkoztatja, részét képezi a népek közötti együttműködésnek és megértésnek. Eljárási rendünknek megfelelően a magyar részvétel kérdését mindezek szellemében, az illetékes politikai és sport testületek elé terjesztjük, majd ezt követően döntésünket nyilvánosságra hozzuk. Álláspontunkat és javaslatainkat méltányolták. Közös megállapodás alapján a tanácskozásról sajtóközleményt nem jelentettünk meg. |
Határozati javaslat
- A Politikai Bizottság a moszkvai tanácskozásról szóló jelentést tudomásul veszi.
- Ajánlja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, hogy a kialakult körülményeket figyelembevéve, a magyar sportolók ne vegyenek részt a XXIII. nyári olimpiai játékokon.
- Javasolja, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság üljön össze, és állásfoglalását nyilatkozatban tegye közzé.
A Magyar Olimpiai Bizottság kommunista tagjai az ülés előtt kapjanak tájékoztatást a Politikai Bizottság állásfoglalásáról. - Támogatja, hogy élsportolóink - a Los Angeles-i olimpiai játékoktól eltérő időpontban - induljanak a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyeken, illetve lehetőségeinkkel összhangban vállaljuk néhány nemzetközi verseny megszervezését.
- Helyesli, hogy a nyári olimpiai játékok idején összehívásra kerülő sportági kongresszusokon képviselőink vegyenek részt, meghívott bíráink, szakembereink működjenek közre az olimpiai sportversenyek lebonyolításában.
- Egyetért azzal, hogy a Los Angeles-i olimpiára - a korábbi tervekhez képest - csökkentett létszámú magyar sajtócsoport utazzon. A tömegkommunikációs eszközök mértéktartóan számoljanak be az eseményekről.
A szocialista országokban megrendezésre kerülő sportversenyekről a sajtó részletesen, a rádió és a televízió helyszíni közvetítésekkel is tudósítson.
Az Agitációs és Propaganda Osztály gondoskodjon a korábbi sajtótervek módosításáról és végrehajtásáról. A terveket Korom Mihály és Óvári Miklós elvtárs hagyja jóvá. - Felkéri a Magyar Olimpiai Bizottságot, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, hogy gondoskodjon a Politikai Bizottság állásfoglalásából adódó feladatok végrehajtásáról.
- A budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, valamint a KISZ KB első titkára, a SzOT főtitkára és a Hazafias Népfront főtitkára a Politikai Bizottság állásfoglalásáról május 15-én kapjon tájékoztatást.
- A Politikai Bizottság állásfoglalásáról tájékoztatni kell a Szovjetunió magyarországi nagykövetét.
- Központi Bizottság illetékes osztályai gondoskodjanak a határozat végrehajtásáról.
Budapest, 1984. május 14.
| Varga Péter (Varga Péter) [osztályvezető] |
A Magyar Olimpiai Bizottság nyilatkozata
/ Tervezet /
A Magyar Olimpiai Bizottság áprilisban felkérte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot és a Los Angeles-i Olimpia Szervező Bizottságát: kövessenek el mindent, hogy a világ sportolói a XXIII. nyári olimpián egyenlő feltételek mellett és teljes biztonságban versenyezhessenek. Kifejezte reményét, hogy az olimpiát veszélyeztető problémák megoldódnak.
Az eltelt időszakban a szocialista országok olimpiai bizottságai újabb kezdeményezéseket tettek annak érdekében, hogy az olimpián maradéktalanul érvényesüljön a népek közötti béke és barátság eszméje. Szűnjön meg a szocialista országok elleni uszító propaganda hadjárat. Ténylegesen garantálják minden küldöttség számára a zavartalan versenyzést, részvételt.
A Magyar Olimpiai Bizottság május 16-án ülést tartott. Áttekintette és mérlegelte a XXIII. nyári olimpiai játékok körül kialakult helyzetet. Gondosan megvizsgálta az olimpiai alapokmányban foglalt elvek érvényesülésének körülményeit. Sajnálatosnak tartja, hogy az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő bizonyos szélsőséges politikai körök a versenyek előkészületeit továbbra is a Szovjetunió és a szocialista országok elleni propaganda céljaira használják fel. Megállapította, változatlanul nincs megfelelően szavatolva a sportolók biztonsága és a versenyek zavartalan megtartása. A szocialista országok jószándékú felhívásai nem találtak kellő megértésre.
A Magyar Olimpiai Bizottság megértéssel fogadta a Szovjetunió és más szocialista országok olimpiai bizottságainak aggodalmát, és szolidaritást vállalt döntéseikkel. A maga részéről is úgy ítélte meg, hogy a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a magyar sportolók részvételét a XXIII. nyári olimpiai játékokon.
A Magyar Olimpiai Bizottság a sportolók és a sportszerető közvélemény óhaját is kifejezve sajnálja, hogy a távolmaradás elhatározására kényszerült. Ismételten kinyilvánítja az olimpiai eszmével való egyetértését, s a jövőben is mindent megtesz az olimpiai mozgalom nemes céljainak valóra váltásáért.
| MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZ PONTI BIZOTTSÁGA | SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 4 pld-ban H/283/1984. L. Szűrös Mátyás V. 15. L: Korom Mihály V. 15. L. Óvári Miklós V. 15. |
A POLITIKAI BIZOTTSÁG 1984. MÁJUS 14-i HATÁROZATA
A XXIII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEKRŐ
- A Politikai Bizottság tudomásul veszi a szocialista országok testvérpártjai KB osztályvezetőinek és az állami sporthivatalok vezetőinek 1984. május 11-én Moszkvában megtartott tanácskozásáról készült jelentést.
A küldöttség munkáját jóváhagyja. - Ajánlja a Magyar Olimpiai Bizottságnak, foglaljon úgy állást és nyilatkozatban tegye közzé, hogy a kialakult körülményeket figyelembe véve, a magyar sportolók nem vesznek részt a XXIII. nyári olimpiai játékokon.
Az olimpiai bizottság kommunista tagjai és néhány kiemelkedő pártonkívüli személyisége az ülés előtt kapjon tájékoztatást a Politikai Bizottság állásfoglalásáról.
A Magyar Olimpiai Bizottság nyilatkozatának tervezetét Korom Mihály, Óvári Miklós és Szűrös Mátyás elvtársak hagyják jóvá. - Támogatja, hogy élsportolóink - a Los Angeles-i olimpiai játékoktól eltérő időpontban - induljanak a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyeken. Lehetőségeinkkel összhangban vállaljuk néhány verseny megszervezését.
- Helyesli, hogy a nyári olimpiai játékok idején összehívásra kerülő sportági kongresszusokon képviselőink vegyenek részt, meghívott bíráink, szakembereink működjenek közre az olimpiai sportversenyek lebonyolításában.Egyetért azzal, hogy a Los Angeles-i olimpiára - a korábbi tervekhez képest - csökkentett létszámú magyar sajtócsoport utazzék. A tömegkommunikációs eszközök mértéktartóan számoljanak be az eseményekről.
A KB Agitációs és Propaganda Osztálya gondoskodjék a korábbi sajtótervek módositásáról. A terveket Korom Mihály és Óvári Miklós elvtársak hagyják jóvá. - Felkéri a Magyar Olimpiai Bizottságot, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatalt, hogy gondoskodjék a Politikai Bizottság állásfoglalásából adódó feladatok végrehajtásáról.
- A Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság, a megyei és a megyei jogu pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, a KISZ KB első titkára, a SZOT főtitkára, a Hazafias Népfront főtitkára és a központi sajtó vezetői a Politikai Bizottság határozatáról május 15-én kapjanak tájékoztatást.
- A Politikai Bizottság határozatáról a Szovjetunió magyarországi nagykövete útján tájékoztatni kell az SZKP Központi Bizottságát.
- A Külügyminisztérium adjon megfelelő választ az USA nagykövetségének a május 10-én átadott "szóbeli üzenet"-re.
- A Központi Bizottság illetékes osztályai gondoskodjanak a határozat végrehajtásáról.
ZÁRADÉK:
| A határozatot kapják: | |
| - a Központi Bizottság titkárai, - a Központi Bizottság osztályvezetői, - Lázár György, Borbándi János, Várkonyi Péter és Buda István elvtársak. |
MOL M KS 288. f. 5/910. ő. e. Magyar Országos Levéltár. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. május 14-ei ülése. (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés, határozat, tervezet)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1943
1954
A DISZ KV Intéző Bizottsága rendkívüli ülésen tárgyalta 15 író feljegyzését az ifjúság jövőjéről. A határozat szerint „abból részkérdések...Tovább
1956
Nagy Imre és társai – miután a tárgyaló jugoszláv külügyminiszter-helyettes biztosította őket sértetlenségükről – szovjet katonai...Tovább
1963
Merénylet John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke ellen Dallasban (Texas). A hivatalos verzió szerint Lee Harvey Oswald...Tovább
1975
Elfoglalja a királyi trónt János Károly spanyol király.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő