Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill angol miniszterelnök és Csang Kaj-sek, kínai párt és állami vezető a Kairói...Tovább
A rendszerváltozás Magyarországon és Lengyelországban
Ahogy a francia külügyminisztériumban látták...
„Franciaország nem mond le arról, hogy konszolidálja azokat a szálakat, amelyek bizonyos mértékben közte és Magyarország között kialakultak, s amelyek megfelelnek mindkét nép természetének és nemzeti érdekeinek. Reméli, hogy eljön az a nap, amikor a helyzet nem olyan lesz, mint ma, bizonyos korlátok leomlanak és a dolgok könnyebbek lesznek.”
Források
A francia külügyminisztérium a lengyelországi és a magyarországi helyzetről
1989. október 13.
| AL/MHM/cg | 1989. október 13. |
A lengyelországi és a magyarországi helyzet összehasonlító elemzése
| Lengyelország | Magyarország |
| Kommunista párt szerepe: | |
| A hatalmi monopólium elvesztése | |
| Változásokon megy át. | Irányítja a változást. |
| (A júniusi választások kudarca: | (Egyedüli szervezett erő.) |
| Nem veszített tagokat (2 millió tag). | Nagy emberveszteség (700 000 tag, melyből 100 000 tagot vesztett 1989 január óta). |
| A párt jövője: az átalakulás kényszere | |
| A kommunista párt plénuma (október eleje). | MSZMP nem létezik tovább, |
| Vita a reformkommunisták és a konzervatívok között a jövőjéről. A kongresszus előzetes dátuma: | |
| Nincs szétválás: ez egy életképes megoldás? | |
| A reformisták között a vita nem zárt ajtók között zajlik. a párt egységét akarja, „tisztulást" szeretne. Az MSZP egy koalíciós kormány vezető ereje lesz? | |
| A párt egységének a problémája. | |
| A LEMP képes lesz arra, hogy a baloldali erőket egyesítse? | |
| A LEMP ki akar dolgozni egy a hatalom visszaszerzésére vonatkozó stratégiát. | |
| Cél: [Az MSZMP] reméli, hogy az első szabad választásokon 30-35%-ot kap. (Az elnökválasztás 1989. november 25-én, a parlamenti választások 1990 tavaszán | |
| A nómenklatúra | |
| A továbbra is meg akarja őrizni a kulcspozíciókat, különösen a gazdaság területén. Mostantól a szakszervezet védi az érdekeit (az adminisztráció blokádja). | |
| Korlátozottabb lehetőségek Lengyelországhoz képest. A XIV. Kongresszus felveti az integrálásukat az MSZP-be [?]. | |
| Kormány: | |
| A kormányban a kommunisták kisebbségben vannak. Két kulcspozíció maradt a LEMP kezében: belügy és védelem (ugyanaz a felállás, mint ami közvetlenül a háború után | |
| A kormányt már ténylegesen az MSZP refomkommunistái irányítják Pozsgay). | |
| Meghatározó politikai erők: | |
| Kommunista párt: lásd feljebb! | |
egyre inkább heterogén egyesülés
| |
| Az egység problémája: döntőbírói szerepe. | |
| A jövő? - szerint pártot alapítanak. | |
| Nincs szervezett ellenzék (készítik a pártokról szóló | |
| A pártok osztódása: MDF, SZDSZ, FIDESZ, Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt. | |
| Választások fontossága: a helyi választásokon az MDF | |
| Közeledés az MSZP elkötelezett reformkommunistái felé (MDF, Szociáldemokrata Párt). | |
| A LEMP egykori szövetségeseinek közvetítő szerepe (szociáldemokraták, parasztpártiak) és csatlakozásuk a Szolidaritás parlamenti többségéhez. | |
| A kommunista pártnak nincs szatellitpártja. | |
| Az egyház: mérséklő szerepe (a kormány támogatása és ellensúly a Szolidaritás laikus baloldali szárnya között). | |
| Az egyház még mindig marginális szerepet játszik, bár kezd bizonyos ellenzéki mozgalmakat támogatni. | |
| A hivatalos szakszervezet 7 millió tagot számlál és túlzott ígéretet tesz. | |
| A hivatalos szakszervezett 4,5 millió tagot számlál és elhatárolja magát a Párttól a Kerekasztal tárgyalások során. | |
| A hadsereg: a kommunisták kezében tábornok és az elnök szerepe, aki a hadsereg főparancsnoka) | |
| A hadsereg: hagyományosan patriotizmus jellemzi, kisebb nyomásgyakorló képessége van, mint Lengyelországban. (Arzenálja gyengébb, és Magyarország geostratégiai helyzete kevésbé érzékeny.) | |
| A rendőrség: | |
| A miniszter: Kiszczak tábornok (LEMP) a minisztertanács elnökhelyettese. Az 1981 után létrejött félkatonai szervezetek feloszlatása, de új „biztonsági" szervezetek | |
| A munkásőrég (60 000 tag) már nem a Párthoz, hanem a kormányhoz tartozik. Néhányan, pl. Pozsgay úr a feloszlatásukat |
Politikai reformok és a hatalmi ágak egyensúlya
| A Kerekasztal tárgyalások során létrejött (1989. április 5.) túlhaladottá vált: a részlegesen szabad törvényhozási választások eredményeként megalakult a | |
| Szabad törvényhozási választások 1990 tavaszán. Nincs előre elkészített forgatókönyv, de a párt arra számít, hogy az elnöki választásokat megnyeri. | |
| Erős elnöki hatalom létrehozása. | |
| (Jaruzelski tábornok egy szavazattöbbséggel jutott hatalomra). Az államfő nagy létszámú kabinetet hozott létre (államminiszterek): | |
| Elnökválasztások 1989 novemberében: [a tervek szerint] az elnököt közvetlenül választják meg, nagy és széles hatalommal ruházzák fel. | |
| Egyensúly jött létre a Parlament és az államfő, a kormány és Walesa úr között. | |
| A két választás között átmeneti időszak, amely az elnök, a kormány és a Kerekasztal háromszögére[!] épül (MSZP-kormány, ellenzék, társadalmi erők). Feladata, hogy kidolgozza a törvényeket a következő törvényhatósági választásokig. |
Kapcsolatok Moszkvával:
| Moszkva feltételekkel és korlátokkal fogadja el a lengyel példát. Moszkva emlékeztet a „határokra": Lengyelország hűséges a szövetségesei iránt, nincs kormány a kommunisták nélkül. | |
| A lengyelországi nem kommunista kormány és a részükre megállapított korlátok a magyar reformkommunisták számára referencia értékűek. | |
| A LEMP-nek már nincs tovább monopóliuma. | |
| A Moszkvával kialakítandó kapcsolatokban [meghatározó]: Michnik és Mazowieczki urak közelgő moszkvai látogatása. | |
| Gorbacsov úr elsőként gratulált Nyers úrnak az MSZP élére történő megválasztása után. | |
| Lengyel nacionalizmus: | |
| Rakowski vigyáz arra, hogy ez ne veszélyeztesse Lengyelország és a Szovjetunió kapcsolatait. (Michnik úr kapcsolatai az ukrán Nemzeti mozgalommal.) | |
| Magyar nacionalizmus: | |
| Néhány reformkommunista (Pozsgay úr) óvatosan felhasználja. Bizonyos akciókban nagyon fontos elem. Az ellenzék egy részénél pártprogram alkotóeleme (MDF, kisgazdák). |
Kijelentések és hűség a Varsói Szerződés iránt
| Mazowiecki úr a hatalomra jutása (augusztus 24.) óta az új kormány külpolitikája az ország függetlenségét hangsúlyozza, de tiszteletben tartják az ország nemzetközi kötelezettségeit. | |
| A lengyel „államérdek" fenntartása. | |
| Nyers úr a kongresszus végén. | |
| A magyar külpolitika: nagyobb manőverezési lehetőségek. (a német menekültek problémája, a határok megnyitása, semleges zóna létrehozásának terve Magyarország, Ausztria és Jugoszlávia között) |
Kapcsolatok a „testvérországokkal":
| Lengyelország-Magyarország: | |
| Közös akciók: | |
| Semmilyen közös akció nincs a két ország között a reformok kibontakoztatása területén. Lengyel előny: a LEMP elveszítette a hatalom monopóliumát. Magyarok előrébb vannak a párt átalakításában. (A LEMP most szembesül a magyarhoz hasonló helyzettel.) | |
| Igény, hogy ne alkalmazkodjanak egyéb országokhoz: | |
| Bukás vagy siker lehetősége. Konkurencia a Nyugat irányába. Kapcsolat az egyéb „testvérországokkal". | |
| A feszültségek: | |
| Látens konfliktusok: ellenségeskedés Románia irányába, gyanakvás Csehszlovákia és az NDK felé. | |
| Nyílt konfliktusok: Csehszlovákia NDK Románia | |
| A „testvérországok" befolyásolásának szándéka | |
| Varsó zavaros hozzáállása a kelet-német menekültek kérdéséhez. | |
| Németh [miniszterelnök] úr utazása Berlinbe és Prágába. |
Kapcsolatok Nyugat-Európával:
Nyitás a nyugat-európai intézmények felé:
Európa Tanács (a Parlamenti közgyűlés meghívott vendégei)
Európai Gazdasági Közösség: kereskedelmi és együttműködési megegyezések, lengyel és magyar
„csatlakozási" elképzelések.
Európa Parlament
| OECD ( útja Varsóba) | Kapcsolatok a Nyugat-Európai Unióval (Horn úr |
Gazdaság:
| Romokban; óriási probléma a Mazowieczki kormány számára, melynek hitelessége az ezen a területen rövid távon elért eredményektől függ (türelmetlen lakosság, társadalmi felfordulás kockázata). | |
| Nehézségek: államadósság és a termelő eszközpark elöregedése, azonban mindez változások alatt és 15-20 év gazdasági reformelőzmények. Munkanélküliség növekedése, az életszínvonal csökkenése: a lakosság kiábrándultsága. |
Nyugati segítség:
| A változások levezénylése differenciált támogatás révén | |
| Óriási, rosszul kommunikált segítség igénylése a lengyel kormányzat részéről. | |
| Élelmiszersegély. | |
| Pontosan megfogalmazott kérések. | |
| Magyarország nem kért sürgősségi segélyt. |
Segítség a gazdaság átalakítása érdekében
(az Általános Gazdasági Tanács október 3-ai határozatai alapján)
200 millió ECU 1990-től (a 12 [EU-tag] megegyezése alapján).
Belépés lehetősége a közösségi piacra.
A különleges mennyiségi korlátok megszüntetése.
Megvizsgálni a különleges kedvezmények megadásának a lehetőségét.
Képzés, környezetvédelem.
Befektetések: egyensúly a magyarországi és lengyelországi hitelezésben.
| A lengyelek és a magyarok egyaránt szeretnék a magánszféra befektetéseit | |
| 1989-ban kb. 400 vegyes vállalat alapítása Lengyelországban, amelyből 177 az NSZK-ból, 17 Franciaországból érkezett. | |
| Kb. 700 vegyes vállalatot hoztak létre Magyarországon, amelyek kb. 1/3-a NSZK-val, 1/3-a Ausztriával és 6 alapítás Franciaországgal történt. |
Jelzet: AMAE (Archives de Ministère des Affaires Etrangères) Série Europe, Sous série Hongrie, Politique étrangère (1986-1990), Carton 6319. Tableau comparatif des situations polonaise et hongroise, le 13 octobre 1989. 1-5. l.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 22.
1943
1954
A DISZ KV Intéző Bizottsága rendkívüli ülésen tárgyalta 15 író feljegyzését az ifjúság jövőjéről. A határozat szerint „abból részkérdések...Tovább
1956
Nagy Imre és társai – miután a tárgyaló jugoszláv külügyminiszter-helyettes biztosította őket sértetlenségükről – szovjet katonai...Tovább
1963
Merénylet John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke ellen Dallasban (Texas). A hivatalos verzió szerint Lee Harvey Oswald...Tovább
1975
Elfoglalja a királyi trónt János Károly spanyol király.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő