A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül

A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”

Jegyzőkönyvrészlet és tájékoztató a Los Angeles-i olimpiával foglalkozó könyvről az MSZMP PB 1984. december 11-ei ülésén

                                                                      SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 példányban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. december 11-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Grósz Károly, Gyenes András, Hámori Csaba, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak

N A P I R E N D:

[...]

6./ Különfélék

[...]

14./ Tájékoztató az 1984-es nyári olimpiáról
szóló könyv ügyéről
A KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális
Osztályának javaslata

A Politikai Bizottság tudomásul veszi az 1984-es nyári olimpiáról szóló könyv ügyéről készült tájékoztatót.
A további lépésekre vonatkozó javaslatot leveszi napirendről.
Megbízza Tétényi Pál elvtársat, hogy új előterjesztésben nevezze meg a felelősöket és tegyen javaslatot a felelősségre vonás módjára is.
A Pénzügyminisztérium revizori bizottsága folytassa le a gazdasági munkaközösséggel összefüggő kérdések vizsgálatát és a szükséges gazdasági szankciókra tegyen javaslatot.

 

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA
Szigorúan bizalmas!
Készült: 2 példányban
Tu / 1293
Látta: [olvashatatlan aláírás] XII/5.

T á j é k o z t a t ó
a Politikai Bizottság részére
az 1984-es nyári olimpiáról szóló könyv ügyéről

A Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály a Művelődési Minisztérium kiadói főigazgatója, Tarnóc Márton elvtárs jelzése alapján 1984. november 16-án szerzett tudomást az "Amerika Los Angelesben, olimpia Amerikában" című kiadványról. A kiadvány nyomdai munkálatai a tájékoztatás szerint befejező stádiumban voltak - anélkül, hogy megjelentetését az érvényes jogszabályok szerint a Kiadói Főigazgatóság előzetesen engedélyezte volna.

November 19-én a Kiadói Főigazgatóság eljuttatta Osztályunkra a tervezett kiadvány egy bekötött, kész példányát. A nyomda igazgatójának ugyanazon a napon beérkezett igazoló jelentéséből kitűnt, hogy a nyomdai munkálatok valóban a szükséges engedély nélkül, szabálytalanul folytak. A kiadvány átnézése alapján meggyőződtünk arról is, hogy a könyvpiacra kerülése - a kezdeményezők szándékától függetlenül - politikai hiba lenne, propagálná a sportolóink "kényszerű távolmaradása" mellett megrendezett olimpiát, s alkalmas lenne az olimpiáról való távolmaradásunk motívumainak és ennek kapcsán külpolitikánk hitelének megkérdőjelezésére is. Ennek alapján november 20-án a Művelődési Minisztérium - a nyomda felett felügyeletet gyakorló Ipari Minisztériummal egyetértésben - leállította a kiadvány befejező kötészeti munkálatait és elrendelte a bekötetlen ívek, valamint a címlap bezúzását. Ezzel egyidejűleg a már bekötött, 100 db kész példányt zárolta.

Az ügy háttere a következő: a Los Angeles-i nyári olimpia után, ott járt magyar újságírók kezdeményezték a könyv megjelentetését. A kezdeményezők és a kezdeményezést felkarolók ennek indokát a következőkben látták:

 
  • a magyar szemtanúk hiteles élményei alapján bizonyítani: Amerika saját céljaira sajátította ki az 1984 évi olimpiát;
  • megelőzni az év végén bekövetkező, Los Angeles-i olimpiával foglalkozó és azt egyoldalúan felértékelő külföldi eseménysorozatot. / Ennek elemei:
    1/ Rendkívüli NOB kongresszus december 1-én és 2-án az olimpiáról távol maradó szocialista országok szankcionálása és az olimpiai részvétel garantálása érdekében.
    2/ A román, jugoszláv és az osztrák televízió, valamint sajtó év végi olimpiai sportadásai és értékelései.
    3/ A Los Angeles-i olimpiát egyoldalúan dicsőítő és a szocialista országok bojkottját hangsúlyozó NSZK és osztrák - vagy más nemzetiségű - olimpiai albumok hazai elterjedése."
/Idézet Békesi László elvtársnak Aczél György elvtárshoz küldött 1984. november 22-i feljegyzéséből./

A könyv kiadására a Művelődési Minisztérium tanácsadó szervét, a Magyar Diáksport Tanácsot /vezetője Gyenge József, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője/, a kiadás technikai előkészítésére és finanszírozására a MA-PRODUKT Kereskedelmi és Iparcikk termelő GM-et kérték fel. A kéziratot Gyárfás Tamás, a Népsport, és Gyulai István, a Magyar Televízió újságírói szerkesztették, a kiadvány felelős szerkesztője Varga József, a Népsport főszerkesztője volt. A kötet lektora és az előszó szerzője dr. Békesi László, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke volt. A megjelentetést 100 000 példányba tervezték. A könyv - amelyet 146,- Ft-ért árusítottak volna - a előzetes becslés szerint jelentős hasznot, mintegy 4,5 millió nyereséget hozott volna a MA-PRODUKT-nak.

A Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága - amelynek a nem hivatásos könyvkiadók által megjelentetni tervezett művek esetében is közvetlen engedélyezési joga, illetve felelőssége van - már az előkészületek során jelezte fenntartásait a könyv témájának politikai természete miatt. Miután október 10-én Békesi elvtárs pozitív lektori véleménye alapján a MA-PRODUKT hivatalosan is kérte a kiadás engedélyezését, a Kiadói Főigazgatóság az OTSH-hoz irányította a könyv szerzőit vélemény beszerzésére.

A kecskeméti Petőfi Nyomda igazgatójának igazoló jelentése szerint az engedély nélküli nyomtatásra, a kiadvány gyors elkészítésére a nyomda azért vállalkozott, mert a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság titkára - a budapesti Pártbizottságra hivatkozva, sürgősnek minősítette az ügyet és a kiadvány szervezői kilátásba helyezték az engedély gyors beszerzését.
Az ügy során több szabálytalanságot és jogsértést követtek el a szervezők. A kötet szerzőinek, szerkesztőinek, lektorának, stb. például nem a könyvekre érvényes díjtételek alapján állapították meg a honoráriumot.

A jelentős anyagi kár és a szabálysértések mellett politikai felelősség terheli a közreműködő személyeket és intézményeket. Felelősség terheli a kötet kiadójaként feltüntetett Magyar Diáksport Tanács vezetőjét, aki a MA-PRODUKT-ot bízta meg egy ilyen súlyú és politikai jelentőségű könyv előállításával; a kötet szerkesztőit és főszerkesztőjét, akik politikailag súlyosan kifogásolható szöveget és képanyagot adtak le a nyomdának. Ugyancsak felelősség terheli a kötet lektorát, dr. Békesi László elvtársat, aki egy másfél oldalas, a kiadvány politikai problémáit nem érzékeltető, a könyvről csak dicsérő megállapításokat tartalmazó lektori véleményt adott, s aki - a kapott feljegyzések szerint - személyes közbenjárásával, illetve a Bács-Kiskun megyei PB közvetítésével siettette a kiadvány előállítását, illetve az engedély megszerzését. Felel&oci rc;sség terheli az OTSH illetékeseit is, akik szakmai véleményükben ugyan számos észrevételüknek adtak hangot, de a kötet egészének megjelenését politikai szempontból nem tették kérdésessé.

Az ügy szabálytalanságokon és a jogsértéseken túl joghézagokra is rávilágít. Mindenekelőtt a magánvállalkozásoknak és a nem hivatásos kiadók könyvkiadási tevékenységének megélénkülése vált ki aggodalmat. Az így készülő kiadványok mindeddig általában nem közvetlenül politikai, hanem elsősorban művelődéspolitikai szempontból okoztak gondot, a kezdeményezők /magánvállalkozások de állami vállalatok is/ a remélt anyagi haszon miatt vállalkoztak kiadásukra /színvonaltalan képregények, stb./.

Ahhoz, hogy az ügy kapcsán felmerülő szélesebb összefüggéseket is sejtető problémák, szabálytalanságok kiszűrésére, számuk csökkentésére, az általánosabb elvi jelentőségű kérdésekre, a jelenlegi jogi szabályozás esetleges módosítására vagy kiegészítésére is kiterjedő megalapozott javaslatokat lehessen tenni, mélyebb elemzés, alaposabb vizsgálat szükséges. Csak sokoldalúbb vizsgálat alapján lehet megállapítani a személyi felelősség pontos mértékét is.

J A V A S L A T
Politikai Bizottság állásfoglalására

A Politikai Bizottság tudomásul veszi a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály jelentését az "Amerika Los Angeles" című kiadványról. Egyetért a kiadvány minősítése alapján eddig megtett intézkedésekkel, s megállapítja, hogy a kiadvány szerzőit, szerkesztőit, engedély nélküli előállítóit súlyos felelősség terheli.

Megbízza a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális, Agitációs és Propaganda, valamint Közigazgatási és Adminisztratív Osztályát, hogy az ügy elvi, politikai tanulságai, a hasonló természetű szabálysértések és visszaélések elkerülése, a kulturális területen - ezen belül a könyvkiadás területén - is működni szándékozó gazdasági munkaközösségek tevékenységének egyértelműbb szabályozása, valamint a személyi felelősség megállapítása érdekében folytasson le pártvizsgálatot és tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre. Ezzel egyidejűleg a KNEB vizsgálja meg a könyv előkészítésével és megjelentetésével kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és jogi kérdéseket és tegyen javaslatot a további teendőkre.
/A Tájékoztató és a Javaslat szövegét Békesi elvtárs megismerte és korrektnek minősítette./
Budapest, 1984. december 4.

 Tétényi Pál
/ Tétényi Pál /
[osztályvezető]

MOL M KS 288. f. 5/928. ő. e. Magyar Országos Levéltár. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. december 11-ei ülése. (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv és a tárgyhoz kapcsolódó tájékoztató és javaslat)

Ezen a napon történt július 13.

1982

Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt közel két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Beköszöntő
Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést, és több mint egy évtizeddel később Szekfű Gyula is Mohácshoz hasonlította a Három nemzedék című művében. A tizennégy részből, egy jegyzőkönyvből és egy nyilatkozatból, összesen 364 cikkelyből álló békeszerződés Magyarország számára nemzeti tragédiát jelentett: megcsonkított országot nehezen védhető határokkal, aránytalan településszerkezettel, az állameszme és a nemzeti öntudat megrendülését, több mint hárommillió magyar kisebbségi kiszolgáltatottságát. Trianon széleskörű társadalmi elutasítottságának legfőbb oka a békeszerződés előírásainak durvasága és elvszerűtlensége volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei s a vae victis („jaj a legyőzötteknek”) elve érvényesült.

Az 1947-es párizsi békeszerződésben megismételt Trianon, az általa okozott újabb sokk, majd az államszocialista diktatúra hatalomra kerülése azt eredményezték, hogy a téma hosszú ideig feldolgozatlan és kibeszéletlen maradt. Közel negyven évnyi kényszerű hallgatás után Trianon az 1980-as évek elejétől szűnt meg tabutémának lenni Magyarországon, és azóta számos feldolgozás – irodalmi mű, dokumentumfilm, tanulmány, monográfia – született e kérdésről.

Ennek ellenére a trianoni sokk hatása máig jelen van a magyar társadalomban. A századik évforduló kapcsán végzett friss, reprezentatív magyarországi közvéleménykutatás adatai szerint a megkérdezettek 94%-a gondolja úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben. Ennél valamivel kevesebben, de a lakosság még így is több mint háromnegyede, 77%-a azzal is egyetért, hogy e traumát máig nem heverte ki az ország. A békeszerződés pontos évszámát ugyanakkor a válaszadók csupán 43%-a idézte fel helyesen, mintegy harmada (34%) pedig – tévesen – azt gondolja, hogy az csupán száz évig érvényes, és 2020. június negyedike után hatályát veszti.

Ezért is rendkívül fontos, hogy Trianonról minél több kiegyensúlyozott szemléletű, a reális nemzeti önismeret irányába mutató tudományos mű szülessen. Reményeink szerint ezt a célt szolgálják az ArchívNet idei 2–3. számában megjelenő dokumentumközlések is. Szerzőinkhez hasonlóan „Trianont” nem egyetlen dátumhoz – 1920. június 4-éhez – köthető eseményként, hanem hosszabb, évekig tartó folyamatként értelmezzük. E folyamat szerves részét képezte az elveszített háború, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, a történeti Magyarország egyes részeinek idegen katonai megszállása, csakúgy, mint az utóbbi nyomán bekövetkezett fokozatos főhatalomváltás: a magyar közigazgatás felszámolása és az új hatalmi struktúrák kiépítése.

Összeállításunk témája tehát: „Megszállás, iserifmpériumváltás, Trianon”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 2-es június 4-én, míg a 3-as ugyanezen hónap 16-án. A most megjelenő 3. szám első írásának szerzője, Völgyesi Zoltán azt bizonyítja meggyőzően, hogy 1918 novemberében és december első felében a szlovák lakosság egy része ‒ főleg a Felvidék keleti felében ‒ ellenezte a csehszlovák orientációt, és nyíltan kifejezte a Magyarországhoz való lojalitását. Bojtos Gábor az első világháború ideje alatt, majd 1918 után a szülőföldjüket tömegesen elhagyó menekültekről ír. Öt sikeres egyéni integrációs életutat vázol fel, mind az öt személy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei menekült tisztviselő volt. Demjén Ágnes a gróf Batthyány Tivadar belügyminisztersége idején, 1918 végén eszközölt főispáni kinevezéseket elemzi, és arra keresi a választ, hogy mivel magyarázható a főispáni karban történt személyi változások magas száma. Péterffy Gergely vasúttörténeti írása nem kapcsolódik ugyan a témához, viszont szemléletes módon tárja az olvasó elé a magyar állam által 1947-ben viszontagságos körülmények között vásárolt 510 amerikai gőzmozdony ügyét. Dokumentumközlését mindeddig ismeretlen, látványos korabeli fotókkal illusztrálja.

 

Budapest, 2020. június 16.

A szerkesztők