Károly, hogy trónját visszaszerezze, a felesége, Zita királyné társaságában repülõgéppel ismét Magyarország területére érkezett.Tovább
"Aki nincs ellenünk, az velünk van"
Emigráns magyarok levelei 1962-ből
A pártközpont rendszeresen küldött az emigráció tagjainak különféle brosúrákat, szóróanyagokat. A külföldre szóló propagandához a Magyar Rádió Szülőföldünk című, rövidhullámon sugárzott adása is hozzájárult. Az itt közölt dokumentumoknak az adja az egyik érdekességét, hogy mindenki személyre szóló kísérőlevelet kapott a Szülőföldünk levélpapírján. Az MSZMP VIII. kongresszusának (1962. november 20–24.) irányelveit küldték meg 285, emigrációban élő magyarnak, kérve véleményüket, de csak 23 személy válaszolt. A válaszok sokfélesége jelzi a megszólítottak anyaországhoz való viszonyát.
Dr. Sulyok Dezső
Dr. Sulyok Dezső
182 Hamilton Street
New Brunswick, N. J.
1962. december 24.
Igen tisztelt Uram!
Amint múlt hó 20-án Önhöz írt levelemben előre jeleztem, a nekem megküldött füzet tartalmának második részével külön kis tanulmányban foglalkoztam, amely az Október 23 Mozgalom lapjának karácsonyi számában már meg is jelent itt New Yorkban. Noha a Mozgalom még nincs egyéves, és sehonnan sem kap anyagi támogatást, tehát csak tagjai áldozatkészsége tartja fenn, publicitásunk máris igen számottevő. A világ minden részéből futnak be hozzánk reflexiók közleményeinkre, amelyeket úgy látszik mindenki méltónak tart arra, hogy foglalkozzék velük.
Ezt bizonyítja például az Ön 1962. október 13-i rádióelőadása is, amit én is ismerek.
Egészen bizonyos tehát, hogy kommentárjaim igen széles körben ismertté válnak a százezres magyar emigráció tagjai között és felfokozott érdeklődéssel várják: lesz-e válasz és mi lesz abban?
Mellékelve megküldöm Önnek a Fáklyaláng legújabb számát, amely kis tanulmányomat tartalmazza. Amit annak végén kérek, hogy t. i. a mai magyar kormány, vagy a párt legfelsőbb szerve foglalkozzék azokkal olyan szellemben, ahogy én a brossurával tettem, azt igen komolyan értem és kérem. Nincs kérésemben sem félrevezetési szándék, sem a legkisebb hátsó gondolat. Ellenfélként állok szemben a mai magyar kormánnyal, de van egy pont, ahol találkozunk: mindkettőnknek, minden erőnk megfeszítésével keresnünk kell azt az utat, amelyen Magyarország mai zilált helyzetét rendezni lehet, mert Önök tudják otthon a legjobban, hogy ezen a téren feltétlenül kell tenni valamit.
Amint látja, én ráléptem az útra, amit rádióelőadása végén javasolt, még pedig igen komoly elhatározással. Ha Önöknél otthon van ember, aki partner akar lenni ehhez a gigászi feladathoz, én meg vagyok róla győződve, hogy a két vezető nagyhatalom igen komoly segítségét is meg tudjuk kapni a rendezést kereső tárgyalásokhoz. Mert - ezt meg én tudom - mindkettőnek nagyon fáj a seb, amit az 1956. évi magyar forradalom ejtett önérzetükön. Természetesen - ha otthon fel merik, és fel tudják venni a fonalalt - az út, amire rálépünk, borzasztóan küzdelmes és hosszú lesz, de megéri. Én az "A"-t kimondtam, hogy megjön-e rá visszhangként a "B" - ez most a nagy kérdés. És ez a történelmi próbatétele is mindkét oldalnak.
Kérem, ne feledjék el otthon, hogy most már igen sok szem figyeli, hogy mi lesz a folytatás. Nagy volna a csalódás, ha egyáltalában nem lenne folytatás. És ezt akartam: mindkét oldalt a nyilvánosság teljes ellenőrzése és ítélete alá akartam helyezni, mert ezt tartom egyedül becsületes útnak. A nyilvánosság ellenőrzése nemcsak súlyos terhet jelent, de megnyugtató biztosítékot is egyben.
Remélem, hogy a prostituált emigráció nem kövez meg, ha boldog újévet kívánok Önnek.
| Kitűnő tisztelettel: |
Dr. Sulyok Dezső
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 21.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő